2018. július 15., vasárnap

Az ismeretlen Japán

Vojnich oroszországi villámlátogatása után, a sokáig elszigetelt Japánt ismerhetjük meg a most következő különleges kötetből. A szerző Mécs Alajos Mayer, két évet töltött Japánban, s ez alatt alaposan megismerte az országot, a japán társadalmat, a japán embereket és szokásaikat. „Az ismeretlen Japán” című művében élvezetes stílusban számol be tapasztalatairól. A könyv nem földrajzi munka, hanem sokkal inkább egy részletes, keresztmetszeti kép a két világháború közötti Japánról. A könyv 1942-ben jelent meg Budapesten a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadásában. A mindösszesen 260 oldalas műben csupán néhány rajzos illusztráció és térkép található.

Az eredeti papír védőborító




Mécs Alajos Mayer életéről nem áll rendelkezésre túl sok információ. Azt biztosan tudjuk, hogy az író, újságíró szerző 1893. május 20-án született Máramarosszigeten. Érettségi után egyből újságíró gyakornok lett, majd az 1910-es évek végén már az „Új Nemzedék” című lap riportere, kül és belpolitikai újságírója. 1934-ben a „Magyarság” című lap tudósítójaként utazik Japánba és ebben a minőségben egészen 1936-ig él Tokióban. Hazatérését követően egészen 1944-ig a külügyminisztériumban Japán-szakértőként dolgozik. A háború végét követően a Külügyi Szemle munkatársaként még sokáig dolgozik. 85 éves korában, 1978. február 16-án halt meg Budapesten. Szerette, ha a fiatalok Lojzi bácsinak hívták, de még inkább szerette, ha Lojzi fráternek becézték. Becenevét egy különleges riporteri teljesítménynek köszönhette. 1921 őszén IV. Károly és felesége visszatért Magyarországra, de a budaörsi csata után elfogták őket a kormány csapatai és Tihanyba vitték a párt. Mécs Alajos ekkor bencés szerzetesnek öltözve követte a volt uralkodót, s mint „Lojzi fráter” szolgált fel a kolostor ideiglenes királyi lakosztályában. Az itt lezajlott beszélgetéseit közölte naponta az újságban, természetesen aláírás nélkül. Saját korában óriási feltűnést keltettek a naponta megjelent „kémriportjai”.


Részlet a könyvből:

„A japán hadseregről elég sűrűn fantasztikus híreket lehet olvasni a világlapokban. Ezeket a jelentéseket nem szabad mindig készpénznek venni. Általában az a felfogás, hogy a japán katona harci szelleme kitűnő, amiben magam se kételkedem. Azonban az is tény, hogy a japán hadsereg eddig, modern értelemben vett komoly háborúban nem vett részt. (Az orosz-japán háborút oly kedvező stratégiai körülmények között vívták meg, hogy például a világháborúban résztvett államok közül egyetlenegynek se volt oly pozicionális előnye, mint a japáninak az orosz ármádiával szemben.)

Teaszertartás
  
Bejártam ezeket a vérrel áztatott vidékeket, ahol akkoriban tombolt a háború. A Yalu folyó és a mukdeni királysírok környékét, Port Artur festői öblét és a mögötte puposodó dombokat. Ezek a helyek harcászati szempontból távolról se közelítik meg nehézségekben Verdun, Isonzó, vagy a belga határ vasbeton várakkal megrakott szegélyét, Volhinia és Tannenberg mocsaras terepét, továbbá a lengyelföld vasútvonalakkal sűrűn behálózott, melankólikus lapályait.

Japán katonák a fronton (Orosz-Japán háború)

Az is igaz, hogy akkor meg más fokon állt a hadi technika. Abban az időben még több szerepet játszott, jobban érvényesülhetett a személyes bátorság, mint a mai gépesített világban.

Chuzenji tó

Akárhogy is volt, az orosz-japán háborúban figyelt fel a világ Nippon fiaira, akik megmutatták, hogy szemrebbenés nélkül tudnak meghalni.

Szemléletes ábra a kötetből

De úgy látszik, hősiesség, férfias kitartás dolgában az oroszok se kullogtak az utolsó sorban. Maguk a japánok hajtották meg lobogójukat Stössel tábornok Port Artur védője előtt.

