2017. január 8., vasárnap

Feltámad a félhold (II. rész)

Az ébredő iszlám nemzetei


Az előző bejegyzésben már említettem, hogy Kertész Róbert, „Feltámad a félhold” című művében nem kizárólag politikai oldalról vizsgálta az ébredő iszlám nemzeteit, hanem társadalmi és vallási szempontból is. Komoly figyelmet szentel a műben Mohamed próféta életének és a Koránnak is. Kr. u. 622-ben Mohamed életének nagy fordulópontját követően egy új és dicsőséges szakasza kezdődött életének, mely a Kr. u. 627-ben Abu Szofján felett aratott diadal után a mekkai zarándoklatban teljesedett ki.  Kertész így ír erről: „A zarándoklat után egyre szélesebb horizontok tárultak fel Mohamed előtt. Világtávlatokban kezdett politizálni, világvallásnak akarta már megtenni az Iszlámot. Nem arab nacionalista mozgalmat szervezett, hanem világérvényesülést kívánt kinyilatkoztatása számára. A hívek közötti egyenjogúság alaptörvénye nem ismer megkülönböztetést moszlim és moszlim között, sem kor, rang, nem, származás, nemzetiség vagy faj tekintetében, a moszlim testvériség gondolata csak a nagy hazát, csak az Iszlám házát ismeri s Mohamed szerint kétféle ember él a földön: a Dar el Iszlám, az Iszlám országának polgára és a Dar el Harb, a harc országának hitetlen, tehát meghódítandó lakosa. Tiszta és egyszerű logikával vonta le a politikai következtetést: háborút kell viselnie a hitetlenek országaival, hogy igazhitűekké tegye meg a népeket. Vagyis: a szent háború fogalma állandósul és veszedelmes fegyver lesz a mindenkori kalifák kezében egészen 1914-ig, mert ekkor először csorbul ki a dzsihad fényes kardpengéje . . .”


A Grand Fleet a gibraltári szorosban

Imádkozó hívők a delhii nagymecset előtt

Aga Khán, az indiai moszlimek vezetője feleségével

Arab delegátusok érkeznek a londoni kerekasztalkonferenciára

Mohamed próféta keresztény, pogány és zsidó vallási elemeket szőtt egybe és alakította ki az új vallást, az Iszlámot. Az arabok hamar elfogadták az Iszlámot, mely neve is annyit jelent belenyugvás Isten akaratába. Az Iszlám alapdokumentuma, alapkódexe lesz aztán maga a Korán, melyről a műben sok érdekes részletet ismerhet meg az olvasó.  

Részlet a könyből:

„Az Iszlám jogi és erkölcsi kódexe, a vallásos, politikai és polgári élet szabályozója, a prófétai tanok magna chartája a Korán. (Szószerint fordítva: az olvasás, vagyis az, amit olvasnak és előolvasnak.) Száztizennégy fejezetből, szurából áll. A Korán az első és legtisztább forrás a vallásos moszlim szomjas lelke számára s minden imádságot a fatha, a megnyitó, az első szúra vezet be.

Isten nevében, a könyörületesnek,
és megkönyörülőnek nevében!
Dicsőség Istennek, a világ urának,
a könyörületesnek és megkönyörülőnek,
az ítélet napja bírájának.
Neked szolgálunk és hozzád kiáltunk segítségért,
vezessél az igaz ösvényen,
azoknak ösvényén, akikhez kegyes vagy
s nem azokén, akikre haragod száll
és nem a tévelygőkén.

A Korán tartalmazza a tömör, klasszikus moszlimhitvallást, a 112. szúrat, amelynek a tisztulás címe is arra mutat, hogy aki ezt az imát elmondja, megtisztul az idegen istenek imádatától. Keresztényellenes hitvallásnak is nevezhetjük, mert a moszlimmé lett kereszténynek is ezt kell elmondania az áttérésnél:

A könyörületes és megkönyörülő Isten nevében!
Mondd: Egy az Isten,
az örök Isten.
Nem nemzette senki, s nem nemzik Őt
és senki sem olyan, mint Ő.

