Könyvek

Annak idején, amikor az ELBIDA projekt még csak tervek szintjén a fejemben élt, már akkor azt gondoltam, hogy nem kizárólag az élvezetes olvasmányok bemutatását tervezem, hanem minden olyan a tematikába illő művet, amely az 1945 előtti időpontban jelent meg. Természetesen ez óriási és vélhetően hiánytalanul soha meg nem valósítható feladat, de akkor azt gondoltam, amennyiben túl szigorúan szűrők, akkor pont azok a művek esnek majd ki, amelyek bár nem jelentősek, mégis utazási irodalmunk részét képezik. E sarokpont mentén indult el tehát a blog, és nem bántam meg ezen vállalásomat azóta sem, hiszen már így is több olyan mű bemutatása történt meg, amelyről ez idáig vajmi kevés információval rendelkeztünk. A most következő szerző, Dr. Chyzer Béla sem a híres útleírásairól, vagy éppen fantasztikus expedícióiról híres. Ő, a magyar iparegészségügy úttörője, aki nem mellesleg egy nagyon kevéssé ismert, „Uti levelek” című, a blog tematikájába illő mű szerzője is. A kötetben a szerző, németországi és svájci utazásairól ír, amolyan rövidke élménybeszámolót. A könyv 1908-ban Budapesten jelent meg, a Wodianer Ferenc és Fiai Könyvnyomda kiadásában. A mindösszesen 48 oldalas műben egyetlen kép sem található.

Chyzer Béla orvos, 1868. június 15-én született Bártfán. Apja, Chyzer Kornél orvos, egészségügyi szervező, természettudós, a hazai balneológiai irodalom megalapítója volt. A budapesti egyetemen szerzi meg az orvosi diplomáját, majd ezt követően, mint sebész szakvizsgázik. Angliai tanulmányútra indul, majd onnan hazatérvén budapesti kerületi tisztiorvos lesz. Röviddel ezt követően a Magyar Államvasutak egészségügyi szolgálatába lép és közegészségügyi felügyelő lesz. A Magyar Államvasutak által biztosított ingyenes utazási lehetősséggel élve, sokat utazik, tanul és tapasztal. Úti élményeiről az orvosi lapokban sorozatosan megjelent levelekben számolt be. Nevét a Hódmezővásárhely és Orosháza környéki agyagedény iparosok ólomártalmának (ólomkolika) felderítése tette ismertté. Az egészségügyi ártalmak kutatása során, a gyermekmunka negatív hatásaira is felhívta a figyelmet. A gyermekmunka csökkentésével kapcsolatos munkássága rendkívüli volt. Megállapította, hogy a gyermekkorban túlságosan sokáig tartó, a szervezetet megterhelő munka, egészségártalmat okoznak. Ő volt, aki elsőként hangsúlyozta, hogy a serdülőkorúak még a gyermekeknél is fokozottabb mértékben károsodhatnak a munkahely behatásai következtében. Tapasztalatait „A gyermekmunka Magyarországon” című, az Országos Gyermekliga kiadásában 1909-ben megjelent könyvében foglalja össze. Chyzer az egészségügyi felvilágosítás terén is úttörő volt, e témában is jelent meg műve. Chyzer emellett tevékeny szerepet játszott a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének elsősorban ipar higiénés és szociális tevékenységében is. A Magyar Államvasutaknál töltött évei során megszervezte a MÁV-alkalmazottak gyermekeinek nyaraltatását. Chyzer végül a hivatása áldozata lett. Egy skarlátos gyermeket kezelt, attól elkapta a betegséget, amely vesegyulladásával párosulva, négynapi betegség után, végül Rottenbiller utcai lakásában halálát okozta. 1910. január 12.-én, 43 éves korában halt meg. Az apja halálát csak pár hónappal túlélő Chyzer Bélát felesége, Linder Ilona és gyermeke Éva gyászolta.

Részlet a könyvből:

„Pár hónap óta pihenő vándorbotomat ismét elővettem ezúttal azért, hogy vele Svájcot bejárjam, hová kettős cél: családi és szakirányú vezetett. Az első sürgősebb lévén, ezt végeztem el előbb. Ily módon előrebocsátom rövid svájci utamon tett tapasztalataimat, hogy utólag számolhassak be a luzerni munkásvédelmi kongresszus ezidei tárgyalásairól.

Hamburg

Aki Svájcot ősszel még nem látta, az nem ismeri ezt a szép kis országot· ünnepi köntösében. Hegyeinek hómezői, tavainak azur kékje, a völgyeket fedő pázsit zöldje, mindmind egy színárnyalattal élénkebb s emeli még a kép szépségét az őszi nap bágyadt fénye, mely sajátszerű aranyos patinával vonja be a láthatárt elzáró hegyormokat és éleket.

Hannover

A természet nyújtotta szépségeken kívül másért is előnyös az őszi utazás Svájcban. Nincsen tolakodás a kocsik körül. A szállodákban, étkező helyiségekben az utazó helyet kap s a nagy forgalom csökkenésével még az árakban is jóleső csökkenés észlelhető.

München

Svájc ősszel egy nagy gyümölcsöskert. Az utakat és földeket alma és körtefák szegélyezik, melyeknek vérpiros és aranysárga gyümölcsei ez évben oly tömeggel termettek, hogy az ágak roskadását támasztófákkal kellett megelőzni.

Berlin

Jól esik látni, kivált magyar embernek, akinek szeme idehaza a kiégett tarlókhoz és rétekhez s lombját veszített fákhoz szokott, a pompájukban álló zöld erdőket és gyümölcsös kerteket s a nedvtől duzzadó zöld pázsitot, melynek élénk zöld színét helyenként felváltja a fákról szedett piros és sárga almák és körték gúlája.

Berlin

Hogy a rétek zöldjét és a gyümölcsfák bő termését nem csupán a kedvező éghajlat és bő csapadék okozza, hanem, hogy ebben része van az emberek szorgalmának is, ezt a rétek és kertek fölött terjedő erős, gyakran kellemetlenné váló trágya-illat az úgynevezett »Jauche« (embertrágya) árulja el.

Fribourg

A vasút mentén elmaradó falvak és községek ereszes s ablakaikban virággal díszített házai között feltűnik rendszerint egy nagyobb épület, mely legtöbbnyire a község központjában fekszik és amelyen »Consum« felírás olvasható. A szorgalmas és takarékos svájci nép között a szövetkezés eszméje hálás talajra talált különösen a tápszerek beszerzését illetőleg. Az egész kis ország át van hálózva ily közös bevásárló telepekkel, ahol jó, sőt elsőrendű árúkat kaphatnak a vevők.

Fribourg

Nem csalódom, ha a consumok nagy elterjedésének okát abban keresem, hogy az úton-útfélen található jobb vendéglők és szállodák elsőrendű anyagokat, tápszereket stb. keresnek, melyeket a kis falvak kereskedői csupán nehezen lennének képesek beszerezni és eltartani míg így szövetkezetek útján a beszerzés nehézsége megszűnik.

Fribourg

Hogy ezen gazdasági szövetkezetek a nép nagy rétegeit kapcsolják össze, azt utazásom célján, Fribourgban volt alkalmam tapasztalni, hol is évi közgyűlése volt a kanton ily fajta szövetkezetének. Az egész kis város telve volt vidékiekkel és pedig majdnem kivétel nélkül nőkkel, akik jelvénynyel mellükön siettek a gyűlésre.

Hamburg

Arról, hogy mennyire foglalkoznak e kis ország lakói gazdasági kérdésekkel, legjobban tanúskodik egy intézmény, mely nálunk még teljesen ismeretlen és Svájcban is csak most vert gyökeret.

Hannover

Érdemesnek tartom ismertetni ezt a szociális alapon álló gazdasági szervezetet melynek címe a »Vevők ligája« vagy miként a francia Svájcban, hol ez az eszme először talált visszhangra nevezik, »Ligue sociale d’acheteurs«. Az egész szervezet rövid programmja az, hogy a vevőnek is meg vannak nemcsak a maga kötelességei, de jogai is s ebből következik azután, hogy ezekkel a jogokkal a vevő minél gyakrabban, saját érdekében éljen is.

Hannover

A cél az, hogy a vevők jó, egészséges és olcsó árúkat kapjanak, nem pedig rossz, egészségre ártalmas és drága holmit.

München

Ezt első sorban azáltal véli elérhetőnek a liga, hogy az árúk készítését csak is egészséges emberekre óhajtja bízni, nem pedig betegekre, elnyomorodottakra, akik révén szennyes silányabb árú, de gyakran még fertőző betegség is terjedhet szét a vevők között.

Hamburg

A liga tagjai kötelezik magukat, hogy csak is oly gyárak termékeit fogyasztják el, és terjesztik, amelyekben a munkások egészségét a legmesszebbmenőleg védelmezik s amely gyárak alkalmazottaik javát minden tekintetben előmozdítják ebben találván biztosítékát elsősorban az árúk jóságának és alkalmatlanságának.

München

A vevők ligája tehát jutalmazza a humánus gyárost s bojkott alá veszi azt; ki munkásainak erejét és egészségét kizsarolja. Plakátjai és hirdetései révén a liga közhírűvé teszi, úgynevezett »fehér listáját«, melyeken azokat a gyárosokat sorolja fel, akik mintaképül szolgálhatnak másoknak.”

Berlin

Chyzer Béla munkája, egy klasszikus, rövid, úti élménybeszámoló, amilyen általában tanulmányutakról szokott születni. A hat fejezetből álló könyv első öt fejezetében München, Berlin, Hamburg, Hannover és végül a svájci Fribourgba tett utazás során szerzett élményeiről mesél, míg a zárófejezetben a luzerni nemzetközi munkásvédelmi kongresszusról mesél. A szerző műve vélhetően keveseket hoz lázba, mint olvasó, hiszen bár jó stílusban írt, valójában nincs benne semmi különleges. Az izgalmas inkább a szerző személye, akiről vajmi keveset lehet tudni, holott munkássága során valóban maradandót alkotott és mindezt úgy, hogy mindössze 43 évet élt. A másik izgalmat nekem, mint gyűjtő okozta azzal, hogy sikerült egy példányt beszereznem, ebből az alapvetően ritkán előbukkanó kötetből. Érdekes, hogy ez esetben is lehetőség van online felületről, elektronikus formában letölteni a művet, a Magyar Társadalomtudományok Digitális archívumából. Akit érdekel, az pillantson bele bátran. Dr. Chyzer Bélától búcsúzunk, hisz bár termékeny szakmai szerző volt, az ELBIDA projekt tematikájába tartozó műve nincs több.

2 hozzászólás

  1. Nagy érdeklődéssel olvastam e sorokat,hosszú ideje kutatok építésbiológai és domopericologia szaktzerületen, így Chyzer Béla személye, ,életműve értelemszerűen kiemelten foglalkoztat. Kérdésem, hogy nincs-e véletlenül fénykép Chyzer Béláról, ui. régóta keresem, de nem találom.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment