Körutazás Amerikában

Éjszak Amerikai Egyesült Államok St. Louisi világkiállítás

Vértesi Károly nevével már találkoztunk itt a blogban. Az egyik kötetének bemutatásakor már említettem, hogy személyes kedvenceim egyike, így most ismét tőle érkezik egy különösen ritka és olvasmányos mű. A „Körutazás Amerikában” című műve nem egy átlagos útleírás, elsősorban azért, mert nem a megszokott módon, amolyan útinaplószerűen mutatja be utazását, hanem úgynevezett „tárcacikkek”-ben. A tárca egy rövid terjedelmű, publicisztikai műfaj, mely könnyed hangvételű, aktuális és változatos témájú, szépirodalmi igényű és színvonalú, a köznapok életmozzanatait elmesélő írásmű. Vértesi ezen műve 86 ilyen tárcacikkben mutatja be a szerző élményeit és az amerikai utazása során tapasztaltakat. A könyv a szerző kiadásában jelent meg 1908-ban Budapesten és Zomborban, 826 oldal terjedelemben. A műben összesen 191 kép található. Vértesi Károlyról ebben a bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben az „Az éjféli nap országában" című művének bemutatásakor már megtettem, így ott az elolvasható.

Vértesi könyveiben gyakran találunk ajánlást

Részlet a könyvből:

„Elképzelhetjük, hogy az iskolába együtt járva, ifjak és diákleányok között mennyi szerelmi viszony fűződik, fejlődik. Száz tanitó szeme nem veszi észre azt. Hamupipőkék bájos pirulását itt ne keressük.

Vértesi Károly
a Bács Bodrog Megyei Irodalmi Társaság elnöke

Pannónia

Utitársak a Pannónián

Ferry Boat. Gőzkomp

Az amerikai történetekből tudjuk, hogy szoros titokban tartva, tanitónők szerelmeskednek össze gyerkőcökkel. Amerikai szabadság. Mikor a szülők, romlatlan szivü, forratlan vérű gyermekeiket az iskolába adják, nem tudják, hogyan kerülnek ezek vissza. A vasárnapi iskolák — azt hirlelik — gyakran légyott-ok, hazakisérgetéssel végződnek, olykor az imádat után forgó pisztolydurranással. Az amerikai kislány arról panaszkodott a barátnőjének, hogy a zongoramester, habár szép fiatal ember, de még egyszer sem csókolta meg. Az ifjak és leányok által vegyesen látogatott egyetemeken, ferde viszonyokban, az erkölcstelenség bacillusai tenyésznek..

Hoboken

Fáklyát tartó kéz a Szabadság-szobron

A széles ut, Broadway, New Yorkban

Post Office, A posta-épület New Yorkban

Egyszer egy tanár megtiltotta 400 nőhallgatójának a flirtelést. Ez amerikai nőknél annyi, mint a német egyetemeken megtiltani Burschoknak a sörivást Ifjak, kiknek a sarka még félremegy, és leányok, kiknek otthon volna helyük a mamánál, idő előtt gyújtják meg egymás szivét, egyleteket alakítanak ismerkedés céljából. A leányok nem szemérmeteskednek — mondom — Hamupipőke módjára, hanem — ifjúságuk, nem botlástalan — összeismerkednek ugy, hogy férjhezmenésükkor, csak a kezük szabad, szivük nem. A gyermek korán hajtja el a gyermekjátékot, a gyermeki lélek korán érik meg az izgalmas ifjúságban. Az idealizmus eltűnvén, kezdik beadni egymásnak az igazságot, feltárni a valót. A fiatalok az ifjúkor első szerelmében találván egymásra, vallomás könnyen tolulván a nyelvükre, a 16—17 éves, korán érő gyermekek, a személyes szabadság elvéből kiindulva összekelnek a pap vagy polgármester előtt, mind a kettő előtt. A 21 éves nagykorú leány, szüleinek az ellenzése dacára is férjhez mehet. 

A Park Row épület New Yorkban

A New York Herald nyomdája

A Brooklyn-hid feljárója New Yorkban

Jobb ugyan a szülői beleegyezés hozomány tekintetéből, mert csupa idealizmusból élni nem lehet s az elvállalt kötelességek nyomnak. Jobb ha hoznak. „Együtt ül az amerikai jegyes pár. — A menyasszony nem fukarkodik az ígéretekkel s azt mondja Alwinnak: — A pénzemen kivül kap ön majd a szüleimtől automobilt, nyaralót, a nagynénémtől értékes ékszert, a nagybácsitól értékpapírt. — Beszélj csak kedves, zenéd csendül fülembe, elhallgatni tudnálak reggelig, leolvasni tudnék minden szót a beszélő ajkadról." Az amerikai példákból eléggé láthatjuk, hogy könnyen lehet ott házasságra lépni. Egy amerikai másik éle találó erre nézve. Társalgás közben egy udvariatlan ur azt mondja egy nőnek, hogy azt hiszi, miszerint nem nehéz dolog a nősülés, csak egy ostobábbat kell találni, mint amilyen a nősülni akaró. — Igen ám, válaszolt az okos nő, csakhogy némely urnál éppen ez a legnehezebb feladat... Kis okból is könnyű az elválás, gyakran veszik igénybe a válási bíróságot. Elégtelen kereset vagy vagyon, egyetlen félrelépés, elutazás félévre, birói idézésre meg nem jelenés s. a. t.. Chicagóban történt ezidőben, hogy a nő, válási okait elmondván, mint fődolgot említi, hogy az ura keze mindig piszkos, dacára, hogy olcsó a víz és szappan. Elválasztották. 

A Brooklyn-hid New Yorkban

New York 1904

A Central Park részlete, New Yorkban

Olvastam néhány váló okot: Bajusz leborotválás. Bagózás és köpködés. Dünyögő mód. Bibliai idézetnek a többszörös ismétlése arról, hogy az asszony, férjének engedelmességgel tartozik. Dél Dakota államban leghamarább választják el egymástól a házasfeleket. Aki fél évet, ujabban egy évet tölt ebben az államban, mely válóakadályt nem ismer, annak nagyon enyhén veszik a házasságot és megszüntetik a másik házastárs jelenléte, meghallgatása nélkül is, egyszerűen csak értesitik, hogy el van választva. A fizetőképes gazdagnak a házasságát menten is felbontották. Még a hottentottáknál is nehezebb az elválás, mert habár ezeknél az egyszerű összeállás is már törvényes házasság, mégis az asszonynak, ha elválik az urától, bal kezén egy ujjából vágnak le egy kis darabot, de amikor már az ötödik ujjából is levágtak már, válnia többé nem lehet. 

Brooklyn a brooklyni hidról nézve

A halál kereke

A Niagara-zuhatag

Szerző a Niagara-zuhatagnál

A new yorki bíróság nem ismeri el a dakotai válások törvényességét. Viszás állapotok kerültek ki arra nézve, melyik a törvényes házasság. Idaho állam, mint a válóperek országa, Dél Dakotán is tul tesz. Amerikában a férfiak szolgái a nőknek. Panasz-, válóper esetében, a biró a nőnek ad igazat. A nők, régi előjogaikat tartják. Az egykori miss Milfordról, aki rövid szoknyás 14 éves korában, leánygyermekek tapasztalatlanságával szökött meg egy fiatalemberrel, olvasom közelebb, hogy most, 39. évében már nyolcadszor megy férjhez és igy Amerikában is nagy eredményt ért el a férjhezmenés és elválás terén, mert a nyolc férj közül csak kettő halt meg, a többi él. A csábításban lehetne tőle tanulni azoknak a leányoknak, akiknek erre szükségük van. A családi kötelékek felbomolván, az éles eszű, percsavaró sok ügyvéd, a különféle államok törvényeinek az útvesztőjében csak válóperekkel foglalkozik. Sokan oldozkodnak a kötelék alól.

A Niagara télen

A nagy tavak vidéke

A Madison-Street Chicagóban

Ennek ellenében egy methodista lelkész Chicagóban, családi béke foltozására házi békebizottságot alakított meg választás utján. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a házastársak összezördülése után békét csináljon közöttük, arról ítélkezik, melyik a hibás fél, mert ennek bocsánatot kell kérni a másiktól. Amerikában többször újra lehet nősülni. Bűnös asszonyok a házas életben a természet rendjét megzavarják, a megtermé­kenyítés elé akadályokat tesznek, az orvostudomány raffinált eszközeit és a gyermeksikkasztó tudós nők segélyét veszik igénybe. A bünfattyu életét megrövidítik erőszakosan. A csírázó élet, az alkalmatlan csecsemő eltávolítása gyakori eset. A gyermektelenséget szeretik, akik a gyermekvilág örömeit nem ismerik. Kevés gyermek jut egy családra, mert az asszonyok is bűnös módon veszik elejét annak, hogy anyává legyenek. Az asszony megtartani igyekszik a szépségét, üdeséget, idomait, bájait, kellemetlenségnek tartja a gyermekeit. A szülők mélyebb öröme híján, iparkodnak ezek a házból minél előbb kimenni, a testvéri szeretet köteléke gyengén fűzi őket össze. 

Horoghalászok a Michigen-tó partján

A villamosság palotája - Electricity - megvilágitva

Edison a mühelyében

Amerikaiaktól, fülhegygyei, bevándorlottaktól, másoktól, a való igaz alakjában sok panaszt hallottam az amerikai nőkre, erényszegénységükről, hitvesi hűségükről. Arról is, hogy a férjeiket küldik a piacra bevásárolni, a konyhába mosogatni, egyéb házi dolgokat végezni, ami az ő teendőjük volna. Die Frau wird Mann. Erkölcsi tökéletességre törekedvén, az amerikai törvénykezés és a hatósági intézkedések nősülésre szorítják az embereket, mert az erkölcstelenség megóvása tekintetében mégis jónak tartják azt. A Louisianában lévő Green-wood városban nagyon féktelenkedtek a szerelmesek. Ennek következtében a polgármester kihirdette a tüzvérü ifjúságnak, hogy tessék nősülni, vagy a várost elhagyni." Eredményesen járt el, csak öt szerecsen ifjú hagyta el a várost, ezek is csak azért, mert az ő részükre nem jutott már asszony. Az ilyen polgármestert szeretik a lányok, mert a dolga rájuk is tartozik. Texas államban adót vetnek ki a 21 éves fiatal ember ellen, ha nem nősül. Wiscousin államban hasonlóképpen, de a fiatal emberek azért még sem nagyon iparkodnak nősülni, mert akkor még nagyobb lesz az adójuk.”

St. Louis látképe a Mississippi-hiddal

A Mississippi-hid St. Louisnál

A magyar ásványviz kiállítás

Vértesi művei mindig is nagy izgalommal töltöttek el. Egyrészt gyűjtőként vágyom arra, hogy végre teljes legyen a Vértesi gyűjteményem, másrészről olvasóként mindig is rendkívüli élményt jelentenek írásai. A „Körutazás Amerikában” című műve nem egy pár órás olvasmány. Az eddig bemutatott két Vértesi kötet, melyben Svédországba és Norvégországba kalauzolt minket a szerző, méretüket tekintve kimondottan aprók voltak, nagyjából olyanok, mint amilyenek nagyszüleink énekes vagy imakönyvei. A most bemutatott kötet azonban lexikon méretű hatalmas munka, amely biztosan több napon át kiszolgálja az olvasóját. 

Gőzhajó a Mississippi-folyón

Néger férfiak

Néger nők

A villanyos kocsi New Yorkban

Vértesi első műve az „Az Alpesek között” 1878-ban, ezzel szemben a most bemutatott mű 1908-ban jelent meg, amely így gyakorlatilag az utolsó útleírás típusú könyve a szerzőnek. Régóta készült Amerikába Vértesi, aztán 1904-ben végre eljut oda, ahol nagy körutazást tesz Észak-Amerikában és behatóan tanulmányozza a St. Louis-i világkiállítást. A város ekkor élte virágkorát, hiszen helyt adott az 1904. évi világkiállításnak és az 1904-es olimpiai játékoknak is egyszerre. A szerző utolsó jelentős útján végül is bejárta a negyedik világrészt, amelyet élete során látott, valamint ezen útján vett részt a harmadik világkiállításán is. Utazásáról és az ott szerzett tapasztalatairól írta meg művét, amely a korabeli sajtóban jó kritikát kapott. Kiemelik, hogy „a rajzok élénk eleven tollal vannak írva, mint általában Vértesi Károly utirajzai, melyek irójuknak széleskörű tudás és tapasztalás élesítette rendkivüli megfigyelő tehetségét, a természet iránti meleg vonzódását, tisztult bölcseletét és mély vallásos érzületét tüntetik fel”. 

Pittsburg

Az első gőzhajó. Fulton Clermont-ja

Modern gőzhajó a Hudson-folyón

A szerző műveiben a legkedvesebb számomra, hogy nagyon képszerűen meséli el a látottakat és emellett van valami humor is az írásaiban, így nem egyszer mosolyt csalt az arcomra. A kötet kimondottan ritkának mondható, nehezen beszerezhető, de szerencsére a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában megtalálható és ingyenesen letölthető itt. Jó szívvel ajánlom mindenkinek a művet, ugyanakkor, ha valaki nem szeretné teljes egészében kiolvasni a kötetet az is olvasson bele, hiszen a szerző egyik leginkább kiforrott stílusú művéről van szó, amely biztosan kedvet csinál Vértesi Károly további műveinek a megismeréséhez is. Az ELBIDA projektben idővel minden a témába illő művét feldolgozzuk a szerzőnek, hiszen jelenleg a könyvespolcon további öt kötet várja sorát és remélem, hogy mire az utolsó is sorra kerül, addigra sikerül beszereznem a még hiányzó három Vértesi művet a gyűjteményembe.