Vojnich oroszországi villámlátogatása
után, a sokáig elszigetelt Japánt ismerhetjük meg a most következő különleges
kötetből. A szerző Mécs Alajos Mayer, két évet töltött Japánban, s ez alatt alaposan
megismerte az országot, a japán társadalmat, a japán embereket és szokásaikat. „Az
ismeretlen Japán” című művében élvezetes stílusban számol be tapasztalatairól.
A könyv nem földrajzi munka, hanem sokkal inkább egy részletes, keresztmetszeti
kép a két világháború közötti Japánról. A könyv 1942-ben jelent meg Budapesten
a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadásában. A mindösszesen 260 oldalas
műben csupán néhány rajzos illusztráció és térkép található.
![]() |
Az eredeti papír védőborító |
Mécs Alajos Mayer életéről nem
áll rendelkezésre túl sok információ. Azt biztosan tudjuk, hogy az író,
újságíró szerző 1893. május 20-án született Máramarosszigeten. Érettségi után
egyből újságíró gyakornok lett, majd az 1910-es évek végén már az „Új Nemzedék”
című lap riportere, kül és belpolitikai újságírója. 1934-ben a „Magyarság” című
lap tudósítójaként utazik Japánba és ebben a minőségben egészen 1936-ig él Tokióban.
Hazatérését követően egészen 1944-ig a külügyminisztériumban Japán-szakértőként
dolgozik. A háború végét követően a Külügyi Szemle munkatársaként még sokáig dolgozik.
85 éves korában, 1978. február 16-án halt meg Budapesten. Szerette, ha a fiatalok
Lojzi bácsinak hívták, de még inkább szerette, ha Lojzi fráternek becézték. Becenevét
egy különleges riporteri teljesítménynek köszönhette. 1921 őszén IV. Károly és
felesége visszatért Magyarországra, de a budaörsi csata után elfogták őket a
kormány csapatai és Tihanyba vitték a párt. Mécs Alajos ekkor bencés szerzetesnek
öltözve követte a volt uralkodót, s mint „Lojzi fráter” szolgált fel a kolostor
ideiglenes királyi lakosztályában. Az itt lezajlott beszélgetéseit közölte
naponta az újságban, természetesen aláírás nélkül. Saját korában óriási feltűnést
keltettek a naponta megjelent „kémriportjai”.
Részlet a könyvből:
„A japán hadseregről elég sűrűn
fantasztikus híreket lehet olvasni a világlapokban. Ezeket a jelentéseket nem
szabad mindig készpénznek venni. Általában az a felfogás, hogy a japán katona
harci szelleme kitűnő, amiben magam se kételkedem. Azonban az is tény, hogy a
japán hadsereg eddig, modern értelemben vett komoly háborúban nem vett részt.
(Az orosz-japán háborút oly kedvező stratégiai körülmények között vívták meg,
hogy például a világháborúban résztvett államok közül egyetlenegynek se volt
oly pozicionális előnye, mint a japáninak az orosz ármádiával szemben.)
![]() |
Teaszertartás |
Bejártam ezeket a vérrel áztatott
vidékeket, ahol akkoriban tombolt a háború. A Yalu folyó és a mukdeni királysírok
környékét, Port Artur festői öblét és a mögötte puposodó dombokat. Ezek a
helyek harcászati szempontból távolról se közelítik meg nehézségekben Verdun,
Isonzó, vagy a belga határ vasbeton várakkal megrakott szegélyét, Volhinia és
Tannenberg mocsaras terepét, továbbá a lengyelföld vasútvonalakkal sűrűn
behálózott, melankólikus lapályait.
![]() |
Japán katonák a fronton (Orosz-Japán háború) |
Az is igaz, hogy akkor meg más
fokon állt a hadi technika. Abban az időben még több szerepet játszott, jobban
érvényesülhetett a személyes bátorság, mint a mai gépesített világban.
![]() |
Chuzenji tó |
Akárhogy is volt, az orosz-japán
háborúban figyelt fel a világ Nippon fiaira, akik megmutatták, hogy
szemrebbenés nélkül tudnak meghalni.
![]() |
Szemléletes ábra a kötetből |
De úgy látszik, hősiesség,
férfias kitartás dolgában az oroszok se kullogtak az utolsó sorban. Maguk a
japánok hajtották meg lobogójukat Stössel tábornok Port Artur védője előtt.
![]() |
Vidéki Japán |
Ezeket a köztudomású, régi
eseményeket csupán azért említem meg, mert az orosz-japán háború óta
respektálják világszerte a japán katona bátorságát. Ebben a respektusban nagy
szerepe van a reklámnak, melyet elsősorban nem is a japánok terjesztettek
magukról, hanem azok a nagyhatalmak, akiknek érdekük volt akkor, hogy Japánt
mint ütőkártyát kijátsszák. (Ma már ugyanazok szeretnék Japánt gyengébbnek
tudni.)
![]() |
Vidéki Japán |
Én azon a nézeten vagyok, hogy a
japán hadsereg ma egészen más, mint 1905-ben volt, de hogy voltaképpen milyen,
az csak annál a komoly összecsapásnál derül majd ki, amelytől különben Isten
mentse meg úgy a japánokat, mint ellenfeleiket.
![]() |
Adatok a katonai kiadások növekedéséről a kötetből |
Lenin azt a bölcs tanácsot adta
barátainak: igyekezzenek a kommunista pártot kisebbségben tartani. -"Addig
leszünk erősek, amíg kisebbségben vagyunk." Ez a felfogás az első
pillantásra nagy tévedésnek látszik, holott a politikai pártok története
mutatja, hogy abban a pillanatban meghaltak, amikor fölényesen megduzzadtak.
![]() |
Kobe, utcarészlet |
Ezt az igazságot nemcsak a
politikai alakulatokra, hanem általában minden tömeges szervezkedésre
érvényesnek tartom. Legyen az hadsereg vagy jótékonysági mozgalom, - mindegy.
![]() |
Kobe, látképe |
A japáni hadsereg mai létszáma
pontosan meg nem állapítható. Ezt a hadvezetőség ügyesen eltitkolja. Van ugyan
egy hivatalos keret, erről adatokkal is szolgálok, de nagy balgaság volna e
számok alapján Japán kombatáns erejét felmérni.
![]() |
A nagyhatalmak főbb támadásai Japán ellen |
A laikus is tudja, hogy a modern
hadsereg értéke elsősorban mechanikai felszereltségétől függ, ezzel szemben a
katonáék is rájöttek már arra, hogy nem a puszta tömegben van az erő, hanem sok
fordul meg azon, milyen fizikumú és lelki erővel rendelkező ember álla gépek
mögött.
![]() |
Kuszacu, híres fürdőhely |
Miután a legtöbb szó a japán
katona harci szelleméről esik, ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni legelsősorban.
Ez az, ami a legproblematikusabb.
![]() |
Kobe kikötője |
Általában, ha a japánok hősi
mentalitását mérlegelik, a samurai erényeket hangoztatják.
Tehát legyünk előbb tisztában
azzal mi is, helyesebben, mi is volt a samurai?
![]() |
Japán partiőrség |
Japán a tizenkilencedik század
közepéig mintaszerű feudális állam volt. Hadsereggel nem rendelkezett, az
ország védelme banderiális alapon nyugodott. A központi hatalomnak volt ugyan
tekintélyes fegyveres ereje, de ez is törzsi, családi összeköttetések útján
verbuválódott, - akárcsak a vidéki kiskirályoké.
![]() |
Maikok |
Nippon története végtelen
sorozata a hatalmasabb családok intrikájának, fegyveres összetűzéseinek. Ezek a
tekintélyes várurak, főnemesek (daimyok) saját költségükön tartották fenn
csapataikat, melyeknek tagjai a samurai (harcos, kisnemes) osztályból került
ki.
![]() |
Szamurájok |
Egész Japánban körülbelül
negyvenezerre taksálják a samurai családok számát, akik noha kiváltságaikat
elvesztették, de ennek ellenére szigorúan őrzik régi tradicióikat. A samurai,
páratlanul jó katona volt. Hozzájuk bizonyos mértékig csakis a keresztény
lovagrendek tagjait lehet hasonlítani, de - csakis a fénykorukban.
![]() |
A Japán terjeszkedés |
Vitán felül áll, hogy az európai
lovagok megközelítően se voltak oly bűvészei a kardnak, valamint a verekedés művészetének,
mint ezek a japán lovagok.
![]() |
Lőoktatás |
A samurai fiút, ötéves korától
kezdve spártai szigorral nevelték. Még ma is érvényben van a samuraik iratlan
törvénye, a busidó. Ezt talán a japáni lovagias gondolkodás, viselkedés
kodexének lehetne nevezni s az igazi japáni ember inkább a halált választja és
választotta, semmint a samurai erkölcsi felfogás ellen vétsen.
![]() |
Japán család a házuk előtt |
Nekem az egész japán harcos osztályban
az tetszett, hogy az erőre, lett légyen az fizikai vagy anyagi, - keveset adott.
Lenézte a pénzt, a nyers erőt. A samuraiak, nem hogy hittek a lélek mindenek
fölött álló erejében, hanem - ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem -
gyakorlatilag ismerték, értékelték.
![]() |
Gésák |
A fiúgyermeket legelsősorban a
lélek felsőbbrendűségére tanították. A nemesi családok gyereke korán
megtanulta, hogy az az igazi férfi, aki szemhunyorítás nélkül tud tűrni,
szenvedni, sőt meghalni - egy magasabb célért.”
![]() |
Japán utcarészlet |
Mécs a két világháború között
érkezik Japánba, amikorra már az elmaradott, feudális ország iparosodott
nagyhatalommá vált. Az ország elszigeteltsége 1854-ben ért véget, amikor Matthew
C. Perry kapitány hadihajói megérkeztek Japánba. A kanagavai egyezmény
értelmében végül Japán megnyitotta a kapuit a világ előtt. Az ország számára
kedvezőtlen szerződések a következő évtizedekben politikai és gazdasági válságot
és polgárháborút eredményeztek, de mindemellett egy gyors ütemű fejlődés is
kezdetét vette. Történelmi távlatokban nézve rövid idő alatt igazi ázsiai nagyhatalommá
vált Japán. A Fukoku kjóhei azaz gazdag ország, erős hadsereg elv mentén
folyamatosan növelte hadserege létszámát, amelyhez a hatalmas gazdasági
fejlődés biztosította a fedezetet. A Japán szempontjából győztes első
világháború csak tovább növelte a terjeszkedő politika intenzitását. 1931-ben megszállta Mandzsúriát is és létrehozott Mandzsukuo néven egy bábállamot. A lépés következtében a nemzetközi közösség erőteljes nemtetszését fejezte ki, melynek hatására Japán
két évvel később kilépett a Népszövetségből. Mécs Alajos 1936-ban hagyja el Japánt, amikor az ország éppen aláírja az antikomintern paktumot a náci
Németországgal.
![]() |
Gésák Beppában |
Mécs Alajos nem egy földrajzi
útleírást írt, hiszen tájleírás gyakorlatilag nem található a műben. A könyv
igazából egy tapasztalat és élménybeszámoló a szerző két éves Japán tartózkodásáról,
mely így egy kitűnő és sokrétű rajzot ad a különös országról. A szerző a
könyvet négy nagy blokkra osztotta. Az első blokkban a romantikus Japánról ír. Bemutatja
a japán szokásokat, a japán társadalmat és a japán embereket. A második blokk az
„előretörő Japánról” szól, a harmadik a „hódító Japánról” míg a negyedik blokk
pedig a „félelmetes Japánról”. A teljes mű igen széles körben mutatja be
Japánt, számos területről kap részletes információt az olvasó úgy, hogy a könyv
nem válik tudományoskodóvá vagy nehézkessé. Stílusa mindvégig élvezetes és
könnyed marad.
![]() |
Japán életkép |
A kötet ritkának nem nevezhető,
hiszen időről-időre biztosan előbukkan a mű megfizethető áron valamely online
piactéren vagy antikváriumban. A könyv több kiadást is megélt, sőt még reprint
kiadása is van, mely egyértelmű jele annak, hogy a mai napig egy kiválónak
tartott Japánról szóló könyvről beszélünk. Akit kevéssé érdekel a kötet
birtoklása annak jó hír, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar
Elektronikus Könyvtárából ingyenesen letölthető és elolvasható a mű
elektronikus formában. A Japánt bemutató könyvek között Mécs munkája magas
színvonalat képvisel, így mindenkinek bátran ajánlom. Mécs Alajostól most még
nem búcsúzunk, hiszen nem egykötetes szerzőről beszélünk, így biztosan
találkozni fogunk még nevével az ELBIDA projektben egy hasonló, nem klasszikus
útleírás, kötete kapcsán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése