2019. május 19., vasárnap

Levelek Amerikából - Kirándulás az Egyesült Államokba

Dobieczki Sándor most következő műve sem tartozik a gyakori kötetek közé, ahogy maga a szerző sem igazán útleírásairól ismert. Mérnök volt és országgyűlési képviselő, aki az 1904-es interparlamentáris kongresszus magyar csoportjának tagjaként utazik Amerikába. Élményeit a „Levelek Amerikából – Kirándulás az Egyesült-Államokba” című művében írja le. A különálló kötetként ritka mű, 1904-ben jelent meg Budapesten a Franklin-Társulat gondozásában. A 47 oldalas műben számos kép található. A mű „Kirándulás az Egyesült Államokba” címmel is megjelent, Dr. Hankó Vilmos által szerkesztett Universum évkönyv II. számában 1905-ben.


Dobieczki Sándor mérnök, országgyűlési képviselő 1848. november 19-én született Tordán. A műegyetemi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte. 1871-ben a vasútnál kezdett dolgozni és egészen a főmérnöki szintig jutott a ranglétrán. 1889-ben vasúti és hajózási főfelügyelő lesz, majd 1893-ban mint államvasúti főfelügyelő Zágrábba helyezik. 1894-ben a debreceni üzletvezetőség vezetésével bízzák meg. 1901-ben elhagyja a vasúti szolgálatot és Debrecen város III. kerületének választott képviselője lesz. 1910-ben a torockói választókerület képviselőjeként kerül be ismét a parlamentbe. Mindeközben íróként is jeleskedik. 1889-ben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyét szerkesztette majd 1905-től az Iparvédelem folyóirat főszerkesztője lesz. Önálló műve is több jelenik meg és számos szaklapban publikál. Irodalmi munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, amikor 2000 koronás díjjal tüntette ki. Élete utolsó szakaszát a hazai iparvédelem ügyének szentelte. Egészsége megroppant és súlyos idegbetegséggel küzdött élete utolsó kilenc évében. 1927. szeptember első napjaiban éri a halál Budapesten, 79 éves korában. A Farkasréti temetőben 1927. szeptember 10.-én temetik el. 

Részlet a könyvből:

„Szeptember 16-án értünk Coloradó-Springsbe. Órákig haladtunk az átlag ötezer láb magas lakatlan, sivár fensíkon. Colorádó államban egy négyzetkilométeren csak 2 ember lakik (Magyarországban 59. Olaszországban 130, Belgiumban 238). Egészen fölélénkült társaságunk, mikor csikót hajszoló két cowboy (csikós) tűnt föl a szemhatáron.

Monte-Pelegrino 
Coloradó-Springs hatodfélezer láb magasságban van, s levegője annyira tiszta és száraz, hogy a tüdőbetegek klimatikus gyógyítóhelye. S hogy minő enyhe az éghajlata, arról meggyőzött hegysége, hol még tízezer láb magasságon fölül (3400 méter; a lomnici csúcs 2634 méter s 1800 méteren felül már nincsen tenyészet), buján zöldelő növényzetet, fákat és gyönyörű virágos réteket találtunk. Utunk m ég e csodás világrészben is föltűnően szép vidéken át Criple Creek-be, az aranyásók városába vezetett. Mozdonyunk bömbölése vörös színezetű homokkövön és sziklákon visszhangzott. Bizarr alakú szirtek állták utunkat, melyeken mint faltörő kos tőrt át mozdonyunk. A z alagútból kibújva, szédítő mélységet látszott átugrani, mert az örvényt áthidaló filigrán-alkotás — mit ők hídnak neveznek — a vonatról nem volt látható. Ezután elkezdett a vonat, mint a kerge birka, önmaga körül forogni, s így értünk föl három-négy fordulat után a magá­nos csúcsra. Mikor félelmünkből fölocsudtunk: a tenyészet bujasága ejtett ámulatba.

Algír. Rakodópart 
És sajátságos. Mintha a dús sötét fenyő s már sárguló nyir vörös, izzó lávából való alakzatokat borítna, s mégis a kis völgyek ölén csörgedező patakok mentén buja növényzet borította réten legelésztek a vörös tehenek. Tovább-tovább. Mind magasabbra törtetünk s egyszerre egy nyíláson át fent a csúcson, fellegek aljában gyári kémények csoportját látjuk. Ezek az aranybányák.

New-Yorkból 
Az arany, a fémek legnehezebbje fönt a legmagasabb csúcson! Nem tudjuk, a szélesen elterülő hegységek vadonjaiba akarta-e elrejteni a természet az emberiség előtt az emberi szenvedélyeket tápláló aranyat, avagy koronaként illesztette a legmagasabb csúcs homlokára?

A szabadság szobra 
Tizenhárom évvel ezelőtt volt az első aranykutatás. A z eredmény hallattára az állam 1883-ban közbelépett. És most, tíz év után, e magas hegyen már két nagy, 10— 20.000 lakójú város látható: Cripple Creek és Victor!

New-York egy utcájából 
A kapzsi ember feltúrta a földet s ehhez izmának gyöngeségét a villám erejével pótolá. Villámos erő hajtja a fúró­ gépet, villámos szikra robbantja a dinamitot, hajtja a bányák szellőztetőjét, emeli és zúzza szét az ércet, sőt az aranyat is az választja ki. A kőzet nagy részét azonban Colorado Citybe szállítják s csak itt választják ki az aranyat a cianíd-eljárással.

Az Anheuser-Busch féle sörgyár-telep 
Utolsó tekintetet vetvén az aranyásók városára, feltűnt, hogy közepén emeletes tégla-házsorok díszelegnek, az utcavégeken pedig rikító színekkel befestett viskók ezrei láthatók, melyek nagyban hasonlítanak boltozott fatetőikkel a szolgá­latból kidobott vasúti fedett kocsikhoz. E különbség magyarázata, hogy öt évvel ezelőtt ez alig ötéves város leégett, de már vannak gazdagok, kik téglából építették föl házaikat.

Híd a folyó felett 
Azonban sietnünk kellett. A hegység útvesztőjében ért az alkony s Colorado Springs városának mélyen alattunk fénylő villámlámpái m ég rémesebbnek tüntették föl a hegyszakadék mélységét.

A Colorádo útja 
Lenn a városban Denver polgárai vártak. Másnap elvittek a Denvert és Salt Lake-cityt összekötő vasúti vonal megtekintéséhez, mely vonal ‘az Egyesült Állam ok keleti és nyugati kapuja között — azaz New-York és San-Francisco kö­zött — levő 5400 kilométer utat, újabban több mint 500 kilométerrel rövidíti meg. Most már tizezerhatszáz lábmagasságban építik ezt a vasúti mestermüvet. Innen az egyik oldalon a tágas fensíkot, a másikon a Rocky-Mountains (Sziklahegység) hóborította hegyláncát láthattuk.

A geysirek lerakódása a nemzeti parkban  
S fönt kilencezer láb magasságban Bryán, az ismert amerikai államférfiú ki már kétszer volt elnökjelölt, a szabad ég alatt ilyenformán üdvözölt: — Én, a hegyes Nebraszka szülötte, fokozott örömmel üdvözlöm önöket a magas hegyek között! S mikor ezt teszem, eszembe jut Éliás próféta szava: Ha a hegyekben mennydörög — e mennydörgésben nincsen az Isten, s ha a szirtek között vihar tombol — ennek zúgásában nincsen Isten, de a csöndes fohászként hangzó szelíd szózatban, igen, ott az Isten! Ott, hol a nagy nemzetek háborús versengése van, ott nincs az Isten, de igen ott van a békeszerető népek fohászában, s higyjük és reméljük, hogy felebarátjaik érdekében önök, uraim, a béke hirdetői, sikeresen fáradoztak. Ezért fogadják legforróbb üdvözletünket!

A Niagara felhasználása 
Denver, mely harminc évvel ezelőtt kis helység volt, ma több százezer lakossal biró város. Óriás munkásságot fejt ki. Különösen érdekes volt látnunk, miként vonalozták már a természetben is városuk terjeszkedésének alaprajzát, a város határain túl a gyalogjárót szegélyező kövek lerakásával jelezvén az évtizedek múlva beépítendő utcák szélességét és beosztását. Az est beálltával innen is tova siettünk Chikágó felé. Valóságos hajsza ez. Utivázlataimat is majd ülve, majd állva, utcasarkon, várakozás közben, avagy száguldó vonatunkon vetem papirra.”

A Niagara 
Érdekes és könnyed munka ez Amerikáról. Dobieczki Sándor országgyűlési képviselőként érkezik az országba, több társával együtt, az interparlamentáris kongresszus magyar csoportjának tagjaként. Vezetőjük gróf Apponyi Albert volt. A csapat 1904. augusztus 12-én indult Fiuméból a „Szlavónia” gőzösön Amerika felé. A hajón a 469 kivándorló mellett 50 politikus és újságíró utazott. A hajó kifutott a kikötőből, amikor a csapat három tagja György Endre és neje, valamint Hámory László a kikötőbe ért. A tengerészeti hatóság méltányolta, hogy késedelműket a vonatjárat késése okozta, ezért a „Klotild” nevű hajón a „Szlavónia” után vitték őket. A teljessé vált csapattal aztán a „Szlavónia” Palermo felé vette az irányt, amely az első megálló volt Amerika felé. Palermót követően aztán Algír és a Gibraltári-szoros érintésével érnek New Yorkba, szeptember 6-án. A közel 8200 kilométeres út, a megállókkal együtt, így közel egy hónapig tart. Vezetőjük Gróf Apponyi Albert is hiányzott a hajóról, mert ideje nem engedte ezt a hosszú hajóutat. Apponyi ezért, csak 1904. augusztus 25.-én indult el Liverpoolból Amerika felé. Útján Steiner Ferenc képviselő és dr. Lukács István főispán kísérte. Amerikában aztán a csapat pár napot New Yorkban tölt, majd utána Philadelphia és Pittsburg érintésével érkeznek meg Saint Louisba, ahol az interparlamentáris konferencia zajlott. A találkozót követően a csapat továbbutazott és Kansas City, Colorado-Springs, Denver, Iowa City, Chicago és Cleveland érintésével értek el a Niagara vízeséshez. Onnan aztán Washingtonon át tértek vissza New Yorkba és indult a csapat haza Magyarországra.

A Capitolium Wasingtonban 
A „Levelek Amerikából – Kirándulás az Egyesült Államokba” című Dobieczki mű, nem említhető egy lapon az Amerikáról szóló jelentős művekkel, de mindettől függetlenül egy jól olvasható, élvezetes és így különlenyomatként kimondottan ritkának számító kötet. A mindösszesen 47 oldalas műben gyorsan lehet haladni, így igazából, amolyan „egyestés kaland” a könyv. Aki kedvet kapott hozzá, az a Magyar Nemzeti Digitális Archívumból ingyen letöltheti, és már olvashatja is Dobieczki Sándor országgyűlési képviselő munkáját az Universum évkönyvből. Szerzőnktől búcsúzunk, hiszen több a blog témájába passzoló műve nincs, ugyanakkor a földrészt nem hagyjuk el. Az ELBIDA projektben hamarosan visszatérünk Amerikába, egy ritka és szinte ismeretlen női szerző művének bemutatásával. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése