2019. október 29., kedd

Almásy Szudánban

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat sokszor előbukkan az ELBIDA projektben, amely valószínűleg annak köszönhető, hogy a mai napig sok rejtélyt tartogat a megasorozat. Egy-egy frissen előbukkanó ismeretlen kötésváltozat vagy papír védőborító minden gyűjtő szívét megdobogtatja egy kicsit. Vannak persze olyan gyűjtők (én nem vagyok ilyen), akik nagyon mélyre ástak a témában és egészen apró részletekbe menően profik a számtalan kötésváltozatban. A háború során a kiadó vállalat székháza megsemmisült, benne minden irattal, így egy igazi kutatómunka felderíteni a sorozat teljes egészét. Mai ismereteink szerint közel négyszáz könyv elhelyezéséről kéne gondoskodnia annak, aki minden ismert kötésváltozatot birtokol. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozathoz, számomra alapértelmezettként kapcsolódik a Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára sorozat is, mivel a két sorozat sok ponton keveredik, létezik olyan kötet is, amely mindkét sorozatfelirattal megjelent. Almásy László Ede több kötettel is jelentkezett a sorozatban. Mai villámbejegyzésemnek az „Autóval Szudánba” című, a sorozatban elsőként megjelenő műve a főszereplője, amelyet mint könyv már bemutattam az ELBIDA projektben.

Almásy a Núbiai-sivatagban 
Középiskolásként nem voltam a „szülők álma” típusú gyerek, sőt az iskola sem zokogott volna, ha valamilyen okból elhagyom az intézményt. Rossz, deviáns gyerek voltam, akinek a tanuláshoz fűződő viszonya sem volt példaértékű. Pocsék helyesírásom volt, amit jelzett félévi bizonyítványomban nem egyszer előforduló egyes érdemjegy, magyar nyelv tantárgyból. Sokat „fejlődtem” azóta magatartás, szorgalom és helyesírás téren is. A jó helyesírás ellenére is, vannak azonban olyan szabályok a magyar nyelvben, amelyek bár teljesen érthetőek, a beszélt nyelvben mégsem mindig úgy használjuk ahogy kell. A –ban/-ben rag talán tipikus példája ennek, hiszen a végén található –n betű, a hétköznapi beszédben sokaknál, sokszor hiányzik. Nyilván mindenki tudja, hogy a –ban/-ben rag a „hol?” kérdésre adott válasznál helyes, míg a –ba/-be rag a „hová?” kérdésnél a megfelelő választás. Szóban kevéssé feltűnő, ha nem helyesen használjuk, írásban inkább szembeötlő tévedés. Gyűjtőként sokat böngészem a könyvcímeket, és egyszer csak szemet szúrt egy téves rag.

Az általam ismert "Szudánban" művekben mindig volt térkép 

Almásy László Ede, „Autóval Szudánba” című műve több kiadást is megért. Ismereteim szerint a MFTK sorozatban kötésváltozatok tekintetében háromféle sorozatkötéses változat ismert, valamint ovális logós kötéssel is megjelent a mű. 

Ovális logós kötésváltozat
A belső tartalomban is van eltérés a kiadások között, hiszen van olyan, amiben van térkép és van, ahol ez hiányzik, illetve az illusztrációként használt fotók számában és tartalmában is vannak apróbb eltérések kiadásonként. A papír védőborítója ismert a könyvnek. Az amúgy szerintem kiváló kötetből azonban megjelent egy ragjában eltérő című verzió is, ami talán nem mindenki számára ismert. Az eredeti és normál kötet címe „Autóval Szudánba”, míg a „hibás” kötet „Autóval Szudánban” címmel jelent meg. Nem mondhatom, hogy extrém ritkának számít, de nem is gyakori ezzel az apró hibával nyomott példány. Számomra hosszas és alapos keresgélést igényelt, mire rábukkantam egy ilyen példányra. 

A -ba és a -ban egymás mellett
Természetesen Almásy-t olvasni tévesen nyomott címmel is ugyanolyan élmény, mint a helyesen ragozott verziónál, ugyanakkor gyűjtőként ilyen apróságok is lázba hozzák az embert. Személyesen engem biztosan. Valószínűleg ezért is rajongok annyira az MFTK és MUFK sorozatokért. Bár teljes sorozattal rendelkezem, a mai napig keresem, kutatom a különleges kötéstípusokat és természetesen a papír védőborítókat is. Következő villámbejegyzésemben büszkeségeimről a papír védőborítókról lesz szó, addig is azonban, ha valaki kedvet kapott Almásy kiváló munkájához, itt letöltheti azt.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése