Könyvek

Az ébredő iszlám nemzetei

Jelentős aktualitással bír, éppen ezért olyan lenyűgözően izgalmas a következő, a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban bemutatott kötet. Kertész Róbert „Feltámad a félhold” című műve, mely „Az ébredő iszlám nemzetei” alcímmel jelent meg, széleskörű és mélyreható képet ad a II. világháború előtti iszlám világ országairól politikai, vallási és társadalmi szempontból egyaránt. A könyvet olvasva többször olyan érzés fogott el, mintha vagy napjainkban írta volna Kertész a művet, vagy 77-78 éve is alapjaiban hasonló problémák lettek volna a térségben mint ma. Sok ponton tehát kísérteties a mű, mely a szerző elmondása szerint valójában egy Közel-Keleti világpolitikai Baedeker. A könyvből több kötésváltozat is létezik, van egy és kétkötetes verzió is. Saját gyűjteményemben egy sorozatkötéses két kötetes mű található. Az ELBIDA projekt történetében először nem egy bejegyzésben, hanem kettőben fogom a könyvet bemutatni. A könyv 1939-ben Budapesten jelent meg a Franklin-Társulat a Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában, 348 oldal terjedelemben. A két kötetben összesen 80 kép és 16 térkép található.

Sorozatkötéses kötet (MFTK)

Kertész Róbert életéről nem volt egyszerű információt szerezni. Édesapjáról számtalan életrajzot találni, hiszen Kertész K. Róbert ismert és híres építész, államtitkár, utazó, egyetemi magántanár és szakíró volt. Több helyen jelölik, hogy fia Kertész Róbert újságíró, de nagyon ritkán írnak ettől többet. Amit sikerült kideríteni, hogy Kertész Róbert 1901. július 2.-án született Budapesten. Eredetileg orvosnak készült azonban tanulmányait nem fejezte be. A 8 Órai Újság munkatársa, később szerkesztője lett. Az 1940-es években Vasmacska Kovácsy Szvetozár álnéven több bátor hangú cikket írt, többek között a német nácizmusról és hazai szövetségeseikről. 1945 után a Kossuth Népe, majd a Kis Újság szerkesztője. 1951-1957 között több újságnál dolgozott munkatárséként. 1958-ban elhagyta az országot és Amerikába ment. Újságírói munkássága mellett több könyvet is írt, köztük két könyv a MFTK sorozatban jelent meg. 1960. június 9.-én, 59 évesen Minneapolisban halt meg.

Részlet a könyvből:

„Hosszú évszázadokon keresztül csak befelé néző életet élt a magyarság. Állampolitikai helyzete írta ezt elő: függő viszonyban, önállóság nélkül, csak belső kérdései foglalkoztatták első és utolsó sorban. Tágasabb horizontok felé nem fordulhatott tekintete, amíg bilincsekben érezte saját függetlenségét. De mire azt megkapta, országhatárokat és társadalmi osztályokat szétkuszáló világháború után, keserves tandíjat kellett fizetnie, hogy pótolni tudja a múlt mulasztásait.

Mohamedán vallású néger törzsfőnök palotája az Aranyparton
Ősi sivatagi kutak a szerír-ben, a köves pusztaságban
Összkomfortos luxusszállodái építésénél a modern építészet is igyekszik az ősi formanyelvet követni

A Monarchia idejében csehek és osztrákok tartották megszállva a külügyi szolgálat csaknem valamennyi számottevő pozicióját, gyakorlat és hagyományok nélkül, rutinos diplomaták kiképzett sorai nélkül kellett elindulni az önálló, független állami élet útján. Új vendég, friss jövevény volt a kis Magyarország a nemzetközi élet színpadán, esztendők alatt évtizedek munkáját kellett vállalnia. Az út nehéz volt és drága a tandíj. Mégis, az elmúlt közel húsz esztendő alatt egyre szélesebb körökben figyelt fel a magyar közvélemény a magyar külpolitika kérdéseire. Az élet a legkönyörtelenebb tanítómester. Saját húsunk és vérünk sajgásával tanultuk meg, hogy ma már nem egy császári és királyi nagyhatalom biztonságos páholyából nézhetjük a világ folyását, hanem pőrén és sebzetten állunk ott magunk is az arénában, ahol jövőnk sorsa, a Dunamedence jövője vár megoldásra.

Mohamed próféta inge. Az Iszlám egyik legértékesebb ereklyéje
Vízgyűjtőmedence a földalatti Isztanbulban
II. Ahmed szultán terme a háremben

A legkomolyabb békebeli magyar napilapok is pársoros hírekben intézték el a világeseményeket Hírek a nagyvilágból című rovatokban. Ma csaknem naponta elsőoldalas cikkek és tudósítások hoznak hírt az újabb és újabb sorsdöntő tanácskozásokról, kerekasztal-konferenciákról, államférfiúi utazásokról, népszövetségi válságokról, erőhatalmi csoportok, blokkok, tengelyek alakulásáról, feszültségek kiéleződéséről, gyarmati expedíciókról, polgárháborúk és véres hadjáratok front jelentéseiről. Világesemények rázkódtatják meg a földkerekség négy sarkát s a világpolitika híreinek szól az újságolvasó első pillantása. Megtanultuk, hogy extra Hungariam is kell keresnünk a magyar élet biztosítékait és lépést kell tartani a kínok közt vajúdó, új világrendszer kialakulásának eseményeivel. Tájékozottságra van szükségünk, ezt érzi a magyar értelmiség, amikor ráveti magát a külpolitizálásra. S ha ma kávéházi Konrádok helyett kávéházi Metternichek firkálják tele vita közben a márványasztalokat, ez is mutatja, mennyire átérzi ma már a társadalom: életre-halálra megy a big gameo, amelynek külpolitika a neve.

Kemál utolsó útja. Hadihajó fedélzetén, nemzeti lobogóval letakarva pihen a halott diktátor
A Gházi lovasszobra Törökország fővárosában
A szasszanida-korszak emlékei, amelyek a tudósokat…
… és az előtörő olajforrások, amelyek a politikusokat és világtőzsdéket érdeklik

Azok az érthetetlen, rejtélyes és titokzatos események, amelyek oly sokszor felkavarják Európa nyugalmát, csaknem kivétel nélkül a közeli és távoli Kelet problémáiban gyökereznek. Ex Oriente Lux ma így hangzik: Keletről jön a háború. Vért és aranyat vesztettek az európai nagyhatalmak a világháborúban, új életet és gazdagságot csak a Kelettől remélhetnek. Az igazi nagyhatalmi pozícióharc Keleten folyik 1918. óta. A kulisszák mögött, a diplomáciai alvilág útvesztőiben folyó küzdelemnek öntudatlan résztvevői vagyunk valamennyien. Hatalmas a játék s mi már nem csupán nézői, de sakkfigurái vagyunk, életünkről, jólétünkről, sorsunkról van szó . . .

Modern vasbetonépítészet szörnyűségei a kabuli mintavárosban
Reza császár 1938 augusztus 27-én megnyitotta a transziráni vasútvonalat
Mohamed Reza iráni trónörökös felel az iskolai feketetábla előtt

Ha a legendás indiai, északnyugati határzónában fellángol a zendülés, megérzik a hatást a kanadai terménytőzsdék és reagál a budapesti határidőforgalom: a tiszántúli gazda pedig sóhajtva hallja a rádióban az árfolyamok ingadozását. Ha a teheráni kozákbrigád ezredese államcsínyt hajt végre, kikiáltja császári diktatúráját és felrúgja az angol-perzsa petróleumszerződést, megremegnek a Grand Fleetnek, a brit hadiflottának költségvetési tételei, Anglia szívesen szabad kezet enged Franciaországnak, bekövetkezik a Ruhr-vidék katonai megszállása, ami az okok és okozatok 7 újabb láncolatát indítja el Danzigtól Tiranáig, Bukaresttől Brüsszelig. Ha a titokzatos délarábiai felhőkarcolók országának uralkodója, Jahja imám, Jemen pap-fejedelme olasz géppuskákat vásárol, chiffre-sürgönyök százai zuhognak Londonban a Downing Street híres és dísztelen palotájában, a Number 10. miniszterelnöki íróasztalára s a budapesti Nagykörúton öles betűkkel rikkantják az újságok, hogy küszöbön az olasz-abesszín háború. Ha a beduin Napóleon, Ibn Szaud kitör fanatikus vahabitái élén a sivatag szívéből és elfoglalja az Iszlám egyházi fővárosát, a szent Mekkát, éjszaka is nappali fény dereng a pilseni Skoda-művek fegyvergyártelepe fölött és Portugália vas kezű elnöke, Carmona tábornok megszakítja a diplomáciai viszonyt a cseh köztársasággal, mert a Kelet számlájára dolgozó hadianyaggyárosok már nem tudják felvenni a portugál megrendeléseket. És így tovább . . .

Angol katonaság sátorvárosa a Khaiber-hágó torkolatában
Brit páncélkocsik kapaszkodnak 2000 méteres magasságba
A kairói el-Azhar-mecset udvara

Szemünk előtt játszódnak le az események, csak az összefüggések, a nagy bábjáték titkos dróthuzalai rejtőznek mélyen a felszín alatt. Ezeket az összefüggéseket akarja felkutatni és napfényre hozni ez a könyv s amikor az egyes fejezetek sorra veszik a török renaissancet, az ezüst oroszlán birodalmának megújhodását, az afgán trónváltozások filmsebességgel pergő sorozatát, a fáraók országának főnixi újjászületését, az arab szabadságharcot és következményeit, öt új arab állam megalakítását, a palesztinai kérdést, az indiai és a vörös szovjetlobogó alatt élő mohamedánok küzdelmeit, Francia- és Spanyol-Marokkó problémáját, Abd el Krim riffkabiljainak küzdelmeit, amikor mindez elvonul előttünk, mindenütt igyekszünk egy-két kíváncsi pillantást vetni a világdiplomácia kulisszái mögé, hogy megkeressük azokat a rejtelmes erőket, ismeretlenségbe burkolózó rugókat, amelyek titokzatos célok érdekében mozgatják az eseményeket.

Felhőkarcolók Hadramautban
A délarábiai építészet csodái
Az ébredő Egyiptom kiépíti korszerűen felfegyverzett nemzeti hadseregét

Rövidre fogott és olvasmányos útmutató akar lenni ez a könyv az olvasó számára. A Közel-Kelet világpolitikai Baedekere. Dióhéjnyi összefoglalás, amely regénytémák és riportok, életrajzok és hősköltemények csíráit foglalja magában. S a könyv utolsó lapján, annyi érdekes és romántikus, kegyetlen és kalandos élmény után elkészíthetjük majd a mérleget is: a mohamedán népek nemzeti öntudatra ébrednek, villámok lángjai lobbannak a közelkeleti viharsarkokban, nyújtózik az Iszlám 400 milliós onasteste. Tegnap még összebombázhattak 30,000 szíriai arabot a félkarú Gouraud tábornok kartácsai a damaszkuszi vérfürdőben — ma már pánarab kongresszus ülésezik a sivatag kellős közepén épült villanyvilágításos, központi fűtéses szálloda-palotában és rádiós tankok dübörögnek Mekka és Medina között, -holnap pedig, ki tudja, összetalálkoznak, tengerré terebélyesednek a sivatag homokjából fakadt nemzetfolyamok és az újjászületett, politikai testté lett újkeleti Ige, az iszlám-nacionalizmus jegyében megindul az Iszlám második nagy szökőáradata Nyugat és Észak ellen, hogy elseperje maga elől a fehér ember megroskadt gyarmatimperializmusának utolsó maradványait is.

Egyiptomi katonazenekar, skót dudásokkal
Utcai jelenet a forrongó Egyiptomból
Izisz könnycseppje elérkezett a piramisokig

Így és ezért íródott ez a könyv. S most szálljunk rá a Régi Ezeregyéjszaka bűvös varázsszőnyegére és kezdjük el az utat az Új Ezeregyéjszaka földjén. Allah kenm, Isten kegyelmes, ő legyen velünk!”

Az Iszlám terjeszkedése Mohamed fellépése után Ázsiában és Afrikában
Az ezüst oroszlán birodalma
Afganisztán a brit-orosz harapófogóban

Kertész egészen kitűnő művének végkövetkeztetéseként, úgy véli (1939-ben), hogy a történelmi prognózisok nem sok jót ígérnek Európának. Meggyőződése, hogy a gyarmati rendszer csődje, a földközi tengeri európai birtokok elveszítése komoly problémákat fog okozni. Már akkor úgy véli, hogy „lángok lobognak az iszlám-népek viharsarkaiban” amelyek aztán alapjaiban rengetik meg majd Európát. Szerinte az alvó iszlám „góliát-teste” már megmozdult, ha felébred, abba három világrész roppan bele. Kertész Róbert művében azonban nem kizárólag politikai szempontból vizsgálta az ébredő iszlám nemzeteit, hanem társadalmi és vallási tekintetben is kitűnő és izgalmas írást tett le az asztalra. Komoly figyelmet szentel Mohamed prófétának és a Koránnak is. Az ELBIDA projektben erről is olvashattok hamarosan. Folytatjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment