Az S.M.S. Zrínyi és társhajói utolsó békebeli útján lehetősége volt a hajókon szolgálatot teljesítő haditengerészeknek, hogy az alexandriai megálló során, Kairóba kiránduljanak.
 |
| S.M.S. Zrínyi |
 |
| A Mohammed Ali mecset |
 |
| Az arab negyed |
Bodó és társai vélhetően a turisták által is előszeretettel használt vasúti közlekedéssel jutottak el Alexandriából Kairóba. A kicsivel több, mint 200 kilométeres vonatozás során érintették Damanhur, Kafr El-Zayat, Tanta és Banha állomásokat, majd nagyjából 5 órányi utazást követően érték el Kairó városát.
 |
| Katonazenekar Kairó utcáján |
 |
| Kasr El Nil híd |
 |
| Kairó |
Egyiptom fővárosa Kairó, a Mokattam hegység tövében és a Nílus folyó partján fekszik. A Líbiai-sivatag és a Nílus termékeny völgye között elterülő városban 1914-ben már közel 800.000 fő élt, amelyből jelentős számú európai volt. A magas lakosságszámnak és a már akkor is jelentős turizmusnak köszönhetően Kairó egy örökké nyüzsgő, élettel teli nagyváros volt.
 |
| Nílusi menti pálmaliget |
 |
| Kairó látképe |
A város éjszakánként ki volt világítva, számos üzlet és kávéház működött, óriási tömeg hömpölygött az utcákon. Az új városrész tele volt az akkori európai ízlés szerinti palotával és nagy szállodával, míg az arab negyedet a szűk utcák és erkélyes faházak jellemezték. Bodó Mihály és társai valamikor 1914 májusában érkeztek a városba.
 |
| Dzsószer vagy Szakkarai lépcsős piramis |
 |
| Gíza |
 |
| Piramis és Szfinx |
A haditengerész „turistacsapat” bejárta Kairót, majd villamosra ültek és ellátogattak a gízai piramisokhoz. A villamosok a városból indultak és egy 12 kilométer hosszú magas töltésű kiépített pályán vitték a turistákat a piramisok közelébe. A megállótól balra volt Gíza település, amely mára már Kairóba részévé vált, míg jobbról voltak a piramisok. A villamosról leszállva még egy 15-20 perces séta várt a turistákra, míg eljutottak a piramisokhoz.
 |
| Medinet Habu, III. Ramszesz halotti temploma |
 |
| Medinet Habu, III. Ramszesz halotti temploma |
 |
| Medinet Habu, III. Ramszesz halotti temploma |
A hadihajók legénysége, amikor Egyiptomba járt, akkor még jogilag az Oszmán birodalomhoz tartozott az ország, amelyet II. Abbász Hilmi alkirály (khedive) vezetett. Az országban ugyanakkor már 1882 óta brit csapatok állomásoztak. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadihajóinak távozását követően, nem csak Európában következett be hatalmas változás, hanem Egyiptomban is. 1914. november 4.-én a britek megdöntötték a hatalmon lévő alkirályt és helyette nagybátyját, Huszajn Kámilt tették a trónra, aki 1914. december 19-én szultáni címet vett fel. Egyiptomban ekkortól megszűnt az oszmánok fennhatósága és hivatalosan is a britek fennhatósága alá került az ország.
 |
| Imádkozó muszlimok |
 |
| Turista a piramison |
 |
| Tevekaraván |
1914. május derekán a legénység
visszatért a csatahajókra és Málta érintésével elindult vissza Pulába.