Ebből a hitvallásból fakad minden további parancsolat és valláserkölcsi következmény. Elsősorban a négy sarkalatos kötelesség:

az imádság (szálát)
az ínségadó (zakát)
a böjt (szaum)
a zarándoklat (hadzs).

A próféta szerint Isten eredetileg napi ötven imát rendelt a hívők számára. Azonban Mohamed Mózes tanácsára ennek a nagy számnak csökkentését kérte és hosszas alkudozás után meg is állapodott látomásai során a napi öt kötelező imádságban. A rituális mosdással és különböző meghajtásokkal egybekötött imák sorrendje a következő: az elsőt hajnalban kell elmondani, abban a pitymallati derengésben, amikor a fekete fonalat még alig lehet megkülönböztetni a fehér fonáltól. Amikor a nap eléri pályája csúcspontját, következik a déli imádság, ennek időpontja és a naplemente között kerül sor a délutáni imára. Napszállatkor, alkonypír idején a negyedik, az esti besötétedés és virradat között az ötödik imát mondják el a moszlimek, mindenkor Mekka irányába fordulva. Az ínségadó, vagy adakozás parancsa értelmében mindenki évente jövedelmének egytized részét készpénzban vagy természetben köteles a szegényeknek adni, ha azonban valaki csalt, vagy zsarolt az év folyamán, bűnhődésül húsz százalékot kell, hogy adjon. A böjtöt ramadan havában tartják. Az egész hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos minden étel-ital fogyasztása. A zarándoklat parancsa előírja, hogy minden moszlim életében legalább egyszer vándoroljon el Mekkába és hajtsa ott végre az előírt szertartásokat. A zarándoklatra zulkidzsa havában kerül sor.


Marokkói legionisták Franco tábornok seregében

Fejedelmi találkozó Párisban

A riff-hegyek harcosai

A további parancsolatok között első helyen áll a dzsihad, a szent háborúban való részvétel kötelessége. Ha a próféta vagy utódja, a kalifa szent háborút hirdet, minden moszlim harcba indul. Az Iszlám fegyverkedvelő, szívesen csatázó, szabadságáért fanatikusan rajongó népben született meg, vallása is kemény és erős törvényeket parancsol. Egyszerű sátoros pásztorok számára készült elsősorban a tanítás s a szent háború gondolatát méltánytalanul éri a fölényes európai gúny, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kereszténység is hirdetett szent háborúkat, még gyermekek is szerveztek keresztes hadjáratokat s a pápák bűnbocsánatot hirdettek azoknak a lovagoknak, akik a pogánynyal vívott harcban estek el.


A bagdadi hajóhíd

Fauzi Kaukadzi, a palesztinai arab szabadságharc legendás felkelője

A felrobbant pipe-line

Zavargások Palesztinában

Bevezette a próféta a prohibíciót, az általános szesztilalmat is. Ha egy moszlim abba a gyanúba keveredett, hogy részeg, felmondatták vele a 109-ik szúrat, az el imtihan-t, a vizsgát. Ennek a szárának eredeti arab mondatszerkezete ugyanis olyan szövevényes, hogy pityókás állapotban bizony beletörik a nyelve az igazhitűnek, ha előírt gyorsasággal akarja recitálni. Még magyar fordításban is felcsillannak azok a nehézségek, amelyeken a beszeszelt moszlim akadozó nyelvének hibapont nélkül kell keresztüljutnia:

Mondd: ó, ti hitetlenek.
Én nem imádom azt, amit ti imádtok
és ti nem imádjátok, akit én imádok
és én nem fogom imádni azt, amit ti imádtok
és ti nem fogjátok imádni, akit én imádok.
(mert) nektek a ti hitetek, s nekem az enyém.

