Rádzsputána és Gudzsarát
AZ ELBIDA projektet rendszeresen olvasók Baktay Ervin nevének olvasásakor talán már automatikusan Indiára gondolnak. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban a szerző ötödik és egyben utolsóként megjelent kötetében, a „Királyfiak földjén” címűben, India két különleges területét, Rádzsputánát és Gudzsarátot mutatja be a tőle megszokott tudományosan izgalmas stílusban. Baktay az egyik legismertebb orientalista, aki szerelmese és igazi ismerője volt Indiának. Rajongása az ország iránt minden kötetét áthatja, amely könnyedén magával ragadja az olvasót is. A könyv 1939-ben Budapesten jelent meg a Franklin-Társulat a Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában, 209 oldal terjedelemben. A kötetben 60 kép és 1 térkép található. Baktay Ervinről ebben a bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben a „A világ tetején” című könyvének a bemutatásakor már részletesen megtettem, így ott az elolvasható.
 |
| Sorozatkötéses kötet (MFTK) |
Részlet a könyvből:
„India bármely táját vizsgáljuk, a néprajzi viszonyok mindenütt elképzelhetetlenül bonyolultak. Annyi, egymástól többé-kevéssbbé élesen elválasztott csoportot találunk, felekezeteket, zárt kasztokat, faji és nyelvi szempontból teljesen különálló tömegeket, hogy az osztályozás, de maga az áttekintés is rendkívül nehéz. Rengeteg heterogén elem keveredett össze India földjén évezredek folymán és ez a reménytelennek látszó káosz különösen Észak-Indiában teremt olyan cifra zűrzavart, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik ebben a tarka világban.
 |
| A nagyobbik Szasz-Báhu templom belseje |
 |
| A gualijari várpalota |
 |
| A nagy sztupa Szancsiban |
 |
| A gualijari Hindóla kapu |
 |
| Dzsaina domborművek |
Észak-Indiát elsősorban érte minden idegen hódítás és invázió az elmúlt öt-hatezer év alatt, az idegen benyomulók is megtelepedtek itt, csak aránylag kevesen közülök hatoltak Közép-Indiáig, Dél-Indiába pedig már alig jutott belőlük. Ezért Dél-India – értve alatta a dravida Dél-Indiát, vagyis a Tungabhadra és a Kistna folyóktól délre elterülő részt – mai napig is egységesebb néprajzi szempontból.
 |
| A dzsajpuri fejedelem kihallgatási csarnoka |
 |
| Bikaniri ökrösszekerek |
 |
| Rádzsputánai vízhordó |
 |
| Utca Dzsajpurban |
 |
| Dzsaj Szingh csillagvizsgálója |
Ahhoz, hogy valamelyest tájékozódhassunk az észak-indiai népek mesébeillő kavarodásában, feltétlenül ismernünk kell, legalább egészen nagy vonásokban, e terület történetét. Annyit mindenesetre tudomásul kell vennünk ebből, amennyi a jelen helyzet kialakulásában döntő szerepet játszott.
 |
| Bikaniri tevésosztag katonája |
 |
| Elefánt síremléke Dzsajpur mellett |
 |
| Maháráni síremléke Dzsajpur mellett |
 |
| Az ambiri holt várkastély |
 |
| A Galta-völgy hindu templomai |
Amennyire India őstörténetét ismerjük, megállapíthatjuk, hogy az első magasabbrendű művelődést a dravidák hozták létre Indiában. Ez a sötétbőrű nép talán maga is máshonnan, Mezopotámia felől vándorolt be Indiába, de ez csak feltevés, semmi határozott történelmi tény nem támogatja. Ugyanannyi joggal India őslakóinak tekinthetjük a dravidákat. De kívülük egész sereg más, kezdetleges népcsoport és törzs élt már a történelemelőtti időkben India földjén; ezeknek a törzseknek leszármazottjai ma is élnek még a különféle vidékeken. A dravidák azonban fölébük kerekedtek és létrehozták a maguk különös műveltségét szinte India egész területén. Észak-Indiában talált régiségek, leletek bizonyítják, hogy a dravida művelődés valamikor még az Indus-folyam környékén is otthonos volt.
 |
| Majmok etetése a Galta-völgy egyik templomában |
 |
| Az adzsmiri Adhai-din-ká-dzsónpra mecset |
 |
| Rádzsput kislány |
 |
| India főfakirja Adzsmirban |
 |
| Kilátás a Puskar tóra Brahmá temploma előtt |
India őstörténetében nincsenek dátumok. Évezredekkel tévedhet a történész, amikor időpontokat próbál megállapítani. Így azt sem sikerült mainapig kideríteni, hogy mikor következett be az India későbbi történelmi fejlődésére legnagyobb hatású esemény: az indo-árják behatolás. Egészen szerény számítással is legalább Kr. e. 3000 évvel mehetett végbe ez a nagy invázió, de könnyen meglehet, hogy sokkal régebben.
 |
| A csitorgarhi vízmedence |
 |
| Dzsaina emlékművek Csitorgarhban |
 |
| Régi templom a csitorgarhi várban |
 |
| A Dzsagannáth templom kapuja |
 |
| A Dzsagannáth templom homlokzata |
Az indo-árják harcias, nomád állattenyésztő nép voltak. Az árjának nevezett nagy népcsaládhoz tartoztak, tehát fehérbőrű, északi jellegű emberek lehettek. Azt sem tudjuk bizonyosan, honnan indult el a nagy árja vándorlás. Ebben a kérdésben a tudomány semmivel sem tud megbízhatóbb és helytállóbb adatokkal szolgálni, mint az ősi regék sejtelmes emlékei, amelyek az árja vándorlást a mitikus Atlantisz vagy újabban a még titokzatosabb ősvilágrész, Mu pusztulásával hozzák kapcsolatba. Csupa bizonytalanság, áthatolhatatlan homály födi az árják eredetét, de nemcsak az árjákét, hanem velük együtt a többi népfajét is. Hogy ne tévedjünk az ellenőrizhetetlen feltevések ingoványába, meg kell elégednünk annyival, hogy az indo-árják a nagy árja őstörzsnek keleti ágához tartoztak, s mindenesetre Közép-Ázsia felől érték el Indiát. Előbb a mai Pandzsáb területét foglalták el, majd idővel tovább terjeszkedtek, a Gangesz folyását követve elárasztották az északindiai síkságot, keletnek egészen a Bengáli öbölig hatoltak, nyugaton pedig a Pandzsábból déli irányba folytatták előrenyomulásukat, mihamar elfoglalva a ma Rádzsputánának nevezett vidéket. Az árja terjeszkedés évszázadokon át ment végbe, hosszú idő kellett hozzá, míg az indo-árják egész Észak-Indiát, körülbelül a Vindhja hegység vonaláig, alávetették uralmuknak. A dravidákat visszaszorították vagy leigázták, s ezek hovatovább kénytelen voltak végképen visszavonulni Dél-Indiába. De a dravida művelődés hatásai nem maradtak eredménytelenek, az indo-árják sokat átvettek a dravida kultúrából, s ezeket az átvett elemeket egybeolvasztották a maguk kultúrájával.”
 |
| Az ujdapuri mahárána palotája a tó felől |
 |
| A Szent Hegy Satrundzsajában |
 |
| Az ökörszáj forrás Abu hegyén |
 |
| A Gaumukh szentély Abu hegyén |
 |
| A Badal vár Ahmedábádban |
Rádzsputána és Gudzsarát természetszabta sajátosságainál fogva is elkülönült Észak-India környező területeitől. Nem pusztán földrajzi, hanem néprajzi szempontból is eltér mind a Pandzsábtól, mind Hindusztántól. Területe óriási volt. Baktay adatai szerint Rádzsputána, 16.000 km2-rel nagyobb volt, mint a néhai Nagy-Magyarország területe. Lakossága azonban területéhez mérten kicsinek számított. 1931-ben mindössze körülbelül 12.000.000 ember lakta. Vallási megoszlás tekintetében, a lakosság jelentős része kb. 10.000.000 fő hindu, emellett kb. 1.000.000 fő muzulmán mellett a továbbiak elenyésző számban fordultak elő. Érdekességként a vallási megoszlásról még annyit, hogy a Rádzsputánai Ügynökség akkori nyilvántartása szerint élt 38 fő zsidó és 1 fő buddhista is a területen. Gudzsarát ezzel szemben körülbelül a mai Magyarország nagyságához hasonló méretű és mindössze 4.000.000 fő lakosú terület volt. A lakosság felekezeti megoszlása megegyezik a Rádzsputánaival. A területet végigutazva fantasztikus úti beszámolót írt Baktay. A tudományos alaposságú útleírás azonban igazán különlegessé akkor válik, amikor a szerző saját élményeit is beleszövi beszámolójába. Egy ilyen történet az is, amikor egy ízben Baktay kocsit bérelt és Szabarmatiba hajtatat. A szabarmati telep volt az ahol Gandhi „nevelte a vezetők új nemzedékét”. Az itt töltött idő alatt Gandhi saját házában fogadta a szerzőt, sőt közösen egy hajnali istentiszteleten is részt vettek. Baktay beszámolója szerint Gandhi tiltakozott, ha valaki Mahatmának azaz „Nagy Léleknek”, vagy „Nagy Szentnek” nevezték. Persze Gandhi tiltakozása ellenére addigra már India népe így emlegette. Baktayra nagy hatást gyakorolt Gandhi, akiben a jövő Indiájának alapjait látta.
 |
| Gándhi telepe Szabarmatiban |
 |
| Az ahmedábádi dzsaina templom |
 |
| Mahátma Gándhi |
 |
| A nemrégen elhúnyt udajpuri mahárána |
 |
| Rádzsputána és Gudzsarát térképe |
Baktay Ervintől a blog ezen pontján egy időre elbúcsúzunk, de semmiképpen nem végleg. Írói munkássága óriási, amely természetesen nem korlátozódott kizárólag az MFTK sorozatban megjelent műveire, hiszen azon kívül is számos olyan műve jelent meg, amelyből még mindenképpen lesz „szereplője” az ELBIDA projektnek.
