2016. április 10., vasárnap

Tizenöt nap a Dunán

Különleges utazást ír le Rudolf trónörökös „Tizenöt nap a Dunán” című műve. A könyv valójában egy 1878-ban történt 15 napos al-dunai vadászat történetét meséli el, de mindeközben egy csodás útleírás is a Duna déli szakaszáról. A kötet Budapesten 1890-ben jelent meg, Rudolf trónörökös halálát követően, a K.M. Természettudományi Társulat kiadásában. A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 1872-ben egy sorozatot indított, melynek  a VI.-ik (1887-1889. évi) ciklusának 12.-ik kötete ez. A teljes sorozat 40.-ik megjelent műve. Az eredeti címén „Fünfzehn Tage auf der Donau „ mű 267, függelékekkel együtt összesen 320 oldal. Illusztráció nincs benne.






A szerző Habsburg-Lotaringiai Rudolf Ferenc Károly József trónörökös osztrák főherceg 1858. augusztus 21.-én született Laxenburgban. Apja I. Ferenc József császár és király az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, míg anyja Erzsébet császárné és királyné volt. Rudolf a család harmadik gyermeke volt, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse.


A fiatal Rudolf

Gyermekkori felügyeletét és neveltetését apai nagyanyja Zsófia főhercegné irányította. A főhercegné alkalmatlannak látta menyét a gyermekei nevelésére, melyből számos konfliktus származott közöttük. Erzsébet bár jogot formált volna az anyai szerepeinek betöltésére, de Zsófia főhercegné ezt nem engedte, sőt a gyermekek szobáit saját lakrésze mellett alakíttatta ki, elszeparálva őket szüleitől. Rudolf nagyanyja rendkívül konzervatív gondolkodású nevelési elvei mentén súlyosan hibásan irányította Rudolf nevelését. Elszakította és teljesen elszigetelte édesanyjától, majd a kőkemény és szívtelen grófot Leopold Gondrecourtot bízza meg neveltetésével. A gróf az amúgy gyenge gyermeket a legszigorúbb katonai kiképzési módszerekkel próbálta férfivá nevelni. Számtalan beszámoló olvasható arról, hogy milyen módszereket alkalmazott a gróf. Nem egyszer éjszaka pisztolylövésekkel felriasztotta a 6 éves Rudolfot, de volt eset, hogy hosszú éjszakai menetelést vagy éppen szakadó esőben történő álldogálást rendelt el a gyermeknek. Rudolf anyja erélyes fellépését követően 1865-ben sikerült leváltani a grófot a nevelői pozícióból.


Ferenc József és fia Rudolf

Az újonnan kinevezett nevelő, Joseph Latour von Thurmburg gróf azonban jó választásnak tűnt és rövid idő alatt komoly eredményeket ért el Rudolf nevelésében. Kiderült, hogy Rudolf kiváló íráskészséggel rendelkezett, könnyen tanult és vonzották a liberalizmushoz kötődő eszmék. Ideológiai vonzalma miatt számos konfliktusa volt apjával, aki nem is engedte, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson, így Rudolf ismereteit és tudományos műveltségét autodidakta módon szerezte meg.


Rudolf trónörökös

Rudolf rendkívüli érdeklődést tanúsított a természettudományok iránt. Fiatalon már értékes ásványgyűjteményt állított össze és elismerést vívott ki ornitológiai publikációival is. Sokat utazott élete során. Eljutott Olaszországba és Spanyolországba, Észak-Afrikába, Egyiptomba és a Közel-Keletre. Utazásai közben madártani megfigyeléseiről rendszeresen naplót vezetett és a tájról pedig irodalmi értékű leírásokat készített.


Rudolf trónörökös

1881. május 10-én Bécsben Rudolf feleségül vette a 17 éves belga királyi hercegnőt, Stefániát. Két ellentétes gondolkodású ember volt Rudolf és Stefánia. A szabadelvű és mindenfajta konvencióktól mentes Rudolf, míg felesége Stefánia komoly, a szokásokhoz mereven ragaszkodó, a korabeli leírások szerint kevéssé intelligens fiatal nő volt. Erzsébet nem is kedvelte Stefániát és a háta mögött gyakran csak trampliként emlegette. Mindezek ellenére az első évei a házasságnak boldogan teltek és 1883-ban megszületett Erzsébet Mária nevű lányuk. A gyermek születését követően azonban egyértelművé vált, hogy Rudolfot nem köti le a házassága már. Nőügyei megszaporodtak, többször prostituáltakkal létesített kapcsolatot. Rudolf nemi betegsége, melyet felesége is elkapott, végül is Stefánia meddőségéhez vezetett, melynek eredményeként a várt fiúgyermek nem tudott már megszületni. Elhidegültek egymástól, érzelmi kapcsolatuk megszűnt. A válás lehetősége is felmerült, de a konzervatív császár megtiltotta azt.


Rudolf és Stefánia

1887-ben Rudolf megvásárolta az alsó-ausztriai Mayerlinget, ahol egy vadászkastély építtetett. 1888-ban 30 évesen megismerkedett a 17 éves Mary von Vetsera bárókisasszonnyal és hamarosan viszonyt is létesítettek. Egyre többen megtudták a titkos viszonyukat, ami számos konfliktust okozott Rudolf és az apja között. Amikor Rudolf úgy döntött, hogy a pápához fordul annak érdekében, hogy engedélyezze a válását feleségétől, akkor végleg megromlott apjával a kapcsolata. Megtiltották neki a további kapcsolatot Maryvel és kötelezték arra, hogy szakítson vele.

A túlérzékeny Rudolf valószínűleg ekkor döntötte el, hogy véget vet életének. Társat keresett az öngyilkossághoz, de többen (alkalmi partnerei) visszautasították. Rudolf végül is Maryvel Mayerligbe ment, ahol búcsúlevelet írtak, majd 1889. január 29-én éjjel bizonytalan körülmények között agyonlőtték magukat.

Számtalan összeesküvés elmélet alapja lett az öngyilkosság és a mai napig tisztázatlanok a valódi körülmények. A legvalószínűbb, hogy előbb Rudolf lőtte agyon Maryt, majd végzett magával is.  Ferenc József csak 24 óra múltán tudta meg, hogy valójában öngyilkos lett Rudolf. A mélyen hívő, katolikus császár számára teljesen elfogadhatatlan volt a halál módja, éppen ezért hivatalosan Rudolf halála okaként szívrohamot jelentettek be, így gyakorlatilag eltussolták az ügyet. Az udvari pletykáknak köszönhetően azonban hamar kiderült a valódi ok, így a római katolikus egyház megtagadta az egyházi temetést. Mary halálát azonban sikeresen eltitkolták, holtestét eltávolították. A tett helyszínéül szolgáló vadászkastélyt Ferenc József lebontatta és a helyére apácakolostort építtetett.

A trónörökös szenvedélyes vadász volt, bár apja csapnivaló lövőnek tartotta. A „15 nap a Dunán” című művében is egy vadászkirándulás foglal írásba. 1878-ban Hodek bécsi preparátor, Homeyer és Brehm társaságában indult a Duna magyarországi szakaszára vadászni. Több helyen megálltak és a Duna menti ártéri erdőkben, mocsarakban vadásztak. Mindeközben csodásan mutatja be az Al-Duna vidékét, a híres adonyi gémszigetet, Apatint és a Drávafok környékét, a Béga csatorna környékét és a keskendi erdőt.  Az utazás eredményeként 144 darab ma már védett madarat ejtettek, többek között keselyűket és sasokat, valamint további több tíz „kevéssé érdekes” 26 fajhoz tartozó madarat. Emlősök közül 1 róka, 3 őzbak és 5 ürge volt a zsákmány. Összesen 211 darab zsákmányt ejtettek. A lelőtt vadak jelentős részét kipreparálták valamint az út során gyűjtött egyéb természetrajzi szempontból érdekes dolgokból (fészkek, tojások, növények és rovarok) komoly tudományos gyűjteményt hoztak létre. A út további eredményeként számos élő madarat (sasokat, baglyokat, sólymokat és hollókat) zsákmányoltak és vittek haza.


Vadászzsákmány 

Részlet a könyből:

„ Hodek megállította az első szekeret s néhány száz lépésnyi távolban egy császársas-fészket mutatott, mely az erdőszéli fák egyikén volt. Kiugrottam a szekérből, felkaptam a fegyvert és a vadásztáskát s a hatalmas madár fészke felé kezdtem közeledni. Sógrom tovább ment, minthogy ő reá egy másik császársas-fészek várakozott az erdő beljebb eső részében.
Nehány percz multán már a fészek közvetetlen közelében voltam. Egyszerre csak mozgás támadt a fészek belsejében s gyönyörű császár-sas repült ki belőle nagy sebesen. A dereka elfödte. Bizonytalan lövéssel nem akartam megvadítani a nemes vadat s jobbnak gondoltam, hogy a sűrű galagonyabokor alatt, jó rejtekben megvárom, míg majd visszatér. Hamarosan elrejtőztem s hegyi eső-köpönyegembe burkolódzva kuczorogtam a vizes fűben. Ez nedves egy mulatság volt, a mennyiben az eső szakadt s csuromvíz volt minden; hanem a fejedelmi madár megérdemelt minden fáradságot.
Volt időm, hogy a fészket és a hely környékét pontosan megnézzem. Az  egész erdő szegényes tölgypagony volt, melynek alját alacsony bokrok takarták; síkföldi erdő volt a szó igazi értelmében, a milyet az ember a lapályos vidéken mindenütt talál; valami határozott karaktere nem volt. A fészek silány, gyér lombozatú fiatal tölgyfára volt építve s valóban nagyon csodálkoztam, hogy egy sas ilyen silány fát választ otthonául; persze erre csak a legnagyobb szükség viszi rá, mikor jobbat nem talál.
Maga a fészek is kicsiny volt; egészen a fához szabva. Különben általában tapasztaltam, hogy a császár-sas fészke, termetéhez viszonyítva, mindenkor nagyon kicsiny.
Jó negyed óra telt el türelmes várakozásban. Sárga rigók jöttek, mentek, el-elfújva vidám danájokat a hatalmas rabló tanyája fölött; mindenféle apró madárnak volt képviselője; a fülemüle-félék, a síkföldi erdőnek ezek igazi gyermekei, mindenütt ugráltak, daloltak a bokrokban.
Néhányszor láttam, hogy a két sas, varjaktól üldöztetve, el-elsurran a fák sudarai fölött, míg végre a jóval nagyobb tojó sebes repülésben a fészeknek tartott s a lomboktól meglehetősen födve, egy ágra szállott le.


Sasvadászat

Első lövésemtől találva, rézsutosan a bokrok felé hanyatlott, második lövésem pedig teljesen leterítette. Örömmel siettem a gyönyörű vadász-zsákmányhoz. Hodek azonnal a szekérhez czipelte. Én ezalatt ismét rejtekembe mentem s vártam a hím megérkezését. Hiába vártam fél óráig; láttam ugyan néhányszor, a mint a hatalmas madár a távolban keringett, de lövésre sehogy sem akart elég közel jönni. Türelmem végre megszakadt s otthagytam a helyet.”


Rudolf trónörökös

Rudolf trónörökös emlékére, több madárfajt is elneveztek róla.  A Rudolf-kakukkbagoly, a Rudolf-paradicsommadár és a siketfajd egy Kárpátokban élő alfaja a Tetrao urogallus rudolfi is a trónörökös nevét viseli. Teleki Sámuel híres Afrika-kutató, Rudolf jó barátja pedig kelet-afrikai útja során a Nagira Mwaiten tavat Rudolf tónak, míg egy ismeretlen másik tavat pedig Stefánia tónak nevezett el tisztelete jeléül.  Rudolf kalandos és hányatatott élete emellett számos film, könyv és színházi darab alapjául szolgált. Maga a trónörökös is, a „15 nap a Dunán” című műve mellett írt további könyveket, amelyből magyarul 1883-ban meg is jelent az „Utazás keleten” című útleírás. Bár gyűjteményemnek még nem tagja, de amint sikerül beszerezni a kötetet, akkor biztosan bemutatásra kerül az ELBIDA projektben.