Cholnoky Jenő az MFTK sorozatban bemutatott,
„Erdélyi képek” című kötetéről szóló cikk a 3. legolvasottabb bejegyzés az
ELBIDA projektben eddig megjelent 130 bejegyzésből. Cholnoky bár
kiváló író volt (akivel még találkozni is fogunk a blogban), mégis azt gondolom
a bejegyzés népszerűségét valójában a térség, azaz Erdély népszerűsége és szeretete okozza. Erdély
1947-es végleges elvesztése a mai napi fájdalmas emlék a magyar népnek. Talán
éppen ebből a veszteségélményből eredő (hon)vágy miatt olyan rendkívül népszerű
úti cél a mai napig Erdély. Az ELBIDA projektben az elkövetkező bejegyzések
között több, Erdéllyel vagy annak egy részével kapcsolatos kötet fog szerepelni.
Az első a sorban egyik személyes kedvencem. Dr. Hankó Vilmos „Székelyföld” című
műve egészen lenyűgöző munka. A szerző, aki igazából vegyészként, kémikusként
szerzett igazán hírnevet magának, választmányi tagja volt az Erdélyrészi
Kárpát-Egyesületnek is. Ebben a minőségében, és mint Székelyföld nagy ismerője
kérték fel, hogy írjon egy a területet szóban és képekben bemutató művet a
magyar közönségnek. Az elkészült munka 1896-ban jelent meg Budapesten, a Lampel
Róbert (Wodianer és Fiai) császári és királyi udvari könyvkereskedés kiadásában,
összesen 352 oldal terjedelemben. A könyvben 115 kép található melyeket Goró
Lajos, Huszka József és Tull Ödön rajzolt. A kiadás anyagi feltételeit az
Erdélyrészi Kárpát-Egyesület biztosította.
Lemhényi Hankó Vilmos vegyész, kémikus
és tanár 1854. március 2.-án született Parajdon. Apja Hankó János
sóbányamérnök, míg anyja Topler Klára volt. Középiskoláit Kolozsvárott,
Budapesten és Lőcsén végezte. Egyetemi tanulmányait ismét Kolozsvárott végezte,
majd ugyanitt 1877-ben tanári képesítést szerzett vegytanból és természettanból.
Még abban az évben kinevezik a dévai állami iskola kémia tanszékére tanárnak. 1879-ben
a kormány megbízásából Ausztriába és Németországba utazik, hogy az ottani
kémiai laboratóriumokat tanulmányozza. 1885-ben saját kérelmére a budapesti II.
kerületi állami főreáliskolához helyezik át, melynek később, 1907-től
igazgatója is lesz. 1894-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává
választotta. Szakterülete az ásványvízelemzés volt és nagy elhivatottsággal
népszerűsítette a kémiát, mint tudományt. Egyik legismertebb és legnagyobb
vállalkozása az Universum évkönyv volt, melynek szerkesztője volt. Az összesen
10 kötetből álló ismeretterjesztő munka 1904 és 1924 között jelent meg „Universum - találmányok, felfedezések, utazások, vadászkalandok, hasznos tudnivalók, mulattató és tanulságos kísérletek - évkönyv a család és ifjúság számára”
címmel. A sorozatban a kor számos ismert szerzője publikált. Ezen felül több
könyve és számos tudományos cikke jelent meg. 1923. november 21.-én, 69 éves
korában, Budapesten hunyt el.
Részlet a könyvből:
„A bérczes Székelyhazában 200 n.mértföldnyi területen kompakt tömegben él 450,000 székely magyar.
![]() |
Borszék felé. A Maros-szorosban. (Szerecsenhegy) |
![]() |
Sziklaszoros a Zsedánpatak felett |
Középtermetű, erőscsontu, izmos,
karcsú nép. Szorgalmas, értelmes, ügyes, utánozhatatlan művésztehetség,
emellett erős, mint az a sziklalánczolat, mely festői szép völgyeit,
aranykalászos rónáit köríti. Annak, a ki a határvidéken áll, a nemzeti ügy
szolgálatában edzettebbnek és fegyverzettebbnek is kell lennie a többieknél!
![]() |
A Gyilkostó, mögötte a Nagy-Czohárd |
![]() |
Fehér-mező |
Őrálló hivatásában ezer esztendő
óta mellével fedezi Magyarországot a kelet felől jövő támadások ellen. Mig
egyik kezével harczolt, a másikkal épített, arasznyi földjén küzdött a
mindennapiért verejtékes munkával. Ez élet-küzdelem a székelynél már azon
korban veszi kezdetét, amelyben másutt csak örömet kinál az élet; és addig
tart, a míg az élet.
![]() |
Egyeskő |
![]() |
Balabánya. (Tárna-nyilás) |
A Székelyföld áldott föld, de erős munka
nélkül nem enged át egy darab kenyeret sem. Ha felkeressük a székelyt
otthonában, tanúi lehetünk küzdelemteljes életének. A hajnal már nem találja
ágyában. Munkája a hajnallal kezdődik. Itt meredek hegyoldalon elképzelhetetlen
fáradsággal szántja silány földjét, versenyt dolgozva barmaival. Ott távol
övéitől, távol házától, falujától, havasi erdők útvesztőiben legelteti állatait
; nyugvóhelye a zöld pázsit, takarója az égboltozat. Amott tutajfát vág, meszet
éget, fát vág, csúsztat, úsztat, deszkát fürészel, fát, borvizet szállít,
kezének munkájával kereskedik, házal, s mindezt azért, hogy megtarthassa
szerzett, vagy őseitől örökölt 1 —2 holdas birtokát, fenntarthassa házát,
fizethesse adóját s megszerezze szegényes rozskenyerét, puliszkáját. Ez a
szakadatlan küzdelem, bérezés hazájának szélsőséges klimája a létért küzdelemre
megaczélozták, az élet harczaira edzettebbé, kitartóvá, szívóssá, munkássá
tették a székelyt. A sok akadály, mivel megküzdeni kénytelen, testi- és lelki
tehetségét nagy mértékben kifejlesztette; élénk felfogásuvá, éleselméjüvé és
okossá tették; mint az örmény, vagy mint a zsidó, a székely is, saját előnyére
tudja fordítani az életnek minden viszonyát és helyzetét.
![]() |
Petroleum-furótorony Gyímes vidékén |
![]() |
Petroleum-kutatás Gyímes vidékén |
E tulajdonságoknak tudható be,
hogy a maroknyi nép, mely a létért való küzdelem kereszttüzében annyiszor
vérezett, sokszor majdnem elvérezett, annyi veszteséget szenvedett, többször
majdnem kiirtatott: nemcsak mindannyiszor feltámadott, de megerősödött s a
néhány ezerből majdnem félmillióra szaporodott. A bibliai mustármag paraboláját
látjuk illusztrálva a székelységnek életében.
![]() |
A gyímesi vám a Gyímesi-szorosban |
![]() |
Szent-Mihály |
A székelynek folytonos
katonáskodásából kristályosodtak ki azon tulajdonságai, melyekről költők éneket
énekeltek, a melyek közmondásként a magyar nép száján forognak, a melyeknek egyes
nyilvánulásai a hír szárnyán bejárták egész Magyarországot. Ezek a
tulajdonságok: a rettenthetetlen bátorság, a szabadságszeretet és az önbizalom.
![]() |
Csík-Somlyó |
![]() |
A csík-szeredai vár |
Hogy a székely senkitől sem fél,
csak az istentől, arról ezer csatában tett tanúbizonyságot. Fegyvertelenül
jelent meg Rákóczy táborában a székely. Minek hurczolja a hosszú úton magával a
nehéz fegyvert? „Hoz eleget az ellenség, majd elveszi tőle." A franczia
háborúk alkalmával a székely katonák azzal a kéréssel járultak a fővezérhez:
jelölné meg nekik az ellenségnek reájok eső részét; hamarosan levágják és
azután hazamennek, mert otthon sok dolog várja őket.
![]() |
Szent Anna-tava |
![]() |
Tusnád. Apor-bástya |
Az agyagfalvi gyülésen összegyűlt
a székelység tanakodni azon a felhiváson, a mely őket fegyverbe hívta 1848-ban
a haza védelmére. Sokáig tanakodott ez a megfontolt, elmés nép, hallgatván a
magas faalkotmányról a szónoklatokat. Egyszerre előlép egy férfiu, szabad székely
ember, — a székelynek a szabadsága volt a gazdagsága, — felsiet a rendkívül
magas állványra és így szól: emberek, székelyek, itélje el a dolgunkat az
Isten. Én innen leugrom és ha bajom nem esik, akkor az ügyünk jó, az Isten
velünk van és győzni fogunk. És leugrott és épen maradt és a székely csatába
ment és harczolt, mint az oroszlán.
![]() |
Tusnád. Csónakázó tó |
![]() |
Tusnád-fürdő |
A székely senkitől sem fél, csak az istentől;
senkiben sem bizik, csak az istenben és önmagában. Érdekeinek ő maga az őrizője,
gondozója; jussának maga a védelmezője. Ezt aztán — ha kell — karhatalommal is
megvédelmezi.
![]() |
A sikló felső állomása (1105 m. magasság) |
![]() |
A Pokolsár fürdő |
Ha saját erejével nem képes
igazságát kivívni, a prókátor segítségéhez fordul. Veszszen oda — nem bánja —
marhája, háza, földje, csak legyen igazság: de ez az igazság aztán az övé
legyen. És megindul a pör, a melynek csak a prókátor látja hasznát s az unoka,
vagy dédunoka a végét. „A székely — tartja a közmondás — halandó, de pöre
halhatatlan."
![]() |
Előpatak |
![]() |
Előpatak (főút) |
A székely ingerlékeny, könnyen föllobbanó
természet; de haragja olyan mint a nyári vihar: hirtelen lecsap, félelmesen
dühöng, azután a milyen gyorsan támadt, épen olyan gyorsan lecsendesedik. A
harag — ha csak nem életbevágó dolog volt az okozója — semmi nyomot nem hagy
becsületes, jó szivében.
![]() |
Az apáczai romok |
![]() |
A köpeczi Zeyk-tárna |
A székely vidám mint a hegyről
lesiető patak, mulatni vágyó s a mértéken túl vendégszerető nép. „A magyar jó
szívvel látja vendégeit" — mondja Kővári — „a székely jóságával megbetegíti.”
Játszi, vidám kedélye, tréfára való hajlama a legjelentéktelenebb megjegyzésére
is a jókedv hímes virágát rajzolja. Szakadó esőben viszen egy urat szekerén a székely.
„Vajjon kitisztul-e az idő, bátya?" kérdi az úr a szekerest. „Bizony, ha
így tart, aligha”, felel a kérdezett.
![]() |
Baróth piacza |
![]() |
A parajdi sóhegy |
A székely eszejárása furfangos, a
hozzá intézett kérdésekre ezeribe egyszer ad egyenes választ s a kérdésre is
sokszor kérdéssel felel. Azon kérdésre p. o. hány gyermeke van kendnek bátya? a
székely így felel : „ Aval együtt, ki a mult Szön Mihájkor möghót, három héján
tíz.'' Hát küssebb gyermökik hány esztendős? „A bíz, a ki azt éri, esztendő ijenkor
két esztendős léssz.'' A székely eszének ezen nem egyenes úton járását maga is
elismeri, midőn így beszél: Egyik észömmé azt gondótam, hogy mönnénk-é a vásárba,
de a másik észömmé azt gondótam, hogy ne mönnénk-é.
![]() |
A parajdi sóbánya-telep |
![]() |
A homoród-almási barlang |
A székelyek katholikusok,
reformátusok, unitáriusok és szombatosok. Ez utóbb, egy a mózes valláshoz közel
álló, nem engedélyezett felekezet. A római katholikusok a csiki- és gyergyói
medenczében, a háromszékinek északi részén s a két Küküllő forrásvidékein
laknak. A reformátusoknak a háromszéki róna, az Olt alsó völgye és a Hargita
nyugati oldalának egy része — az unitáriusoknak pedig a Homoród- és Nyikó-vizek
völgye a lakóhelyük. A szombatosok a Kis- és Nagy-Küküllő folyók között laknak.
Számuk ma már nagyon csekély.
![]() |
Lobogó-fürdő |
![]() |
Szentkeresztbánya, háttérben a Hargitával |
A székely, akármelyik vallás
szertartásai szerint imádja is istenét, nagyon vallásos. Legalább két kimagasló
és kitünően gondozott épületet találunk minden faluban; egyik az istenháza, a
másik az iskola. Meglátszik rajtuk, hogy a hány ember a faluban, annyi az őrizője
és gondozója. A templom a szó-szoros értelmében is kimagasló épülete a falunak,
a mennyiben többnyire emelkedettebb helyre építették.”
![]() |
Homoród-fürdő |
![]() |
Székelykapu |
Az Osztrák-Magyar Monarchia
bukása után, 1918 késő őszén a románok betörtek Erdélybe. A székelyek helyi
ellenállásán kívül gyakorlatilag akadálytalanul haladtak nyugat felé. Az első
világháborút követően Erdély és egyéb területek megszerzésével Románia
megduplázta területét és lakosságát, míg ipari kapacitását pedig 2,5 szeresére
növelte. 1940-ben aztán a második bécsi döntésnek köszönhetően 43 492 km²-t
visszakapott Magyarország. Lényegében Erdély északi és keleti részét, benne
90%-ban a magyarok lakta Székelyfölddel. A visszakapott terület teljes 2,5
millió fős lakosságból akkorra már több mint 1 millió fő román volt. A második
világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés érvénytelenítette a bécsi
döntéseket és végleg leszakította Erdélyt Magyarországról. 1918. december
1.-ére emlékezve a román parlament 1990-ben, december 1.-ét a „Nagy Egyesülés Napja”
néven nemzeti ünnepnek nevezte ki.
![]() |
Udvarhelyi székelyek |
![]() |
Székely ház és kapu |
Székelyföld alatt az Erdély
területén található, „történelmi” székely székek területét kell érteni. A
történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye
(Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék) és a mai Fehér és
Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Hankó Vilmos erről a területről
készített egészen csodálatos munkát. Nem pusztán egy földrajzi leírásról
beszélünk, a mű sokkal több annál. Hankó jó stílusban mutatja be a székely nép
eredetét, a székelység történelmét, Székelyföld földrajzát, szépségeit,
emlékeit, kőzeteit, fürdőit, állat és növényvilágát valamint magát a székely
népet. A bevezető ismeretterjesztő részt követően kézen fogja az olvasót
és végigvezeti őt a teljes Székelyföldön, rendkívül alapos idegenvezetés
mellett. A magával ragadó mű nagyon olvasmányos és tovább fokozza az élményt az
időről-időre felbukkanó illusztráció. Komplex és komoly munka ez, amely nem
csak a korabeli megrendelő igényeinek felelt meg, hanem a ma olvasói számára is
hiányérzetmentes élményt biztosít. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület alapcélja a
könyv létrejöttével az volt, hogy megismerjék és népszerűvé tegyék
Székelyföldet a turisták, s elsősorban a magyar turisták számára. A mű ennek az
elvárásnak tökéletesen megfelelt akkor is és megkockáztatom, hogy ma is
felvenné a versenyt egy modern útikönyvvel. Aki már járt Székelyföldön annak a
mű olvasása bizonyára csodás emlékeket idéz majd vissza, míg aki eddig még nem
jutott el erre a vidékre, az a könyv olvasását követően jó eséllyel dönt a
mihamarabbi utazás mellett. Az eredeti 1896-os kiadású könyv ritka, nehezen
beszerezhető és drága, de szerencsére létezik belőle reprint kiadás, amely
sokak számára teszi lehetővé, hogy kézzelfogható könyv formájában is elolvassák
a művet. Aki azonban nem ragaszkodik a papír formátumhoz, annak lehetősége van
elektronikus formában az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából ingyenesen letölteni és elolvasni azt. Bármelyik utat is választja
az olvasó, biztosíthatom fantasztikus olvasmányélményben lesz része. Akik
szeretik Székelyföldet azoknak talán ajánlani sem kell, akik pedig eddig nem
szerették vagy nem ismerték e vidéket azoknak pedig erőteljesen ajánlott a mű. dr.
Hankó Vilmostól elbúcsúzunk az ELBIDA projektben, de egy újabb különleges mű
kapcsán rövidesen visszatérünk Erdélybe ismét.