A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat második köteteként 1902-ben jelent meg, Lóczy Lajos, „A mennyei birodalomnak története” című műve. A kötet kimondottan ritka, nehezen beszerezhető a gyűjtők számára. A mű Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadásában 288 oldal terjedelemben jelent meg. Gyűjteményemben egy képes borítójú kötet található, amely mint az első képen is látható, gyönyörű kivitelű. A sorozatkötéses verzió még ritkább ebből a kötetből, olyannyira, hogy bár intenzíven keresem gyűjteményem egyes darabjait, még sohasem találkoztam eladó példánnyal. Amikor belefogtam az MFTK sorozat gyűjtésébe, akkor elsőként a képes borítójú kötetek művészi kidolgozottságú borítói ragadtak meg, így amely kötetből létezik képes verziójú, azt abban a formában szereztem be. A sorozat első 16 műve jelent meg képes borítóval is. Az ELBIDA projektben most bemutatott Lóczy kötet nem csak borítója miatt igazi esztétikai élmény, hanem a könyvben található 58 kép és 7 színes történelmi térkép is fokozza a hatást. A külső is különleges, de a könyv maga is igazi kuriózum az antik kötetek sorában.
 |
| Képes borítójú kötete (MFTK) |
Lóczy Lajos geológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1849. november 4.-én született Pozsonyban. A nemesi eredetű családja Gömör vármegyéből származik, nevét a Sajószentkirály mellett található Lóczipusztáról kapta. Apja Lóczy Sándor és édesanyja Kun Mária a szabadságharc idején Pozsonyba menekült, ahol megszületett fiúk, Lajos. Később Pécsre költöztek, majd 1854-ben tértek vissza ópálosi birtokukra. 1861-1869-ig végezte gimnáziumi tanulmányait, de apja 1864-ben bekövetkezett halála komoly nehézségeket jelentett a tanulmányok finanszírozásában. 1869-ben a zürichi egyetemen folytatta tanulmányait. Szabadidejében rendszeresen utazott az Alpokban. 1874-ben szerzett mérnöki oklevelet.
 |
| A Czung-li-jamen palotájának kapuzata |
 |
| A khinai birodalom kiterjedése a Ta-csing dinasztia idejében |
Németországi tanulmányainak befejezését követően tért haza, ahol kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytár segédőrének. Geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. 1876-ban és 1877-ben a Földtani Közlönyben, majd 1883-1888-ig a Magyar Királyi Földtani Intézet jelentéseiben írt közleményei erről a hegységről szólnak. 1877-1880-ig részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína jelentős részét. (gróf Széchenyi Béla keleti utazásáról a későbbiekben még lesz szó az ELBIDA projektben) Ez az expedíció, illetve az itt gyűjtött hatalmas anyagból készített monográfiája tette híressé.
 |
| Khinai lándzsás-puskás csapatok nyári egyenruhában |
 |
| A khinai birodalom kiterjedése a Ming-dinasztia idejében |
Lóczy az expedícióról hazatérve két évig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, továbbra is segédőrként. 1886-ban a Királyi József Műegyetem tanára lesz. 1889-ben a Budapesti Tudományegyetem tanára, majd megbízott vezetője. 30 évig tanított itt, emellett 1904-1905-ben a Bölcsészettudományi kar dékánja volt. Rendszeres tanulmányi kirándulásokat szervezett, ahová hallgatóit is sokszor magával vitte. Beutazta a Balaton vidékét és a Duna-Tisza közét, de számtalan külföldi útja során bejárja Boszniát és Hercegovinát, Dalmáciát, Olaszországot, Finnországot, Bulgáriát és Törökországot. 1902-ben 12 hallgatójával a Kaukázusba utazik, ahol Déchy Mór geológus vendégei voltak. Tanítványai sorában olyan neveket találhatunk, mint gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő, Erődi Kálmán, Prinz Gyula vagy báró Nopcsa Ferenc. 1902-1908 között az egyetemi Földrajzi Intézet igazgatója, 1908-tól pedig a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója lett. 1916-1918-ig tartó Szerbiába, Makedóniába és Albániába vezetett expedíciójában már fia, ifj. Lóczy Lajos is elkísérte.
 |
| Európai vezényletü khinai tüzérség |
 |
| A khinai birodalom kiterjedése a Jüan v. Mongol din. alatt |
Lóczy Lajos munkásságának legjelentősebb eredményeit balatoni kutatásai hozták meg. Balatonfüred melletti birtokáról indulva végezte kutatásait. 1919-ben nyugdíjba ment, és balatoni birtokára vonult vissza. 1920. május 13-án 70 évesen hunyt el a balatonfüredi szanatóriumban.
Lóczy számos tisztsége mellett, 1891-1893-ig Vámbéry Ármin lemondása után a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, majd 1900-ban ismét felkérik és egészen 1914-ig ismét betölti az elnöki posztot. 1902-1913-ig a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat szerkesztője, majd tőle Cholnoky Jenő veszi át a szerkesztői feladatokat.
 |
| Hung-vu Ming din. korabeli 1000 rézpénz értékű bankó |
Részlet a könyvből:
„A khinai nemzetet, mihelyt egy kicsit behatóbban megismerjük észjárását és erkölcsi életét, nagy jövőjűnek kell tartanunk. Nem annyira nagy számbeli erejében, egységes nyelvében és szokásaiban, mértékletességében és kevés igényűségében látom én – mint mások – a khinaiak fennmaradásának, sőt nagy jövőjének biztosítékait, hanem erkölcsi tanaik egészséges szellemében, azok fenséges voltában és abban, hogy a kétezer évesnél idősebb Konfuczius-féle erkölcsi érzület úgy szólván bele van oltva generácziók és generácziók óta a nemzet vérébe. Ez az erkölcstan, melynek elemeit Khinában mindenki ismeri, nem valláserkölcs; theologikus és dogmatikus elvek merőben hiányzanak belőle. Sem a mennybéli boldogság nem jutalmazza holta után a jó embert, sem a pokol kínjai nem büntetik a gonoszt. Nem jutalomért vagy félelemből, hanem önmagáért gyakorolja a khinai az erényt.
Egy csöppnyi titokszerűség és természetfölöttiség sincs Konfuczius tanaiban. A jó cselekedet jutalma önmagában rejlik, a rossz cselekedetért nincs bocsánat és nincs más vezeklés, csak a javulás. De azért nem atheista ez az erkölcs-bölcselet: hisz a mindenható Istenben, Shang-ti-ban, az ég urában, a ki olyan fönséges, hogy mivoltát kutatni az embernek nem szabad és hozzá fohászkodni a közönséges embereknek szentségtörés; csak a népek atyjának, a császárnak van megengedve.”
 |
| Régies öltönyű khinai katonák |
 |
| A khinai birodalom területe a Keleti Han-din. idejében |
Lóczy könyvében többek között egy rendkívül érdekes táblázat is található, amely összefoglalja dióhéjban Konfuczius alaptanítását, a kínai erkölcstant. A táblázat a kínai öt kánoni és négy su könyvének tanításait foglalja egybe. Bár közölni a blogban nem tudom mert a táblázat ahhoz túl nagy és szerteágazó, ugyanakkor annyi azért elmondható, hogy a kínai erkölcstant négy nagy részre bontja.
Az első rész a „Nagy tanítás” táblája, amely szerint „ Az ég szülte az embert, majd a „Nagy tanítás” következett és rendet hozott be az emberi társadalomba.” E tábla többek között tárgyalja a tisztességes viselkedés, az igazságérzet, a szándékok őszinteségét és az észnek értelmességét, mint személyes erényt. A tábla alapján: „Az ég fiától le az egyszerű emberig mindenkinek ápolnia kell a személyes erényt”.
A második rész a szív táblája. „A nagy tanítás táblája megismerteti veled az erény törvényeit; de mert a szívre felügyelni nehéz feladat, hozzáfűzöm ennek törvénytábláját”. E tábla szerint a szív okossága kicsiny és gyöngéd, továbbá az emberi szív örökös veszélyben van. A szív táblája szerint az okos szív engedelmeskedik az égnek, zabolázza önmagát, kielégíti önmagát és elűzi a lelkiismeretet.
A harmadik rész az erkölcsi kiválóság táblája. „ Az erény és a vétek két útja világosan le van írva a megelőző táblán, de mert az erény gyakorlata nem könnyű dolog, az erkölcsi kitűnőség tábláját adom hozzá.” Szó van itt kegyességről, életbölcsességről, igazságosságról, udvariasságról és jóhiszeműségről.
A negyedik tábla az önbírálat táblája. „ Az erényességet leolvashatni az erkölcsi kiválóság táblájáról, nehogy azonban a vétek észrevétlenül besompolyogjon, befejezésül a lelki önvizsgálat formáját adom.” A jó cselekedetek elleni, az igazságosság elleni, az okosság elleni, az udvariasság elleni és a jóhiszeműség elleni vétségeket tartalmazza e tábla.
 |
| A szinganfui nesztoriánus keresztény-emlék |
Lóczy a táblázathoz hozzáfűzi: „Az ember lelki élete, ha e tábla útmutatását követi és ezt az igaz ember bízvást megerőltetés nélkül teheti, a legtisztább erkölcsi ideál szerinti lehet. Nincs is a khinai társadalomban annyi konvenczionális hazugság és képmutatás, mint a mi társadalmunkban, melynek erkölcsi élete Krisztus fenséges – Konfucziuséhoz fölöttébb hasonló – tanai alapján a görög-római klasszikus kortól átöröklött institucziók hagyományaiból fejlődött ki.”
 |
| Khina Jü-császár és a Hszia-dinasztia idejében |
Lóczy Lajos „A mennyei birodalomnak története” című műve bár a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban jelent meg, mégis talán kilóg egy kicsit a sorból. Lóczy bár sokat utazott és bejárta Kínát, e kötet mégis inkább Kína történeti leírása és nem pedig egy klasszikus útleírás. A szerző szerint ahhoz, hogy megítéljük vagy megértsük egy nemzet jellemét, történetét is ismernünk kell. E mű ezt a célt szolgálja. gróf Széchenyi Béla expedíciója során, már lejegyezte Kína történetének rövid vázlatát, amelyet aztán e kötetben bont ki és formál egy rendkívül alapos és tudományos kötetté. Az akkor még „csak” négyszáz milliós lakossággal bíró Kínát nagy jövőjű nemzetnek ítélte és szerette volna a magyar olvasó közönség számára is bemutatni történetét. Olvasni a művet talán nem annyira izgalmas, mint egy Sven Hedin mű, ugyanakkor lebilincselő részletességgel mutatja be a mennyei birodalom, Kína történetét. Reményeim szerint az ELBIDA projektben nem ez lesz az egyetlen Lóczy mű, amely bemutatásra kerül, mert a szerző egy kiváló geográfus volt, aki a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte, a művei pedig igazi kuriózumok.