Éjszak Amerikai Egyesült Államok St. Louisi világkiállítás
Vértesi Károly nevével már
találkoztunk itt a blogban. Az egyik kötetének bemutatásakor már említettem,
hogy személyes kedvenceim egyike, így most ismét tőle érkezik egy különösen
ritka és olvasmányos mű. A „Körutazás Amerikában” című műve nem egy átlagos
útleírás, elsősorban azért, mert nem a megszokott módon, amolyan
útinaplószerűen mutatja be utazását, hanem úgynevezett „tárcacikkek”-ben. A
tárca egy rövid terjedelmű, publicisztikai műfaj, mely könnyed hangvételű, aktuális
és változatos témájú, szépirodalmi igényű és színvonalú, a köznapok
életmozzanatait elmesélő írásmű. Vértesi ezen műve 86 ilyen tárcacikkben
mutatja be a szerző élményeit és az amerikai utazása során tapasztaltakat. A könyv
a szerző kiadásában jelent meg 1908-ban Budapesten és Zomborban, 826 oldal
terjedelemben. A műben összesen 191 kép található. Vértesi Károlyról ebben a
bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben az „Az éjféli nap országában" című művének bemutatásakor már megtettem, így ott az elolvasható.


 |
Vértesi könyveiben gyakran találunk ajánlást |
Részlet a könyvből:
„Elképzelhetjük, hogy az iskolába
együtt járva, ifjak és diákleányok között mennyi szerelmi viszony fűződik,
fejlődik. Száz tanitó szeme nem veszi észre azt. Hamupipőkék bájos pirulását
itt ne keressük.
 |
Vértesi Károly a Bács Bodrog Megyei Irodalmi Társaság elnöke |
 |
Pannónia |
 |
Utitársak a Pannónián |
 |
Ferry Boat. Gőzkomp |
Az amerikai történetekből tudjuk,
hogy szoros titokban tartva, tanitónők szerelmeskednek össze gyerkőcökkel.
Amerikai szabadság. Mikor a szülők, romlatlan szivü, forratlan vérű
gyermekeiket az iskolába adják, nem tudják, hogyan kerülnek ezek vissza. A
vasárnapi iskolák — azt hirlelik — gyakran légyott-ok, hazakisérgetéssel végződnek,
olykor az imádat után forgó pisztolydurranással. Az amerikai kislány arról
panaszkodott a barátnőjének, hogy a zongoramester, habár szép fiatal ember, de
még egyszer sem csókolta meg. Az ifjak és leányok által vegyesen látogatott
egyetemeken, ferde viszonyokban, az erkölcstelenség bacillusai tenyésznek..
 |
Hoboken |
 |
Fáklyát tartó kéz a Szabadság-szobron |
 |
A széles ut, Broadway, New Yorkban |
 |
Post Office, A posta-épület New Yorkban |
Egyszer egy tanár megtiltotta 400
nőhallgatójának a flirtelést. Ez amerikai nőknél annyi, mint a német
egyetemeken megtiltani Burschoknak a sörivást Ifjak, kiknek a sarka még
félremegy, és leányok, kiknek otthon volna helyük a mamánál, idő előtt gyújtják
meg egymás szivét, egyleteket alakítanak ismerkedés céljából. A leányok nem
szemérmeteskednek — mondom — Hamupipőke módjára, hanem — ifjúságuk, nem
botlástalan — összeismerkednek ugy, hogy férjhezmenésükkor, csak a kezük
szabad, szivük nem. A gyermek korán hajtja el a gyermekjátékot, a gyermeki
lélek korán érik meg az izgalmas ifjúságban. Az idealizmus eltűnvén, kezdik
beadni egymásnak az igazságot, feltárni a valót. A fiatalok az ifjúkor első szerelmében
találván egymásra, vallomás könnyen tolulván a nyelvükre, a 16—17 éves, korán
érő gyermekek, a személyes szabadság elvéből kiindulva összekelnek a pap vagy
polgármester előtt, mind a kettő előtt. A 21 éves nagykorú leány, szüleinek az
ellenzése dacára is férjhez mehet.
 |
A Park Row épület New Yorkban |
 |
A New York Herald nyomdája |
 |
A Brooklyn-hid feljárója New Yorkban |
Jobb ugyan a szülői beleegyezés hozomány
tekintetéből, mert csupa idealizmusból élni nem lehet s az elvállalt
kötelességek nyomnak. Jobb ha hoznak. „Együtt ül az amerikai jegyes pár. — A
menyasszony nem fukarkodik az ígéretekkel s azt mondja Alwinnak: — A pénzemen
kivül kap ön majd a szüleimtől automobilt, nyaralót, a nagynénémtől értékes
ékszert, a nagybácsitól értékpapírt. — Beszélj csak kedves, zenéd csendül
fülembe, elhallgatni tudnálak reggelig, leolvasni tudnék minden szót a beszélő
ajkadról." Az amerikai példákból eléggé láthatjuk, hogy könnyen lehet ott
házasságra lépni. Egy amerikai másik éle találó erre nézve. Társalgás közben
egy udvariatlan ur azt mondja egy nőnek, hogy azt hiszi, miszerint nem nehéz
dolog a nősülés, csak egy ostobábbat kell találni, mint amilyen a nősülni
akaró. — Igen ám, válaszolt az okos nő, csakhogy némely urnál éppen ez a
legnehezebb feladat... Kis okból is könnyű az elválás, gyakran veszik igénybe
a válási bíróságot. Elégtelen kereset vagy vagyon, egyetlen félrelépés,
elutazás félévre, birói idézésre meg nem jelenés s. a. t.. Chicagóban történt
ezidőben, hogy a nő, válási okait elmondván, mint fődolgot említi, hogy az ura
keze mindig piszkos, dacára, hogy olcsó a víz és szappan. Elválasztották.
 |
A Brooklyn-hid New Yorkban |
 |
New York 1904 |
 |
A Central Park részlete, New Yorkban |
Olvastam néhány váló okot: Bajusz leborotválás. Bagózás és köpködés. Dünyögő
mód. Bibliai idézetnek a többszörös ismétlése arról, hogy az asszony, férjének
engedelmességgel tartozik. Dél Dakota államban leghamarább választják el
egymástól a házasfeleket. Aki fél évet, ujabban egy évet tölt ebben az
államban, mely válóakadályt nem ismer, annak nagyon enyhén veszik a házasságot
és megszüntetik a másik házastárs jelenléte, meghallgatása nélkül is,
egyszerűen csak értesitik, hogy el van választva. A fizetőképes gazdagnak a
házasságát menten is felbontották. Még a hottentottáknál is nehezebb az
elválás, mert habár ezeknél az egyszerű összeállás is már törvényes házasság,
mégis az asszonynak, ha elválik az urától, bal kezén egy ujjából vágnak le egy
kis darabot, de amikor már az ötödik ujjából is levágtak már, válnia többé nem
lehet.
 |
Brooklyn a brooklyni hidról nézve |
 |
A halál kereke |
 |
A Niagara-zuhatag |
 |
Szerző a Niagara-zuhatagnál |
A new yorki bíróság nem ismeri el a dakotai válások törvényességét.
Viszás állapotok kerültek ki arra nézve, melyik a törvényes házasság. Idaho
állam, mint a válóperek országa, Dél Dakotán is tul tesz. Amerikában a férfiak
szolgái a nőknek. Panasz-, válóper esetében, a biró a nőnek ad igazat. A nők,
régi előjogaikat tartják. Az egykori miss Milfordról, aki rövid szoknyás 14
éves korában, leánygyermekek tapasztalatlanságával szökött meg egy fiatalemberrel,
olvasom közelebb, hogy most, 39. évében már nyolcadszor megy férjhez és igy
Amerikában is nagy eredményt ért el a férjhezmenés és elválás terén, mert a
nyolc férj közül csak kettő halt meg, a többi él. A csábításban lehetne tőle
tanulni azoknak a leányoknak, akiknek erre szükségük van. A családi kötelékek
felbomolván, az éles eszű, percsavaró sok ügyvéd, a különféle államok
törvényeinek az útvesztőjében csak válóperekkel foglalkozik. Sokan oldozkodnak
a kötelék alól.
 |
A Niagara télen |
 |
A nagy tavak vidéke |
 |
A Madison-Street Chicagóban |
Ennek ellenében egy methodista
lelkész Chicagóban, családi béke foltozására házi békebizottságot alakított meg
választás utján. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a házastársak
összezördülése után békét csináljon közöttük, arról ítélkezik, melyik a hibás
fél, mert ennek bocsánatot kell kérni a másiktól. Amerikában többször újra
lehet nősülni. Bűnös asszonyok a házas életben a természet rendjét megzavarják,
a megtermékenyítés elé akadályokat tesznek, az orvostudomány raffinált
eszközeit és a gyermeksikkasztó tudós nők segélyét veszik igénybe. A bünfattyu
életét megrövidítik erőszakosan. A csírázó élet, az alkalmatlan csecsemő
eltávolítása gyakori eset. A gyermektelenséget szeretik, akik a gyermekvilág
örömeit nem ismerik. Kevés gyermek jut egy családra, mert az asszonyok is bűnös
módon veszik elejét annak, hogy anyává legyenek. Az asszony megtartani
igyekszik a szépségét, üdeséget, idomait, bájait, kellemetlenségnek tartja a
gyermekeit. A szülők mélyebb öröme híján, iparkodnak ezek a házból minél előbb
kimenni, a testvéri szeretet köteléke gyengén fűzi őket össze.
 |
Horoghalászok a Michigen-tó partján |
 |
A villamosság palotája - Electricity - megvilágitva |
 |
Edison a mühelyében |
Amerikaiaktól,
fülhegygyei, bevándorlottaktól, másoktól, a való igaz alakjában sok panaszt
hallottam az amerikai nőkre, erényszegénységükről, hitvesi hűségükről. Arról
is, hogy a férjeiket küldik a piacra bevásárolni, a konyhába mosogatni, egyéb
házi dolgokat végezni, ami az ő teendőjük volna. Die Frau wird Mann. Erkölcsi
tökéletességre törekedvén, az amerikai törvénykezés és a hatósági intézkedések
nősülésre szorítják az embereket, mert az erkölcstelenség megóvása tekintetében
mégis jónak tartják azt. A Louisianában lévő Green-wood városban nagyon féktelenkedtek a szerelmesek. Ennek következtében a polgármester kihirdette a
tüzvérü ifjúságnak, hogy tessék nősülni, vagy a várost elhagyni."
Eredményesen járt el, csak öt szerecsen ifjú hagyta el a várost, ezek is csak
azért, mert az ő részükre nem jutott már asszony. Az ilyen polgármestert
szeretik a lányok, mert a dolga rájuk is tartozik. Texas államban adót vetnek
ki a 21 éves fiatal ember ellen, ha nem nősül. Wiscousin államban
hasonlóképpen, de a fiatal emberek azért még sem nagyon iparkodnak nősülni,
mert akkor még nagyobb lesz az adójuk.”
 |
St. Louis látképe a Mississippi-hiddal |
 |
A Mississippi-hid St. Louisnál |
 |
A magyar ásványviz kiállítás |
Vértesi művei mindig is nagy
izgalommal töltöttek el. Egyrészt gyűjtőként vágyom arra, hogy végre teljes
legyen a Vértesi gyűjteményem, másrészről olvasóként mindig is rendkívüli
élményt jelentenek írásai. A „Körutazás Amerikában” című műve nem egy pár órás
olvasmány. Az eddig bemutatott két Vértesi kötet, melyben Svédországba és
Norvégországba kalauzolt minket a szerző, méretüket tekintve kimondottan aprók
voltak, nagyjából olyanok, mint amilyenek nagyszüleink énekes vagy imakönyvei. A most bemutatott kötet azonban lexikon méretű hatalmas munka, amely
biztosan több napon át kiszolgálja az olvasóját.
 |
Gőzhajó a Mississippi-folyón |
 |
Néger férfiak |
 |
Néger nők |
 |
A villanyos kocsi New Yorkban |
Vértesi első műve az „Az Alpesek
között” 1878-ban, ezzel szemben a most bemutatott mű 1908-ban jelent meg, amely
így gyakorlatilag az utolsó útleírás típusú könyve a szerzőnek. Régóta készült Amerikába
Vértesi, aztán 1904-ben végre eljut oda, ahol nagy körutazást tesz Észak-Amerikában és behatóan tanulmányozza a St. Louis-i világkiállítást. A
város ekkor élte virágkorát, hiszen helyt adott az 1904. évi világkiállításnak
és az 1904-es olimpiai játékoknak is egyszerre. A szerző utolsó jelentős útján
végül is bejárta a negyedik világrészt, amelyet élete során látott, valamint ezen
útján vett részt a harmadik világkiállításán is. Utazásáról és az ott szerzett
tapasztalatairól írta meg művét, amely a korabeli sajtóban jó kritikát kapott. Kiemelik,
hogy „a rajzok élénk eleven tollal vannak írva, mint általában Vértesi Károly
utirajzai, melyek irójuknak széleskörű tudás és tapasztalás élesítette
rendkivüli megfigyelő tehetségét, a természet iránti meleg vonzódását, tisztult
bölcseletét és mély vallásos érzületét tüntetik fel”.
 |
Pittsburg |
 |
Az első gőzhajó. Fulton Clermont-ja |
 |
Modern gőzhajó a Hudson-folyón |
A szerző műveiben a
legkedvesebb számomra, hogy nagyon képszerűen meséli el a látottakat és
emellett van valami humor is az írásaiban, így nem egyszer mosolyt csalt az
arcomra. A kötet kimondottan ritkának mondható, nehezen beszerezhető, de
szerencsére a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában megtalálható és
ingyenesen letölthető itt. Jó szívvel ajánlom mindenkinek a művet, ugyanakkor,
ha valaki nem szeretné teljes egészében kiolvasni a kötetet az is olvasson
bele, hiszen a szerző egyik leginkább kiforrott stílusú művéről van szó, amely
biztosan kedvet csinál Vértesi Károly további műveinek a megismeréséhez is. Az
ELBIDA projektben idővel minden a témába illő művét feldolgozzuk a szerzőnek,
hiszen jelenleg a könyvespolcon további öt kötet várja sorát és remélem, hogy
mire az utolsó is sorra kerül, addigra sikerül beszereznem a még hiányzó három
Vértesi művet a gyűjteményembe.