2017. március 25., szombat

A sivatag népe

A Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára sorozat következő kötetét ismét Antoni Ferdynand Ossendowski jegyzi. Az előző bejegyzésben bemutatott Carter-Mace kötet, csak rövid időre szakította meg Ossendowski „egyeduralmát” a sorozatban. „A sivatag népe” címmel megjelent kötetben a szerző Észak-Afrikában, Marokkóban tett hosszabb utazásáról, itt szerzett tapasztalatairól és megfigyeléseiről számol be a tőle megszokott lebilincselő stílusban. Ossendowski ezen műve kivételesen nem szerepel a betiltott művek listáján, amely annak köszönhető, hogy eddigi könyveihez képest jóval kevesebb szerep jut a műben a politikának és a politikai kritikának. A mű 1928-ban Budapesten jelent meg a Franklin-Társulat gondozásában, 247 oldal terjedelemben. A magyar fordítást Dr. Balassa József végezte. A kötetben nem találhatók képek, így a blogbejegyzésben látható illusztráció egy része ez esetben is internetes forrásból származik. Antoni Ferdynand Ossendowskiról ebben a bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben az „Állatok, emberek és istenek” című könyvének a bemutatásakor már részletesen megtettem, így ott az elolvasható.

Ritka MFTK logós kötet (téves nyomás)

Egyszerű bordó kötésű kötet



Részlet a könyvből:

„ Másnap reggel négy órakor már elindultunk egy pompás limousine-ban Udzsdából Taszán keresztül a szultán fővárosába, az afrikai iszlam Mekkájába, Fezbe, a miszticizmus, a politikai cselszövések, az élő szentek, tudós teológusok és a legmagasabb fokra fejlett mór tudomány városába. Teljes sötétségben indultunk, jóval hajnalhasadás előtt. A hatalmas kocsi sugárkévéjével áttörte a sötét éjszakát s ide-oda kanyargott Udzsda utcáinak labirintusában, megijesztve kürtjével a szamarakat és tevéket kora reggeli vásárra menő útjukban.

Ritka eredeti papír védőborító

Sorozatkötéses kötet (MUFK)

Téves sorozatkötéses kötet (MFTK)

Kiérve a nyilt országútra, a sofőr sebesen nekivágott s mint valami kísérteties versenyző, száguldott velünk az alvó telepesek házai s egyéb épületei mellett, míg végre mindez elmaradt a hátunk mögött s egy köves sivatagon haladtunk keresztül. Hajnalban egy terméketlen, kihalt síkság volt előttünk, melyet egy keskenyvágányú sztratégiai vasút szelt át a látóhatár felé haladva. Az országút mentén közönként gazolin-, olaj- és vízfelvevő állomások vannak elhelyezve, a nagyobb falvakban javítóműhelyekkel felszerelt garázsok is vannak. Autófuvarozó társaságok, melyek könnyű személykocsikat és nehéz autóbuszokat járatnak, gyors és biztos közlekedést hoztak létre ezen a rendezetlen vidéken.

Angol nyelvű kiadás

Angol nyelvű kiadás

Angol nyelvű kiadás eredeti papír védőborítóban

Tovább haladva, kis folyók fölé épített számtalan kőhídon mentünk keresztül. Ezek kiszáradt folyómedrek, néhol sekélyek, másutt mélyek s tele vannak apró kaviccsal, s már nem folyik bennük a nap hevétől felszáradt víz. De bizonyosan maradt még valami nedvesség a szikla és a talaj pórusaiban, mert egyes helyeken a folyómeder partján még nő a borostyán és az alacsony tamariszkbokor. Távolabb a síkságon, mint kerek bokréták, egyes terebintusfák kísérik a kiszáradt folyó partját, türelmesen várva a víz visszatérését, amely még több kavicsot hoz le s keresi útját a hegyszakadékok hűvös árnyékában, ahol néha több mint harminc méter mélységbe esik le.

Korabeli fotó Fez látképéről

Bennszülött fegyveresek

Korabeli látkép

Mikor afrikai utamon az első sivatagon haladtam keresztül, olyan megfigyelést tettem, mely később is többször beigazolódott. Észak-Afrikában a fák, bokrok és füvek, melyek csomókban nőnek, mindenütt kerek koronában végződnek. Azt a magyarázatot kockáztattam meg, hogy ennek oka az a tény, hogy a szelek a sivatagon minden irányból erősen fújnak. Vannak bizonyosan olyanok is, akik egy fensőbb ész megnyilvánulását látják ebben a tényben, amely azt parancsolja a növénynek, hogy olyan alakot vegyen fel, amely a legnagyobb árnyékot nyujtja az embereknek és az állatoknak. Az bizonyos, hogy e kerek fák és bokrok árnyékában számtalan madár, apró rágcsáló, csúszómászó és rovar, hosszú órákat tölt el, midőn a nap, mint egy megolvadt arannyal tele üst kiárasztja fonnyasztó sugarait.

Beduin család

A korabeli Marrakesh

Ossendowski által is említett Kaszba az Atlasz-hegységben

Időnként elrohantunk egy kis falu vagy egy kaszba (kis erődített hely) mellett, amely a síkságból kiemelkedett, s ma már olyan rozzant, hogy alig látszik valami maradványa az egykor oly hatalmas falaknak és tornyoknak. Ezek a kaszbák erődített kerítések voltak, amelyeken belül bennszülött törzsek védelmet találtak maguknak, nyájaiknak és minden vagyonuknak s néha egész életüket e falak között töltötték el. Napkeltekor kinyitották a kerítés egyetlen kapuját és este bezárták, ezután élő lény már nem juthatott be. Még ha egy jó barátjuk érkezett is ezután, az éjszakát csak a szabadban tölthette lova vagy tevéje mellett; ha idegen volt, még az is megeshetett, hogy lelőtte az éjjeli őr, akit a kaszba lakosai oda állítottak. Ma ezek az erősített telepek üresek, előbbi lakosaik külön tanyákon laknak a síkságon, művelik a földet, őrzik a nyájakat az európaiak példáját követve. Sokan közülük ma éjjeli őrök a barmok mellett, mások elpusztultak a francia ágyúk előtt a harcias és engedetlen törzsekkel vívott harcokban. Csakis az Atlasz-hegység felsőbb régióiban élnek még a bennszülöttek kaszbákban és ott megvannak még falaik és tornyaik.”

A Nedjarine szökőkút Fezben

Tanger térképe

Az angol nyelvű kiadás eredeti papír védőborítójának reprintje

A korabeli sajtó komoly figyelemmel kísérte a szerző munkásságát, hiszen korábbi köteteivel oly mértékű hírnevet szerzett, amely miatt minden új könyvének megjelenése, jelentősen várt esemény volt az olvasók körében. A Pesti Napló 1928. október 27.-én megjelent száma így számol be Ossendowski új művéről: „Ossendowski professzor elhagyta eddigi műveinek színhelyeit, Oroszországot és Szibériát s nyughatatlan szelleme északi Afrikába vitte, új kalandokra, új tájak, embertípusok, életformák megismerésére. A múlt évben nagy utazást tett a Szahara környéki afrikai néptörzsek között s erről az útjáról írta új könyvét, mely A sivatag népe címmel jelent meg magyarul. Nagyszerű megfigyelő szeme van, eleven fantáziája, mely ösztönösen megérzi a lényegeset és érdekeset minden dologban s olyan előadóképessége, amely vetekszik minden regényíróval. Nagyon nehéz is volna megmondani, tudós utazó-e inkább, vagy regényíró, tulajdonkép egy új műfajt teremtett meg a maga használatára. A sivatag népe is ebbe a zsánerbe tartozik. A modern világ legromantikusabb földjén járt, Marokkóban, ahol égő gyűlölet állítja szembe még most is az egykori harci feleket: két világ, két egymással meg nem férő civilizáció harca ez, Ossendowski az ellenkező oldalt világítja meg, az érdekesebbiket, az afrikai benszülött törzsek világát, életmódjukat, szokásaikat, babonáikat, különösen erkölcseiket a a megfigyelések és adatok roppant tömegéből kifejti a gyökereit az európaiak iránti gyűlöletüknek. így még nem mutatta meg senki a mohamedán Afrika lelkét.”


A korabeli Tanger

Marokkói utcai forgatag
Korabeli utcarészlet

Ossendowski ezen művével új korszakát nyitotta meg munkásságának. A szerző első olyan műve ez, melyben már nem Oroszországi élményeiről, hanem egyéb kalandjairól, ez esetben Afrikai tanulmányútjáról számol be. Természetesen itt is néha-néha belecsempész mondandójába egy kis orosz kritikát, ugyanakkor „A sivatag népe” című művében, már nincs túlsúlyban ez a vonal. A könyv egy klasszikus útleírás, amelyben a korabeli Marokkóról és az ott élő bennszülött törzsek különös világáról számol be Ossendowski. A mű sok ponton hasonló jellegű, mint Sven Hedin kalandos útleírásai és olvasmányosságában sincs eltérés közöttük, tehát aki szerette, Hedin műveit az biztosan élvezni fogja Antoni Ferdynand Ossendowski ezen könyvét is. Ami azonban jelentősen csökkenti élményszerűségét a műnek (a szerző minden kötetére igaz ez), sok más korabeli kötethez képest, hogy semmi illusztráció vagy kép nincs benne. A már említett Hedin művei ebben igazán erősek voltak. Függetlenül azonban a mű képbeli hiányosságaitól, a Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára sorozatban ismét egy izgalmas művel jelentkezett Ossendowski.