2017. június 6., kedd

Utazásom Sicilia és Málta szigetén

Ismét véget ért egy sorozat bemutatása az ELBIDA projektben. Az MFTK-MUFK sorozatok lezárását követte a „fekete Révai” minisorozat, amelyben az utolsó kötet bemutatása is megtörtént minap a blogban.  Egy ilyen időszak után, mindig azon tanakodom, mivel folytassam, mely kötetet vagy sorozatot vegyem le a polcról és tárjam az érdeklődő olvasó elé. Eldöntöttem, hogy most nem kezdek új sorozatba, hanem a számtalan izgalmas egyedi, különálló kötetekből fogok szemezgetni, az elkövetkezendő időszakban. Gyűjteményem egyre bővül így a választás kapcsán még így is egy kicsit a bőség zavarával küzdöttem. Nézegettem a blogot, miközben az oldalsávon látható „Top bejegyzések” fülre és egy ott látható régi bejegyzésre esett a tekintetem. Erődi Béla „A fáraók országában” című művéről több mint egy éve, még 2016 áprilisában írtam. Nézegetve az ELBIDA projekt statisztikáját, a mai napig az egyik legolvasottabb bejegyzés az oldalon. Nos, ha akkor tetszett Erődi, akkor nézzük a szerző egy következő művét.



Szicília és Málta térképe
Az Etna. A kráter kitöréskor 1892-ben

Erődi (Harrach) Béla királyi tanácsos igazi nyelvzseni volt és szeretett utazni. Útjairól több klasszikus útleírást is készített, amelyek közül az egyiptomi útjáról szóló már bemutatásra került itt a blogban.  A most következő „Utazásom Sicilia és Málta szigetén” című művének már a címéből is következtettetünk arra, hová kalauzolja az olvasót ez esetben Erődi. Olaszország már az 1800-as évek végén is népszerű úti célja volt a turistáknak, ugyanakkor a legtöbben maximum Nápolyig utaztak. A szerző szerint azonban érdemes délebbre is kitekinteni, hiszen annyi szépség és különlegesség található arra is. A mű célja éppen ennek a kevésbé látogatott vidéknek a bemutatása és népszerűsítése volt. A könyv 1895-ben jelent meg Budapesten, a Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadásában, 217 oldal terjedelemben. A műben 50 kép és egy térkép található. Erődi Béláról ebben a bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben a „A fáraók országában” című könyvének a bemutatásakor már részletesen megtettem és ott az elolvasható.

Részlet a könyvből:

„Búcsút vettünk Máltától. Még egyszer végig járattuk tekintetünket a festői városon, a hatalmas erősségeken, melyek rakva ágyúkkal és katonákkal. A kikötőben horgonyzó óriási páncélhajók között a mi kis hajónk, a Carola, úgy tünt fel, mint tigrisek karmai között egy ártatlan kis galamb Abból a tömérdek sok ágyúból, melyeknek csövei ránk vannak szegezve, csak egy is elég volna arra, hogy elsöpörjön minket a hullámokról. Nem volt valami kellemes érzés farkasszemet néznünk e veszedelmes romboló eszközökkel.

Trinacria

Aci Castello. A Kyklops sziklái

Catania. Bellini színház

A Carola, ez a kitűnő szép gőzös, már készen állt az indulásra, hogy megtegye, ki tudja hányszázadszor már, mindennapi útját Málta és Siracusa között. Mi, magyar utazók, büszke önérzettel léptünk e hajóra; jól esett az a tudat, hogy hazánktól távol magyar hajónak jutott részül az a kitüntető megbizás, hogy a hatalmas angol kormánynak szolgálatában a postát közvetítse Malta és Sicilia között.

Catania. Via Stesicoro-Etnea

Catania. Aci Castello

Taormina. Panoráma

A gőzös kapitányát, Matisz Gyulát, fiumei régi ismerősünket örömmel üdvözöltük idegen földön, ezen szép feladat teljesítésében. Ő is, úgy látszik, kedvvel és odaadással végzi tisztét; érzi is megbizatásának fontosságát s igyekszik annak nemcsak a magyar név becsületére váló komolysággal és ambitióval, hanem az angol kormány megelégedésére is megfelelni.

Calabria. Scilla

Siracusa. Halászok

Girgenti. A Concordia temploma

A hajón elköltött kitünő villásreggeli után felszedték a horgonyt s a Carola elhagyta a maltai kikötőt. A nap melegen sütött s jól esett a nyílt tengeren támadt szellő, melynek ereje mindinkább fokozódott. A meleget enyhítette ugyan, egyébként nem bántuk volna, ha elmarad; mert a tenger is megérezte hatását. A fodros hullámok folyton nagyobb és nagyobb mozgásba jöttek. A könnyű kis hajó, mely majdnem teljesen üres volt, derekasan kezdett táncolni, himbálódzni. Egyik hullámról a másikra ugrált, pajzánul, jókedvvel, mintha maga is örült volna annak, hogy végre honfitársait szállíthatja idegen vizeken. Ezt az örömét szívesen elengedtük volna a derék Carolának. No, de ez a jókedvű tánca még nem vette el a mi kedvünket. Tűrtük és reméltük, hogy majd csak abba hagyja, ha megunja. De úgy látszott, hogy nem igen unta, mert még szilajabbul kezdett táncolni.

Castrogiovanni. Városi lakos

Carusik

Palermo. Carretto
  
Nem sokan voltunk a hajón utasok. Egy osztrák grófon, két angolon, a kapitány kedves ifjú nején kivül hárman voltunk magyarok. Társaságunk többi tagjai, kik Fiúméból jöttek velünk Maltába, tovább utaztak az Árpáddal Palermoba.

Palermo. Piazza Marina

Monreale. A székesegyház belseje

Soluntum. Capo Zaffarano

Amint Malta eltűnt szemeink elől, alig láttunk egyebet, mint eget és vizet. A siciliai partok homályosan mosódtak el, mintha csak a köd játszanék csalóka játékot velünk. Hajónk egyenesen a Capo Passero (a Promovitorium Pachymim) felé vette irányát. A föld mindig tisztábban bontakozott ki a ködből.

Málta. Osztrigaárus

Málta. Faldettás hölgy

Máltai tejárus
  
Közel jártunk a szigetnek hosszan elnyúló legdélibb fokához, mikor a cameriere (a pincér) jött jelenteni, hogy az ebéd tálalva van. A reggeliről lucullusi ebédre kellett következtetnünk; de amit felhordták, az várakozásunkat nagyon felülmúlta. Volt bevezetésül étvágycsináló mindenféle, aztán kitünő leves, többféle pompás hal, beef, fűrj, poulard, créme, fagylalt, gyümölcs. Az asztalon sorra jött minden, ami szem-szájnak ingere, csak a hozzá való jó étvágy hiányzott. Elvette a tenger, melynek hullámjátéka a legjobb asztal iránt is undort ébreszt bennünk. Egypáran végig ettük, vagy legalább végig ültük a jó ebédet, némelyek már a második, harmadik fogás után kimentek, a vidékben gyönyörködni. Rendkivül tetszett ez az állapot a két angol egyikének, mert folyton jókedvűleg mosolygott, amint valamelyikünknek zavarát látta. Azalatt a legjobb étvágygyal evett, megismételve mindent. Jóságos arca rendkívül megtetszett nekünk, csakhamar megbarátkoztunk vele. Este volt már, mikor az asztaltól felkeltünk s még mindig messze voltunk a céltól. Siracusa végre 9 óra felé már feltűnt a látóhatáron. Nemcsak világítótornyának változó világa, hanem a házak és utcák állandó világa is kezdett pislogni. Örültünk a közeli cél megpillantásának, még inkább, mikor a kikötőbe, érkeztünk. Hajónk a vámőrök cirkáló hajója mellett haladt el. Mindig készenlétben van e hajó, folyton cirkál a kikötő bejáratánál; erős fedezettel és lőszerrel bőven ellátva, mindig készen áll a támadásra. Akad is gyakran dolga a csempészekkel, kik ellen nem tud eléggé résen állani. Malta szabad kikötője el van árasztva az angol termények s gyártmányok minden fajával. Vámmentesen, olcsó áron kapható ott minden cikk, ami angol piacokon található. Nem csoda hát, ha akadnak bátor vállalkozók, akik jó nyereség reményében az olcsó és jó árúkat Sicilia földjére csempészni megkisérlik. Sicilia partja nagy terület, a finánc szeme pedig nem lehet ott mindenütt, ahol partot érhet a csempész. Innen az az éber vigyázat, az a sanda gyanú, minden hajó, minden csolnak, minden halandó, minden élő és élettelen iránt, aki és ami Sicilia partjához közeledik. Minket is éles szemre vettek s figyelmüket egyetlen mozdulat se kerülte ki. Körülvették csolnakjaikkal hajónkat, mely a víz sekélysége miatt nem a parton, hanem valamivel odább onnan, kötött ki a nyílt tengeren.”

Az Ádria-társaság "ÁRPÁD" gőzöse, háttérben az Etnával

Az Ádria-társaság "Carola" gőzöse

Az Ádria-társaság "ÁRPÁD" gőzöse

Erődi előző művéhez hasonlóan ismét egy objektív és tényszerű, de mégis rendkívül olvasmányos útleírást készített Szicília és Málta szigetéről. Fiuméből indult és itt is fejezte be útját, ahonnan sietve kellett távoznia, mert hírt kapott két gyermeke betegségéről. A mű különösen érdekes része, amikor a szerző részletesen ír az "Ádria" gőzhajózási társaságról. Az 1800-as évek végén Magyarország igazi büszkesége volt a társaság működése. Olcsóbb, megbízhatóbb, gyorsabb és magasabb minőségű szolgáltatást biztosított mind a személy mind a teherszállítás tekintetében, mint versenytársai. Így ír Erődi a társaságról: „Az Ádria hajóraja az 1894. évben 25 gőzösből állott. Hajói: Ádria, Andrássy, Árpád, Baross, Báthori. B. Kemény, Buda, Carola, Deák, Jókai, Kálmán király, Matlekovits, Mátyás király, Nagy Lajos, Petőfi, Rákóczy, Stefánia, Szapáry, Szt.-István, Szt-Lászlő, Széchenyi, Tibor, Tisza, Zichy és Zrínyi. A társaság saját hajóin kivül 41 idegen hajóval állt szerződéses viszonyban és 6 gőzöst bérelt, hogy szállítási kötelezettségének eleget tehessen és köteles járatainak megfelelhessen. Saját hajói egy év alatt 286 járatot végeztek Fiúméból és Fiúméba. Saját hajói, valamint a szerződéses és bérelt hajók összesen 466 járatot tettek egy év alatt. 1893-ban az Ádria hajóinak összes forgalma 495.801 tonnára rúgott. Ebből esett Fiume kivitelére 195.487 tonna, Fiume behozatalára 68.908 tonna. A közbeeső kikötők közötti forgalma tett 231.406 tonnát. Ebből a forgalomból a marseillei vonalra esik összesen 100.045 tonna árúforgalom, és pedig Fiúméból kivitel 1.4.740 tonna, Fiúméba behozatal 14.860 tonna, a közbeeső kikötők árúforgalma 70.445 tonna. Az Ádria hajói járnak Nagy-Britannia, Németalföld, Francia-, Spanyol- és Olaszország kikötőibe, azonkívül Braziliába és New Yorkba.” A hajózási információkon túl természetesen az olvasó Szicília és Málta minden érdekes helyéről és műkincséről részletes információt kap, történelmi kitekintéssel együtt. Erődi Béla e műve is, csakúgy, mint a „A fáraók országában” című igazi kordokumentum, mely a tényszerű leírás mellett még azt a pluszt is rejti, amely miatt az olvasó is átérezheti és átélheti azokat az élményeket, amelyeket a szerző is utazása során megtapasztalt. Csodálatos és ritka mű, amelyet nem könnyű beszerezni, de szerencsére az interneten a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában elérhető online formában, így ott ingyenesen elolvasható. Bátran ajánlom mindenkinek. Erődi Bélától nem búcsúzunk a blogban, hiszen további utazásait, további izgalmas útleírásait is be fogom mutatni az ELBIDA projektben. Hamarosan a Szentföldre fogunk utazni Erődi Béla kalauzolásában.