2016. március 1., kedd

A legsötétebb Afrikában

Emin pasának Ekvátoria kormányzójának fölkeresése, megszabadítása és visszavonulása

Henry Morton Stanley könyve volt az első a gyűjteményemben. Ajándékba kaptam és egyből beleszerettem. Stanley kalandjai lebilincselőek a könyv pedig csodálatos kivitelű, egy igazi műalkotás.


Budapesten 1891-ben jelent meg. Első kötete 683, míg második kötete 643 oldal. A két kötetben összesen 150 eredeti fametszet és több színes kihajtható térkép található. A kötetek egységes díszesen aranyozott és festett Gottermayer kötésben vannak. A könyv kiadója Ráth Mór.

Az eredeti Stanley által írott mű ebből a két kötetből áll, azonban ebben a kötésfajtában is ritkán fellelhető, egy harmadik kiegészítő kötet, melyet Stanleyvel közösen, útja során vele tartó tisztje Mounteney Jephson A.J. írt kalandjairól. Ez a harmadik kötet szintén Ráth Mór kiadásában jelent meg 1891-ben.

Stanley és társai
Henry Morton Stanley egy walesi születésű amerikai újságíró volt. A New York Herald tudósítójaként kapta a megbízást, hogy keresse meg az Afrikában eltűnt skót missziónáriust David Livingstonet. 1871-ben sikeresen megtalálta Livingstonet majd csatlakozott felfedezőútjához. Az utazás és az Afrikai élmények „megpecsételték” Stanley életét. 

Találkozásom Emin pasával és Casatival
Emin pasa
Hazatérése után megírta élményeit és tapasztalatait, amely rövidesen meghozta neki a várt sikert. A New York Herald és a Daily Telegraph összefogott és új expedíciót finanszírozott Stanleynek. 1874-ben indult újabb útjára a Viktória tóhoz és a Kongó folyóhoz. Stanley nem kevés kaland és megpróbáltatás után 1877-ben érte el ismét a tengerpartot. A 3 évig tartó útja során körbehajózta a Viktória és Tanganyika  tavakat és bebizonyította, hogy nincs a tavaknak köze a Kongó folyóhoz. A Kongó folyót végigkísérte egészen a torkolatáig így véglegesen tisztázta és feltérképezte a Kongó hatalmas vízrendszerét.

A Viktória tó
Az Albert-Edward-Nyánza
A legsötétebb Afrikában könyv alapjául szolgáló utazás 1886-ban kezdődött. Stanley expedíciót indított Emin pasa, a dél szudáni Equátoria kormányzójának megmentése érdekében. Jelentős emberáldozatok után 1888-ban megtalálta Emin pasát és 1890-ben a pasával és követőivel együtt hagyta el Afrika belső területeit. Az út során felfedezte a Ruvenzori hegységet és az Edward tavat.

Az éhség tábora

A Ruvenzori Kavalli felől
Részlet a könyvből:

„Miután 1890. januárius 16-án Kairóba érkeztem és a 260 menekülőt az egyiptomi hatóságoknak átszolgáltattam, kerestem egy olyan félreeső házat, ahol három évi tapasztalataimnak „A legsötétebb Afrikában. Emin pasa, Ekvátoria kormányzójának fölkeresése, megszabadítása és visszavonulása” czímen, megírásához fogjak. Ilyen házat a Victória-villában találtam; januárius 25-én tehát kezembe vettem a tollat és hozzá fogtam a munkához. De nem tudtam megkezdeni. Miként Elihué, az én emlékezetem is tele volt anyaggal; irni akartam, hogy megkönnyebbüljek, de nem ment a dolog. Jobb kezem ügyetlen lett és a mondatszerkesztés mesterségéből, mert oly sokáig nem gyakoroltam, kitanultam. Ezért is a közlésre vágyódó számos emlékeim elé erős korlátokat emelvén, őket gondos megfontolás után egyenként bocsátottam világgá; így tehát, míg egyik napon tollam óránként kilencz folio lapot irt tele, máskor alig tudott 100 szót nyélbe ütni. Végre azonban ötven napi szorgalmas munka után, ellenállhatatlan ösztönnek engedelmeskedve, sikerült kéziratom ezen 903. lapjára eljutnom; mivel pedig ez idő alatt 400 levelet és valami 100 telegrammot is meg kellett irnom, kimerültségem miatt engedelmet kell kérnem szives olvasótól, hogy könyvemet berekeszthessem.”

Stanley, Emin és Uszambiro tisztjei
Stanleynek az utolsó afrikai kalandja volt a Legsötétebb Afrika című művében leírt útja. 
Visszatért Angliába, ahol megnősült és a londoni parlament képviselője lett. 1904-ben halt meg otthonában a Kongóban Bula Matariként (sziklatörő) ismert Sir Henry Morton Stanley.

Stanley vakmerő, erélyes sőt sokszor erőszakos ember volt. Egyszerre volt felfedező, újságíró és üzletember. Könyveit izgalmas olvasni, írásai sokszor inkább kalandregénynek mint sem útleírásnak tűnnek. Esetenként felmerülhet az olvasóban, hogy: Vajon tényleg így történhetett? 


Érkezik a pasa

Stanley korában is voltak akik nem hitték el kalandjait, írásainak a valóságtartalmát. Első utazását követően is csak akkor vált ünnepelt felfedezővé, amikor többen megerősítették történeteinek a valóságtartalmát. A gyakran tényleg hatásvadásznak tűnő történetek mögött azonban valóságos és komoly teljesítmény állt. Stanley viszonylag rövid idő alatt óriási, addig ismeretlen területet tárt fel Afrikában és utazásai során tett felfedezéseivel az egyik legnagyobbja lett kora felfedezőinek.