Vidéki Japán

Ezeket a köztudomású, régi eseményeket csupán azért említem meg, mert az orosz-japán háború óta respektálják világszerte a japán katona bátorságát. Ebben a respektusban nagy szerepe van a reklámnak, melyet elsősorban nem is a japánok terjesztettek magukról, hanem azok a nagyhatalmak, akiknek érdekük volt akkor, hogy Japánt mint ütőkártyát kijátsszák. (Ma már ugyanazok szeretnék Japánt gyengébbnek tudni.)

Vidéki Japán

Én azon a nézeten vagyok, hogy a japán hadsereg ma egészen más, mint 1905-ben volt, de hogy voltaképpen milyen, az csak annál a komoly összecsapásnál derül majd ki, amelytől különben Isten mentse meg úgy a japánokat, mint ellenfeleiket.

Adatok a katonai kiadások növekedéséről a kötetből
  
Lenin azt a bölcs tanácsot adta barátainak: igyekezzenek a kommunista pártot kisebbségben tartani. -"Addig leszünk erősek, amíg kisebbségben vagyunk." Ez a felfogás az első pillantásra nagy tévedésnek látszik, holott a politikai pártok története mutatja, hogy abban a pillanatban meghaltak, amikor fölényesen megduzzadtak.

Kobe, utcarészlet

Ezt az igazságot nemcsak a politikai alakulatokra, hanem általában minden tömeges szervezkedésre érvényesnek tartom. Legyen az hadsereg vagy jótékonysági mozgalom, - mindegy.

Kobe, látképe

A japáni hadsereg mai létszáma pontosan meg nem állapítható. Ezt a hadvezetőség ügyesen eltitkolja. Van ugyan egy hivatalos keret, erről adatokkal is szolgálok, de nagy balgaság volna e számok alapján Japán kombatáns erejét felmérni.

A nagyhatalmak főbb támadásai Japán ellen
  
A laikus is tudja, hogy a modern hadsereg értéke elsősorban mechanikai felszereltségétől függ, ezzel szemben a katonáék is rájöttek már arra, hogy nem a puszta tömegben van az erő, hanem sok fordul meg azon, milyen fizikumú és lelki erővel rendelkező ember álla gépek mögött.

Kuszacu, híres fürdőhely

Miután a legtöbb szó a japán katona harci szelleméről esik, ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni legelsősorban. Ez az, ami a legproblematikusabb.

Kobe kikötője
  
Általában, ha a japánok hősi mentalitását mérlegelik, a samurai erényeket hangoztatják.
Tehát legyünk előbb tisztában azzal mi is, helyesebben, mi is volt a samurai?

Japán partiőrség

Japán a tizenkilencedik század közepéig mintaszerű feudális állam volt. Hadsereggel nem rendelkezett, az ország védelme banderiális alapon nyugodott. A központi hatalomnak volt ugyan tekintélyes fegyveres ereje, de ez is törzsi, családi összeköttetések útján verbuválódott, - akárcsak a vidéki kiskirályoké.

Maikok
  
Nippon története végtelen sorozata a hatalmasabb családok intrikájának, fegyveres összetűzéseinek. Ezek a tekintélyes várurak, főnemesek (daimyok) saját költségükön tartották fenn csapataikat, melyeknek tagjai a samurai (harcos, kisnemes) osztályból került ki.

Szamurájok
  
Egész Japánban körülbelül negyvenezerre taksálják a samurai családok számát, akik noha kiváltságaikat elvesztették, de ennek ellenére szigorúan őrzik régi tradicióikat. A samurai, páratlanul jó katona volt. Hozzájuk bizonyos mértékig csakis a keresztény lovagrendek tagjait lehet hasonlítani, de - csakis a fénykorukban.

A Japán terjeszkedés
  
Vitán felül áll, hogy az európai lovagok megközelítően se voltak oly bűvészei a kardnak, valamint a verekedés művészetének, mint ezek a japán lovagok.

Lőoktatás 
  
A samurai fiút, ötéves korától kezdve spártai szigorral nevelték. Még ma is érvényben van a samuraik iratlan törvénye, a busidó. Ezt talán a japáni lovagias gondolkodás, viselkedés kodexének lehetne nevezni s az igazi japáni ember inkább a halált választja és választotta, semmint a samurai erkölcsi felfogás ellen vétsen.

Japán család a házuk előtt
  
Nekem az egész japán harcos osztályban az tetszett, hogy az erőre, lett légyen az fizikai vagy anyagi, - keveset adott. Lenézte a pénzt, a nyers erőt. A samuraiak, nem hogy hittek a lélek mindenek fölött álló erejében, hanem - ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem - gyakorlatilag ismerték, értékelték.

Gésák

A fiúgyermeket legelsősorban a lélek felsőbbrendűségére tanították. A nemesi családok gyereke korán megtanulta, hogy az az igazi férfi, aki szemhunyorítás nélkül tud tűrni, szenvedni, sőt meghalni - egy magasabb célért.”

Japán utcarészlet

Mécs a két világháború között érkezik Japánba, amikorra már az elmaradott, feudális ország iparosodott nagyhatalommá vált. Az ország elszigeteltsége 1854-ben ért véget, amikor Matthew C. Perry kapitány hadihajói megérkeztek Japánba. A kanagavai egyezmény értelmében végül Japán megnyitotta a kapuit a világ előtt. Az ország számára kedvezőtlen szerződések a következő évtizedekben politikai és gazdasági válságot és polgárháborút eredményeztek, de mindemellett egy gyors ütemű fejlődés is kezdetét vette. Történelmi távlatokban nézve rövid idő alatt igazi ázsiai nagyhatalommá vált Japán. A Fukoku kjóhei azaz gazdag ország, erős hadsereg elv mentén folyamatosan növelte hadserege létszámát, amelyhez a hatalmas gazdasági fejlődés biztosította a fedezetet. A Japán szempontjából győztes első világháború csak tovább növelte a terjeszkedő politika intenzitását. 1931-ben megszállta Mandzsúriát is és létrehozott Mandzsukuo néven egy bábállamot. A lépés következtében a nemzetközi közösség erőteljes nemtetszését fejezte ki, melynek hatására Japán két évvel később kilépett a Népszövetségből. Mécs Alajos 1936-ban hagyja el Japánt, amikor az ország éppen aláírja az antikomintern paktumot a náci Németországgal.

Gésák Beppában

Mécs Alajos nem egy földrajzi útleírást írt, hiszen tájleírás gyakorlatilag nem található a műben. A könyv igazából egy tapasztalat és élménybeszámoló a szerző két éves Japán tartózkodásáról, mely így egy kitűnő és sokrétű rajzot ad a különös országról. A szerző a könyvet négy nagy blokkra osztotta. Az első blokkban a romantikus Japánról ír. Bemutatja a japán szokásokat, a japán társadalmat és a japán embereket. A második blokk az „előretörő Japánról” szól, a harmadik a „hódító Japánról” míg a negyedik blokk pedig a „félelmetes Japánról”. A teljes mű igen széles körben mutatja be Japánt, számos területről kap részletes információt az olvasó úgy, hogy a könyv nem válik tudományoskodóvá vagy nehézkessé. Stílusa mindvégig élvezetes és könnyed marad.

Japán életkép


A kötet ritkának nem nevezhető, hiszen időről-időre biztosan előbukkan a mű megfizethető áron valamely online piactéren vagy antikváriumban. A könyv több kiadást is megélt, sőt még reprint kiadása is van, mely egyértelmű jele annak, hogy a mai napig egy kiválónak tartott Japánról szóló könyvről beszélünk. Akit kevéssé érdekel a kötet birtoklása annak jó hír, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából ingyenesen letölthető és elolvasható a mű elektronikus formában. A Japánt bemutató könyvek között Mécs munkája magas színvonalat képvisel, így mindenkinek bátran ajánlom. Mécs Alajostól most még nem búcsúzunk, hiszen nem egykötetes szerzőről beszélünk, így biztosan találkozni fogunk még nevével az ELBIDA projektben egy hasonló, nem klasszikus útleírás, kötete kapcsán.