Villámbejegyzések

Drávai horgásztúrám előtti utolsó, amolyan villámbejegyzésként a zöld Germanusomról mesélek. Nem vagyok az a gyűjtő, aki egy-egy könyv különböző kötésváltozatait vadássza megszállottként, de az tény, hogy van olyan eset, amikor elgyengülök. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára és Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára sorozat esetében már ismert a papír védőborítók iránti rajongásom, több bejegyzésben is írtam erről, ugyanakkor más hasonló mániám nincs. Gyűjteményem gyarapítom és folyamatosan keresem az 1945 előtti útleírásokat. Amelyik kötet már megvan, az lekerül a keresendő kötetek listájáról és továbblépek. Ritkán, nagyon ritkán azonban előfordul olyan eset, hogy már meglévő könyvem egy olyan példánya kerül elém, amely felbukkanása már önmagában is izgalomba hoz, hát még megszerzése. A könyvkiadás történetében nem ritka, hogy egy könyv több kötésváltozatban is megjelenik. Azok az esetek hoznak igazán izgalomba, amikor addig még soha nem látott és nem is ismert kötésváltozat kerül elő, egy már ismert műből. A zöld Germanusom szerintem egy ilyen kötet.

Germanus Gyula
A német 1. kiadás papír védőborítója is különleges

Germanus Gyula nevét nyilván sokan ismerik. Írói munkássága, életútja lenyűgöző és művei is fantasztikusak. 1945 előtt egyetlen olyan műve jelent meg, amely a blog szempontjából számomra izgalmas volt, mégpedig az „Allah Akbar!” című, mely a „fekete Révai”minisorozat részeként már megjelent a blogban. A kétkötetes mű alaphelyzetben két fekete színű könyvből áll, amelyek borítójának közepén, Germanus Gyula arcképe látható hagyományos arab öltözetben. A gyűjteményemben egy hibátlan, gyönyörű állapotú példány van. A könyvnek ismert a papír védőborítója is, amely egy dominánsan kék hátterű felületen ugyancsak Germanus arcképét ábrázolja. Az 1936-os első kiadás ebben a formában volt ismert ez idáig.

A magyar 1. kiadás papír védőborító előlapja
A magyar 1. kiadás papír védőborító hátlapja

Egy éjszakai böngészésem során akadtam rá az eddig még általam soha nem látott kötésváltozatra. Az persze, hogy én nem láttam, még nem jelent semmit, de „google” barátom se találja nyomát a felbukkant kötésváltozatnak, ami azért utal arra, hogy egy nem mindennap előkerülő kötésváltozattal van dolgunk. A különleges kötésváltozat, méretében, megjelenésében azonos a már ismert könyvvel, azonban az alapszíne nem fekete, hanem zöld. Míg a fekete változat felszíne sima és matt, addig a zöld színű enyhén érdes és csillogó. A papír védőborító azonos mindkét kötet esetében.

A zöld Germanus (fotózni is nehéz úgy csillog)
A ritka zöld és a hagyományos fekete kötet egymás mellett
A zöld kötésű kétkötetes mű

A külső megjelenésen túl, a belső tartalom változatlan maradt. A „fekete Révai” minisorozatban, az ismert fekete színű kötésváltozattal több mű is megjelent, amelyek feldolgozása már megtörtént a blogban. A kérdés azonban ezek után az, hogy vajon a sorozat további kötetei is megjelentek-e hasonló zöld kötéssel, vagy ez az egyetlen mű, amely megkapta ezt a csodás borítást. Aki tudja a választ, az keressen bátran, hátha kiderül, hogy össze lehet állítani egy “zöld Révai” minisorozatot is.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment