2016. augusztus 11., csütörtök

Cejlon, az éden szigete

A következő mű szerzője Dr. Keöpe Viktor most először, de nem utoljára szerepel az ELBIDA projektben. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban összesen 3 kötettel jelentkezik, de a sorozaton kívül is szerepelni fog még a blogban egyéb izgalmas útleírásaival. Első műve középpontjában az 1913-1914-ben történt ázsiai utazása első megállója Ceylon szigete áll. A „Cejlon, az éden szigete” című műve fantasztikus, színes és izgalmas módon mutatja be az 1972-ig Ceylonként, majd azt követően Srí Lanka néven ismert „Fényességes szigetet". A könyv 1934-ben Budapesten jelent meg a Franklin-Társulat a Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában, 190 oldal terjedelemben. A kötetben számos kép és 3 térkép is található.

Sorozatkötéses kötet (MFTK)




Dr. Keöpe Viktor geográfus, útirajzíró 1883. április 13.-án született Brassóban. Jómódú erdélyi polgári család gyermeke volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzet. Tanulmányai egy évét a párizsi Sorbonne Egyetemen töltötte. Ebben az időszakban Európa szerte sokat utazott és bejárta Franciaországot, Belgiumot, Olaszországot, Svájcot és Ausztriát. Diplomája megszerzését követően Angliába utazik. Egyetemi tanulmányai alatt több olyan oktatója is volt (Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő) akik felkeltették érdeklődését Ázsia iránt. Tanári fizetéséből megtakarított pénzéből és családi támogatásból aztán 1913-1914-ben sikerül eljutnia egy tanulmányútra. 1913 szeptemberében indult Nápolyba, majd onnan a Szuezi-csatornán keresztül hajóval Aden érintésével érkezett meg Ceylonba. 

Cejlon térképe

Colombo térképe

Kandy térképe

Itt hosszabb időt töltött mely során megmászta a sziget legmagasabb hegycsúcsát, megismerte a sziget lakosságát, szokásait valamint növény és állatvilágát. Utazása következő állomása Jáva-szigete volt, majd innen Szingapúr és Hong-Kong érintésével érkezik Kantonba. Útja során részletes és élvezetes leírásokat készít a látottakról és tapasztaltakról. Kína után Japánba érkezik, majd még az I. világháború kitörése előtt Szibérián keresztül érkezik vissza Magyarországra. 

A Derfflinger fedélzetén

Nápoly kikötőjében

Port Szaid kikötője és Lesseps szobra

A Szuezi-csatorna

Több könyvet ír és előadásokat is tart, amelyek tiszteletdíjából él a két világháború közötti időszakban. Az 1950-es években a Janus Pannonius Múzeum majd a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársaként dolgozik. Ázsiai útjának eredeti feljegyzései és tárgyi emlékei a második világháborúban elpusztulnak bár, de termékeny írói munkásságának köszönhetően számos értékes földrajzi útleírás maradt utazásai emlékeként az utókor számára. Keöpe Viktor 1970. augusztus 5.-én 87 éves korában hunyt el Pécsen. Sírja a mai napig Pécsett található.

Részlet a könyvből:

„Elérünk Hatton-ba, a teatermelés másik központjába. Hatton maga hat-hétezer tonna teát szállít évenkint. Hogy a tenger nedves, sós levegője a nemes terményt meg ne támadja, a teát először vékony, légmentesen záró horganylemezekbe csomagolják és csak aztán helyezik ládába. Azért volt valamikor a karavántea olyan értékes, mert azt a tenger elkerülésével, szárazföldön hozták Kínából. A teatermelésen kívül Hattonnak más nevezetessége is van. Ez nevét milliók előtt teszi ismertté, t. i. hogy innen szokták az Adam’s Peaket (ejt. Edems Pik) megmászni.

A Ferenc József-rakodópart

Colombo, a Yorki-út

Katamaran Mt. Lavinia partján

Riksakuli és tamil nő

A vonatról már messziről látjuk az Adam’s Peaket. Magas, zöld erdő borította hegy, csúcsa égbetörő, meztelen sziklákból van. Sajátságos alakjával, már maga is felkelti figyelmünket, de igazi nagyságát mégis csak a hozzáfűzött mondák és a kegyelet adja meg.

Szingaléz menyasszony

Tamil lány

Szingaléz férfi

Falu bírája

A gyarló emberi ész csak nehezen tud felemelkedni abba a magasságba, ahonnan a teremtés alkotásait mint elvont fenségest tudná csodálni. Éppen gyarlóságánál fogva csak a szeme előtt levőket tudja érzékelni és ha egyik-másik azok közt a köznapitól, a megszokott elüt, olyan, amihez hasonlót messze földön nem talál – könnyen hajlandó azt megszemélyesíteni vagy közeli vonatkozásba hozni magával az alkotóval. Áll ez különösen ott, ahol még valami természeti tünemény is bekapcsolódik, valami, ami megmagyarázhatatlan. Így a tűzhányók titokzatos erejükkel, morajukkal, égbeszálló füstjükkel, félelmetes kitöréseikkel már ős idők óta felkeltették a lakosság tiszteletét. Látjuk ezt különösen a természetes népek közt, hogy a haragvó isten székhelyévé a titkos erejű tűzhányókat teszik. Jáva törzsei a Bromo vulkánban látják istenüket. Évenkint eljönnek kráteréhez és áldozatot mutatnak be. A tűzhányók másik jellegzetes hazájában, Japánban a Fudzsijámát tisztelik, mint szent hegyet. Háromezer méter magas csúcsához ezrével zarándokolnak. Hasonló szent borzalmat keltenek másutt az égigérő, örök hólepte csúcsok; így Nepálban, Tibetben. De egy sem ismeretes, amelyet olyan nagy és olyan messze földre terjedő imádattal vennének körül, mint az Ádám-csúcsát.

Kókuszolajpréselés

Ökörfogat

Fürdő szent elefántok

Banánültetvény

Cejlon az emberi képzeletben már régesrég különleges helyet foglal el. Csodásan dús növényzete, mesébe illő termékenysége, utólérhetetlen pompája megadta az emberi képzeletnek azt a helyet, amelyet mint legszebbet, mint legboldogabbat elképzelhetett. Így csak természetes, hogy az Éden kertjét, a Paradicsomot erre a helyre tették. Ezen a helyen, ezen a boldog szigeten élt bűnbeesése előtt az első emberpár. Ez volt Ádám kertje, itt élvezte az édes banánt, Ádám gyümölcsét. Itt ez a sajátságos alakú hegy az Ádám-csúcsa, ennek lábánál lakott Ádám és Éva. A hegy tövében mai nap is széles barlangot látni, ez volt Ádám háza. Háza mellett nyílt vérpiros virágokkal Ádám rózsája, a rhododendron fa. Előtte a kékszínű tiszta tóban, Ádám fürdőjében tükröződött az egész csodás mindenség. És végül innen kellett elmenekülnie az Ádám-hídján keresztül, hogy bűnbeeséseért vezekeljen.

A Sensation Rock

Kandy hegyei, előtérben egy bulock car

Királyi hercegek

Guminedvgyüjtés

Az arabok mint kereskedők már a Krisztus előtti időkben jártak ide, az ő mondájuk szerint a hegyen látható Ádám lábnyoma, Ádámot bűnbeesése után az angyal ragadta magával és itt, az Adam’s Peaken helyezte ismét a Földre. Bűnös társát, Évát a Mekka melletti Arafat magányos hegycsúcsára tette.”

Vidéki postakocsi

Akiknek nem sietős

Átkelés a folyón

Túristaszálló

Keöpe első az MFTK sorozatban megjelent művében egy különleges szigetet részletesen és olvasmányosan mutat be. A szerző maga is rövid időn belül beleszeretett Ceylon szigetébe és ez a vonzalom az olvasóra is hamar átragad. Akinek eddig nem, annak a kötet olvasása után könnyen vágyott úti céljává válhat Srí Lanka. Keöpe Viktor alaposan felderítette a szigetet megismerte tájait, növény és állatvilágát, műemlékeit továbbá a tamil és szingaléz lakosság életét és szokásait. Ceyloni tartózkodása alatt megmászta a sziget legmagasabb pontját a 2524 m magas Pidurutalagala csúcsot is. Mindezen élményeit és tapasztalatait vetette papírra első jelentősebb művében. Az ELBIDA projektben hamarosan újra találkozunk a szerzővel és következő MFTK művével, de aki az első kötetét olvasta azt gondolom nem fogja bánni a „viszontlátást”.