Egy egészen kivételes utazó,
vadász és író műve következik most az ELBIDA projektben. Dr. Vojnich Oszkár a
dúsgazdag földbirtokos, számos híres útleírást írt élete során, melyből a
blogban elsőként a „Budapesttől Sitkáig” című korai művét mutatom be. Az album
méretű könyvben a szerző 1893-as, 19 hétig tartó, Észak-Amerikai utazásáról
számol be. A rendkívül olvasmányos műben számos információt és izgalmas adatot
ismerhet meg az olvasó a korabeli Amerikáról. A mű 1894-ben jelent meg
Budapesten a szerző saját kiadásában. A mindösszesen 176 oldal terjedelmű könyv
eladásából származó „tiszta bevételt” a szerző a hírlapírók nyugdíjintézetének
javára ajánlotta. A kötetben számos csodás korabeli kép található.
 |
| Vojnich Oszkár |
Dr. Vojnich Oszkár földbirtokos,
jogász, földrajzi író és utazó 1864. május 18-án született Bajsán. A gazdag
földbirtokos családi háttér lehetőséget adott neki arra, hogy elemi iskoláit
magántanulóként szülővárosában végezte. A tanulmányait a budapesti piarista
gimnáziumban folytatta, de megbetegedett, így Szabadkán érettségizett. Jogi
vonalon folytatta tanulmányait, majd az oklevél megszerzése követően,
1884-1885-ben önkéntesként szolgált a magyar seregben. 1885 decemberében tiszti
kinevezést kapott. 1893-ban a szabadkai ügyvédi kamara tagja lett és pár hétig
tiszteletbeli aljegyzőként szolgált. 29 évesen elhatározta, hogy az utazás,
vadászat és írás szenvedélyének szenteli az életét. Magánvagyona és hatalmas
családi öröksége biztosította, hogy ennek a rendkívül költséges életnek meg
legyen az anyagi fedezete. 1893-tól tíz jelentős utazást tett. Bejárta
Egyiptomot, Palesztinát és Korfut, majd Észak-Amerikát. 1895-ben
Nyugat-Európában, majd 1898-ban Észak-Európában járt. Ezt követően bejárta
Oroszországot, Ausztráliát, Új-Zélandot, Kínát, a Csendes-óceáni szigetvilágot,
Szudánt, Észak-Ugandát, Indiát, Balit és Jáva-szigetét is. Utazásai során
tanulmányozta a tengerpartok geológiai viszonyait, kiemelt figyelemmel a
vulkanikus hatásokra. 1903-ban a Vezúv kitörését is megfigyelte, majd 1908-ban
az óceániai szigetvilág tűzhányóit tanulmányozta. Útjai során sokat vadászott. Saját
kora ismert és elismert vadásza volt, aki nem csak meglőtte a vadat, de
tanulmányozta annak életét is saját élőhelyén. Vadásztrófeái gyarapítása
mellett, útjai során értékes néprajzi anyagot is összegyűjtött. Kezdeti
utazásai során csekély mennyiségű fotót készített csak, majd Skandináviai
útjától kezdve egyre többet. Élete során egészen elképesztő fényképanyag jött
létre az utazásai során látottakból. Utazásairól és élményeiről több könyvet is
írt, melyeket több nyelvre is lefordítottak. 1914-ben Nairobiból indult vadászexpedíciójának
befejeztével Mombasából Port Saidba hajózott, ahol lefoglalta az Eastern Hotel egész
emeletét, majd 50.-ik születésnapját követően két nappal 1914. május 20.-án
szíven lőtte magát. Öngyilkosságának valódi okát a mai napig homály fedi.
Részlet a könyvből:
„Augusztus 31-én reggeli 9 órakor
értünk Chicagoba. A tiz emelet magas Auditorium szálloda 82 méteres tornyáról
akartam Chicago felől az első általános képet nyerni: ha a város különböző
pontján 10 ilyen torony állna, akkor talán részletenkint láthatná az ember, igy
a füstbe burkolt óriási kiterjedésű városnak csak a Michigan tó melletti
belvárosból kapunk valamit tekintetünk elé. A négy-öt emeletes lapos tetejű
házak közül mindenütt kimagaslanak az egész háztömböket elfoglaló 10—20
emeletes gigasok, maga az Auditórium egyike a legszebb példányoknak, 1887-től
1889-ig épült, 3 millió és ötszázezer dollárért, a szállodán kivül 4000
személynek helyt adó szinházzal, nagy concertteremmel, számtalan üzlettel stb.
 |
| Columbia (gyorshajó) |
 |
| Dock-ok a New-Yorki oldalon |
E házóriások mind egészen üzleti
stílusban vannak építve, legszebb közöttük a szabadkőművesek palotája a 21
emeletes Masonic temple, belülről teljesen fehér márvány oldalfalai és vertvas
korlátai palotaszerűvé teszik, alsó 18 emeletén hivatalok vannak, felső három
emeletét a szabadkőművesek birják, teteje observatoriumnak van berendezve. A
nagy füst miatt innen sem látni sokat a városból.
 |
| Vezető hajócska |
 |
| Grand Street |
A szabadkőművesek által kiadott:
«Masonic Temple» czímű kézikönyv a következő hihetetlennek látszó dolgokat írja
e házóriásról:
1. A «Masonic Temple» a
legmagasabb üzleti épület a világon: 302 láb földszintjétől a tetőig. Értéke
négy és egy fél millió dollár.
2. Megépítéséhez 4700 tonna aczél
és 16,000 tonna tűzhatlan anyag lett felhasználva.
3. Tizennégy személy és két
teherszállító elevátora naponként százezer embert képes felszállítani.
4. Az elevátoroknál alkalmazásban
levő drótkötelek összesen 16 angolmértföldnyi hosszaságot képviselnek.
5. Az elevátorok gyorsasága 750
láb perczenkint, vagyis 9 angol mértföld óránkint. Minden egyes elevátor két
perczenkint emelkedik.
6. Az elevátorok által egy évben
megtett átméretek összege egyenlő 123,136 angol mtfddel, vagyis a földnek
ötszörös kerületével.
7. E házban alkalmazásban levő
szivattyú-gépek képesek volnának egy 60,000 lakost számláló varost ellátni
vizzel.
8. A vízmennyiség, a mely ezen
szivattyúk által mindennap felszivatik, egy 240 láb hosszú, 100 láb széles és
50 láb mély tó medrét volna képes minden nap vizzel megtölteni.
9. A villanyos vezetékek 53 angol
mtfld és 12 tonna súlyt képviselnek. A villamosság előállításához szükséges
műszerek körülbelül 50 tonnát nyomnak.
10. Minden helyiség hideg, meleg
vizzel és más szükségesekkel el van látva stb.
Érdekes a 4—5 emeletes házakat
elfoglaló bazárok, lehet ezekben mindent kapni: díszműárut, könyvet,
íróeszközöket, fegyvert, porczellánt, üveget, gyermekjátékot, szőnyeget stb.,
mind külön osztályban; az elárusítók csinos amerikai medik! Női, férfi és
gyermekszabó műhelyt is rejtenek magokban ezek az elárusító házak.
 |
| A Brooklyn-híd |
 |
| Útban a Cheyenne-Falls-hoz (Dr. Kosztka Emil, Suesse bácsi, Dr. Vojnich Oszkár, Krisztinkovich Béla) |
Mindent nagyban űznek Chicagóban,
az amerikai fodrász-termek fényesek és tágasak szoktak lenni, de a chicagói
Palmer House borbélyterme 42 fodrászával, felülmúlja valamennyit, késő éjjel is
ki lesz benne szolgálva az ember. Ugyanevvel az üzlettel összefügg a szálloda
pinczehelyiségébeni török és kádfürdő, ez is éjjel nappal nyitva áll.
 |
| Cliff-House |
 |
| Utazó kocsi a Josemite völgyben |
A nagy sürgés-forgás az utczákon
mutatja e nagy város forgalmát: az egymást körösztöző cabel-karok, villanyos-,
ló-vasutak és más kocsik között alig juthatni az utczák egyik oldaláról a
másikra.
 |
| Half Dome |
 |
| Bridal-Veil-Fall |
A jártabb utak, nem lehetvén őket
eléggé söpörni, piszkosak, a külváros szennyes, eltekintve azon avenuektól, a
hol a vagyonosabb osztály villaszerű épületei állnak.
 |
| Josemite-Fall |
 |
| Fa óriás |
Elképzelhető, hogy egy olyan
városnak, a melynek még ezelőtt 60 évvel 3 családból álló lakossága ma már a
másfél millióhoz áll közel, nagy az életereje, nagy a forgalma! Érdekes
statisztikai adatot olvastam egy német könyvben:
1835-ben 1000 lakosa volt
Chicagónak.
1840-ben 4470 « « «
1845-ben 12,080 « « «
1850-ben 20,360 « « «
1855-ben 83,509 « « «
1860-ban 150,000 «
« «
1870-ben 298,977 « « «
1875-ben 410,000 « « «
1880-ban 503,304 « « «
1890-ben 1.200,000 « « «
és ma közel áll a másfél
millióhoz. 1891-ben 11,805 ház volt épülőfélben, eltekintve a kiállítási
épületektől! Ilyen gyors fejlődése csak ilyen kedvezően fekvő városnak lehet.
Az Egyesült Államok szivében, a Michigan tó mellett, a melynek a többi tavak és
csatornák útján összeköttetése van az Atlanti Óceánnal. Hajóközlekedése a
teherszállítást illetőleg, csaknem összehasonlítható New-Yorkéval, a vasúti
közlekedésnek pedig épen a központja.
 |
| Grizzly-Giant |
 |
| Tort-Wrangel |
Lakosságának háromnegyed része
idegen, köztük 400,000 német. Az előkelőbb éttermek pinczérei csaknem kivétel
nélkül németek. A vegyes közönség daczára kevés városban szemlélhettem annyira
az amerikai különlegességeket, szokásokat, mint épen itt, talán épen, mert sok
az idegen ajkú, törekszenek a yankeek a domináló szerepet mutatni.
 |
| Sitka (Alaszka) |
 |
| A Muir glecsernél |
Az eredeti amerikaias kedélyesség
mellett kissé vad szokások is vannak itt divatban, a melyek nem szolgálnak
előnyükre, pl.: a kiállítási területen végig kikiabálják az egyetemi hallgatók
teli torokból a base ballenál használni szokott harczi: ha-ha-jukat,
színházakban, lóversenyen vad rikkantások és szájukba tett ujjak segélyével
eszközölt füttyögések által fejezik ki tetszésüket stb.
 |
| Indián orvos és áldozata |
 |
| Mammoth Hot Springs szálloda |
A zsebtolvajok- és banditáknak
kevés alkalmasabb tartózkodási helye van Chicagónál, 5 dollárnál nagyobb pénzt
nem tanácsos váltani (kivévén az elsőrangú helyiségeket), mert csak egy
dollárból adnak vissza, példaként felhozom a velem történt esetet: ezelőtt pár
nappal meglátogattuk volt Emil barátommal az itteni egyik lóverseny-pályát,
ötdolláros papírpénzt adtam a pénztárosnak, hogy kettőnk számára két
egydolláros beléptijegyet adjon, a pénztáros a pénzt gyorsan eldugta táskájába
és csak egy jegyet adott; hiába erősítettük, hogy öt dolláros volt, hiába
hivtuk oda a rendőrt (a kinek különben itt semmi tekintélye sincs, épen mint Párisban),
azt állította, hogy csak egy dollárt kapott, nem lévén más elégtételünk, elkereszteltük
egy sereg tanú jelenlétében brigantinak; a pénztáros, a ki bizonyosan már ide
át defraudált, ezt igen természetesnek találván, nem is szabadkozott a titulus
ellen.
 |
| Yellowstone tó, partján egy meleg forrással |
 |
| St. Paol |
Ha már a versenypályán vagyunk,
nézzünk ott kissé körül. Az egy angol mtföld területű futó-pálya agyagos homok,
a futamok félóránkint követik egymást, közben saját kedvtelésükre nyargalásznak
az istálló-fiúk pokróczczal letakart lovakon, — a bookmekerek lármáznak, az
épen nem uri közönség fogad és ha a nyerő számát szorongatja markában,
üdvrivalgás és füttyögéssel ad kifejezés örömének. Az első futam volt a
legelfelejthetetlenebb: csöngetnek a nyergeléshez, rövid idő múlva kürt
szólítja porondra a lovasokat, előáll öt ló 15—18 éves piszkos jockeyekkel a
nyeregben, felpúpozott háttal, araszos kengyelszíjjakkal, a ló füleihez közel
fogva a szárakat. Az első rossz start után 4 ló körül viszi lovasát, kendők
segélyével végre sikerül őket megállítani. A második startnál az elébb állva
maradt lóra már csak négyszeres pénzt kínálnak a bookmakerek, holott még az
elébb 70-szeresen állt, — be is jött elsőnek az elébb még teljesen elhanyagolt
ló — mindez eléggé mutatja a lóversenynek itteni legkezdetlegesebb voltát. És
ilyen versenyek a város körül levő több pályán csaknem naponkint tartatnak, de
valamennyi pálya között ez az első, itt tartják tavaszszal a derbyt. A
trabversenyek érdekesek, ezeken az előkelőség is jelen szokott lenni.”
 |
| Masonic Temple |
 |
| Adams Street |
Dr. Vojnich Oszkár első nagyobb
utazása volt Észak-Amerikai útja. Budapestről Drezda és Berlin érintésével
utazott Hamburgba, ahol a Columbia luxushajóra szállt és útitársaival 8 nap
alatt érték el New Yorkot. A partraszállást követő közel 3 hónap alatt aztán alaposan
bejárta Észak-Amerikát és tért vissza ismét New Yorkba. Vojnichot magával
ragadta Amerika természeti szépsége. Bár azt gondolta, szebb az élet otthon,
kedvesebbek az emberek, a szokások és sok minden, de mégis nehezére esett az
elválás, amely érzést egyértelműen a természeti szépségek „rovására” írt.
New Yorkban aztán az „Elbe” nevű hajóra szállt és 9 nap alatt ért Londonba,
onnan aztán Párizs, Köln és Mainz érintésével tért haza Budapestre.
 |
| Elevated vasut |
 |
| A három Columbus-hajó |
Dr. Vojnich Oszkár saját korában
páratlan vagyonnal rendelkezett. A dúsgazdag földbirtokos évtizedeken át
utazott és vadászott a világ minden táján, eleinte lényegében csak úri
passzióból, de idővel szinte foglalkozásszerűen végezte folyamatos kalandozásait.
Megfigyeléseit, élményeit, tapasztalatait leírta és utazásai során számos
tárgyi emléket is összegyűjtött. A húsz éven át tartó tevékenység eredményeként
egy olyan életmű jött létre, amely íróként, néprajzi gyűjtőként és vadászként
is kimagasló. Hagyatékát több múzeum őrzi. A számos egzotikus vidéket bejáró
kalandor élete azonban valószínűleg csak felszínesen tekintve volt irigylésre méltó,
hiszen bár kalandjai és vagyona lenyűgöző, magánéletében mégiscsak egy magányos
ember volt. Öngyilkosságának valódi okát a mai napig homály fedi, de a malária
által okozott agyi problémák mellett a magányosság is a kiváltó okok között
szerepelhetett.
 |
| Lachine Rapidák |
 |
| Készen a hideg zuhanyra (Dr. Kosztka Emil, Dr. Vojnich Oszkár) |
A „Budapesttől Sitkáig” jelenleg
az egyetlen Vojnich Oszkár mű az ELBIDA projekt hátterét adó gyűjteménynek. A
szerző művei egytől-egyig a nagyon nehezen beszerezhető kategóriába tartoznak,
hiszen ritkák és népszerűek, így amikor véletlenül fel is bukkan egy-egy mű,
annak megkérik az árát. Jelen kötet esetében szerencsés helyzetben van az, aki
nem ragaszkodik a kötet birtoklásához, hiszen ingyenesen letölthető elektronikus formátumban a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumából, így
valódi ráfordítás nélkül is elolvasható a könyv. Talán már mondanom se kell,
hogy Vojnich ezen munkája, csakúgy, mint később a többi is, az erőteljesen
ajánlott kategóriát képviseli. Gyűjtőként optimistán szemlélem a jövőt és hiszek
benne, hogy hamarosan egy újabb Vojnich remekművet mutathatok be a blogban,
majd még egyet és aztán megint egyet, egészen addig, míg a teljes Vojnich
életmű áttekinthető lesz az ELBIDA projektben.