Szabályozta a próféta a házassági jogot is. Minden moszlim négy törvényes feleséget tarthat, a válás azonban könnyen megy s a törvényes hitveseken kívül ágyasokat is szabad tartani. Mohamed az élethez, gyakran saját életéhez alkalmazkodott, amikor erkölcsi szabályokat alkotott. A prófétának egymásután tizenhét felesége volt. Az egyetlen Aisa, Abu Bekr leánya kivételével, valamennyi özvegy volt, amikor elvette őket. Első feleségéhez, Kadidzsához huszonnégy esztendőn keresztül rendületlenül hű volt, a fiatal férj lemondott a többnejűségről, egyetlen egyszer sem csalta meg nálánál jóval idősebb feleségét s halála után a világ négy tökéletes asszonya közé sorozta. (Ezek: Mózes húga, Jézus anyja, Mohamed leánya, Fatime és végül Kadidzsa.) Amikor később egyszer a fiatal, sugárzóan szép Aisa incselkedve megkérdezte Mohamedtől: Nem volt öreg hozzád az első asszony? Nem adhatott volna neked Allah jobbat is?, a próféta komolyan megintette és így válaszolt: Istenemre mondom, nem kaphattam volna jobbat, mert ő hitt bennem akkor, amikor az emberek megvetettek, segített rajtam, amikor szegény voltam, kitartott mellettem, amikor üldözött a világ.


Egyiptomi katonaság kíséri a szent városba a machmal-karavánt

Szeif jemeni trónörökös (balról a második) Párisban

Ibn Szaud király vendégei körében

Későbbi feleségeivel szemben már nem tartotta be ilyen pontosan a férji hűségét, sőt szemet vetett más asszonyára is. Fogadott fia házában egyszer megpillantotta a szép Szenebet, amint lenge öltözékben átsuhant az udvaron. Szemében felcsillant a vágy és Szeid, az ex-rabszolgából lett fővezér előzékenyen és tapintatosan elvonult, Mohamed pedig elnyerte, amit kívánt. Lelkiismerete megnyugtatására hallucinációt rögtönzött és közölte híveivel, hogy Gábriel arkangyal megjelent előtte, kissé megdorgálta ugyan, hogy elszerette fogadott fiának feleségét, de ugyanakkor engedékenyen fel is oldozta a megtévedt prófétát bűne alól. Nem ment ilyen simán a dolog a már említett kopt rabnővel, Marijával. A prófétát ugyanis tettenérték feleségei, áldatlan házi perpatvar keletkezett, mire Mohamed megfogadta a felzúdult hitvesi kar előtt, hogy soha, de soha többé . . . A rabnő azonban izgalmasan szép volt s Mohameddel újra földöntúli dolgok történtek. Ismét jelentkezett az arkangyali 44 sugallat, amely figyelmeztette, hogy helytelenül járt el, amikor hűségfogadalmat tett feleségeinek, mert hiszen a prófétának jogában áll gyönyörködni rabnői és szolgálói szépségében. Mohamed ezekután boldogan elvonult Marijával és harminc napon keresztül kettesben igyekeztek megfogadni Gábriel tanácsát. Újra hazatérve maga elé rendelte feleségeit, keményen megleckéztette őket, sőt válással is fenyegetődzött s ez nem volt tréfadolog, mert a prófétafeleség, aki egyszer már Mohamed ágyában hált, soha többé nem mehetett férjhez más halandóhoz.


Gúlaépítő rabszolgák dédunokái - teherszállító egyiptomi fellahok

A háromszegletű hasábalakú ládák rejtik a Kába új posztóhuzatát

Mekka: Zarándokok serege a Kába körül

Kellemetlen eset történt akkor is, amikor a mosztaliktörzs elleni razziára magával vitte Mohamed kedvenc feleségét, Aisát s egy szép napon kiderült, hogy a prófétáné elmaradt a karavántól. Még pedig — s ez csak fokozta a kínos helyzetet — nem egyedül, hanem egy Szafvan ibn el Moattal nevű fiatalember társaságában. Visszafordultak értük, meg is találták őket egy homokbucka alján, mire ádáz, de talán nem is egészen alaptalan pletykák keltek szárnyra a táborban. Mohamed ekkor bebizonyította, hogy nemcsak próféta, hanem bölcs férj is, aki válságos pillanatokban is megőrzi hidegvérét. Sürgősen a szokott módszerhez folyamodott, kinyilatkoztatásokat tett és kihirdette a 24. szúrát, amely a háztartási hűségről, a házasságtörésről és egyben a rágalomról szól. A szúra szerint a házasságtörés ténye csak akkor válik jogerőssé, ha azt négy férfi szemtanú bizonyítja. Ebben az esetben 100—100 korbács jár a házasságtörő feleknek. Ha nem áll rendelkezésre ennyi szemtanú, akkor csak rágalomról lehet szó, ebben az esetben pedig 80 korbácsütést kapnak a — pletykálkodók. A próféta megmentette a helyzetet: világos, hogy Aisa nem csalta meg, hiszen nem volt négy szemtanú arra, hogy mi történt a sivatagban a két lemaradt karavánutassal, ezért tehát a rágalmazókat a visszaható erővel felruházott kinyilatkoztatás alapján azonnyomban megkorbácsolták, kivéve Abdallah ibn Ubbát, akit büntetésből nem vették fel az iszlámegyházközösségbe.


Nílusi halászok

Árpád-típusú gyorsmotorkocsi egy egyiptomi állomáson

A szuezi csatornában

Mohamed tanítása részletesen foglalkozik a földöntúli lényekkel. Istent fényből teremtett angyalok veszik körül a dzsennetben, a mennyországban, minden bűn és testi vágyakozás nélkül. Négy arkangyalt ismert a próféta: Gábrielt, a Korán sugalmazóját, Mihályt, a zsidók őrangyalát, Izrafilt, a végítélet napjának harsonását és Azraelt, a halál angyalát. Az angyalok után a tűzből teremtett dzsinnek rendje következik. Ezek természetfeletti erővel rendelkező lények, de emberi szükségleteik, vágyaik vannak és halandók. A dzsinnek nem hisznek Istenben, leghőbb vágyuk az, hogy feljussanak az égbe és ott kihallgassák Allah terveit, de az angyalok hullócsillagokat dobálnak rájuk s ettől a dzsinnek hamuvá égnek. A pokol, akárcsak a mennyek birodalma, hét fokozatra oszlik s Malik fő- ördög a fejedelem. Alattvalói az ibliszek (diabolus) és sejtánok (sátán). Ezek egykor angyalok voltak, de mivel nem akartak Ádám előtt letérdelni, Isten az alvilágba, a dzsehennembe száműzte őket. A pokol kapuját a rettenetes Ridván őrzi.


Az Iszlám világa

A máltai S. Angelo-erőd



A próféták közül elismeri és tiszteli az Iszlám Ábrahámot, Isten barátját, Mózest, Jézust, a szűz fiát s utolsó, de legtökéletesebb próféta Mohamed a próféták pecsétje, mert bezárta a sort. Az Iszlám nem helyez súlyt személyes prófétai csodatételekre, mégis számos legenda tanítja, hogy Mohamed ujjaiban bűvös erő lakozott, hogy fák siettek elébe üdvözlésére, kövek köszöntötték, a sivataglakó ember legdrágább nedűje, víz csordult ki ujjaiból, egy gerenda sóhajtozva nyögdécselte el bánatát a prófétának, máskor egy dromedár hosszasan panaszkodott neki, egy juh-fertály pedig elárulta, hogy meg van mérgezve, ne egyen belőle s így megmentette Mohamed életét.”


Balbo marsall, Libia kormányzója, egy tripoliszi ünnepségen

Az arab ántánt

Dzsebel al Tarik: brit partvédelmi készültség a gibraltári sziklavár tövében

Személy szerint lenyűgözött Kertész műve és megkockáztatom, hogy az egyik legizgalmasabb és legerősebb mű az egész Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban. Nem célom soha egy-egy bejegyzésben olyan mélységbe menni a könyv bemutatásában, hogy az olvasónak már el se kelljen azt olvasni. A cél elsősorban a figyelemfelkeltés egy mű iránt. Nos ha ez sikerült és valaki úgy dönt, elolvassa a szerző könyvét, ajánlom azt a különösen fontos és érdekes részt, ahol a nagyhatalmak szerepét és felelősségét tárgyalja a szerző. Végtelenül tanulságos a mai helyzetre vetítve is. Kertész Róberttel találkozni fogunk még, hiszen az MFTK sorozat utolsó és igen izgalmas kötete is az Ő nevéhez fűződik. 

Hamarosan tehát újra Kertész Róbert az ELBIDA projektben.