2016. április 21., csütörtök

Ázsia szívében

Tízezer kilométernyi úttalan utazás

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat soron következő művét, az ELBIDA projektben már egy kötettel szereplő, Sven Hedin jegyzi. Az „Ázsia szívében” címmel megjelent két kötetes mű, a szerző 1899-ben indult második nagy expedícióját mutatja be (negyedik középázsiai útja). A mű több kiadást is megért az MFTK sorozatban. Elsőként 1906-ban jelent meg Budapesten a Lampel Róbert Kk. (Wodianer F. és Fiai) R.T. Könyvkiadóvállalat gondozásában, mind képes borítóval, mind sorozatkötésben. A két kötet összesen 484 oldal (214+270) és a műben számos kép és térkép található. Sven Hedinről újra ebben a bejegyzésben nem írnék, mert az ELBIDA projektben az „Ázsia sivatagjain keresztül” című könyvének a bemutatásakor már részletesen megtettem és ott az elolvasható.

Képes borítójú kötet (MFTK)


Sven Hedin

Sven Hedin második nagy expedíciója 1899-ben Szent Iván napján indult és egészen 1902. június 27.-éig tartott. Az utazásra 1130 kilogrammos poggyásszal vágott neki a szerző, amely 23 ládába volt elhelyezve. Ekkor már tapasztalt utazóként a felszerelését tökéletesítette és minden eszköz rendelkezésre állt a tudományos mérésekre is. Vitt magával egy univerzaltheodolitomot (szögmérő), három kronométert, nivelláló messzelátót (szintkülönbség mérő), mérőrudakat, mérőszalagokat, meteorológiai felszerelést, tíz puskát és húsz revolvert. Emellett az elmaradhatatlan Watson fényképezőgépe, valamint jelentős papírkészlet és 300 db gyűjtésre alkalmas üveg is a csomag részét képezte. Élelmiszerkészlete 8 láda konzerv és Liebig-féle húskivonat volt. Tetemes súlyú poggyászát szállítani is rendkívül drága lett volna, de köszönhetően az Orosz cárnak, az Orosz birodalom teljes területén ingyen szállították az expedíció felszerelését. Krasznovodszktól egészen a Közép-Ázsiai vasút végpontjáig, Andisánig pedig egy külön vasúti kocsit biztosítottak a szerző és felszerelése számára.

A Sáh-jári bég látogatása Csimenben

Cserdon és Sagdur vadász-zsákmánya

Tibeti lövészek

Utazása során felfedező utat tesz a Tarim-medencében, Tibetben és Kasmírban. Végighajózza a Jarkend-darja, a Tarim és a Koncse-darja folyókat. Lhászába nem jut be, pedig mongol viseletbe öltözve megpróbálja, de többszöri kísérlete is sikertelen lesz mert felismerik és visszatérésre késztetik. Indiába is eljut, ahol az Indiai főkormányzónál is látogatást tesz. A Lóp-sivatagban északról indulva addig teljesen ismeretlen területeket fedez fel.


Homokförgetegben

A három zarándok tanyája

Részlet a könyből:

„Október 31-ikén óriási szél kerekedett; bundát és nemez csizmát húztam, mégis majd megfagytam a hideg szélben, mely egyenesen behatolt a sátramba s ponyváját majdnem szétrepesztette. A széles folyómederben tajtékozva csapkodtak a hullámok s az egész dereglye remeg a hullámok verésétől. Mivel sátram veszélyben forgott és még a folyó sodrában sem haladhattunk a szél ellen, kikötöttem, bár alig tettünk még néhány órai utat.

Hajótörés veszedelmében

Ördek és Palta hajórajunk élén

Alighogy partraszálltunk s a tűz mellett kissé felmelegedtünk, előszedtem kis csónakomat s embereim álmélkodása közben ugyanazon úton, amelyen jöttünk volt, visszafelé indultam. A könnyű csónak a szó szoros értelmében röpült a vizen felfelé s az erős szélrohamok annyira emelték, hogy látszólag alig érintette a víz tükrét. Most ismét egyedül voltam Ázsia szívében; társaim voltak a tajtékzó hullámok, az őszies táj s a féktelenül tomboló vihar s lelkemet az a kéjes érzés fogta el, mintha mindezek a végtelen térségek enyéim volnának s mintha mandarinoktól és fejedelmektől függetlenül, tetszésem szerint uralkodhatnám az országban. A szél azt suttogta fülembe, hogy ez a hatalmas folyam évezredekig várta érkezésemet s hogy a Tárim, magasabb akarat parancsából, csak azért szeli ezüstös tükrével a sivatagot, hogy nekem a kontinens belsejébe a legjobb utat biztosítsa. Ki vonhatta kétségbe e víziutat illető kizárólagos tulajdonjogomat? Talán a pásztorok, kik nyájaikkal a parton ballagtak s ijedt antilopok gyanánt menekülnek, mikor a földnyelv mögül némán előbukkanunk? Ki tartóztathatott fel, ki kérhette útlevelünket, ki szedhetett tőlünk vámot? Talán a tigrisek, melyeknek szemei esténként smaragdzölden tündököltek a tamariskák sűrű sötét bozótjában? Nálamnál senkisem ismerte a folyót jobban.”

Még egy lépés tovább - és fejetekbe kerül!

Tibet középső része

Mongol ruhában

Sven Hedin „Ázsia szívében” című műve rendkívül olvasmányos és kalandos útleírás. A szerző útjai során folyamatosan naplójegyzeteket készített, amelyből aztán útleírásait elkészítette. Ezen útról készült naplójegyzete 4500 oldal volt és emellett 1149 térképet is készített. 

Kasgár kötéltánczos

A sivatagban Kasgár és Lailik között

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat második Sven Hedin kötete, de nem az utolsó. Jó pár műve a sorozat részét képezi, és emellett a sorozattól függetlenül is több kötete fog szerepelni az ELBIDA projektben. A kor egyik legmeghatározóbb utazója és legtermékenyebb írója (útleírás témában) Sven Hedin, akinek írásait olvasva az ember maga is könnyen átéli a szerző kalandjait.