Könyvek

Erődi Béla királyi tanácsos, tankerületi királyi főigazgató, a Ferencz-József nevelő-intézet ideiglenes kormányzója több művével fog szerepelni az ELBIDA projektben. Első műve amelyet bemutatok „A fáráok országában” címmel jelent meg 1897-ben. Klasszikus, objektív útleírás Egyiptomról mely olyan sikeres volt, hogy 1910-ig további két kiadást élt meg. A mű 229 oldal, amelyet Budapesten Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadásában jelent meg.

 

Egyiptom térkép

Erődi (Harrach) Béla 1846. április 19.-én született Szász-Régenben (Harrach családi nevét Erődire 1873-ban változtatta meg). Tanulmányait Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Gyulafehérváron végezte. Kolozsváron tett érettségi vizsgát. Gyermekkorától kezdve nagy érdeklődéssel fordult az idegen nyelvek felé. Már 10 éves korában egy dervistől kezdett törökül tanulni szülővárosában. A gimnáziumban önerőből franciául, később olaszul és angolul kezdett tanulni. Aktív iskolai éveiben költeményeket írt és különböző műveket fordított franciából, angolból és németből.

 

A sphinx és a gizehi pyramisok

Budapestre került egyetemre, ahol az összes felvehető idegen nyelv hallgatására beiratkozott, de a legnagyobb kedvel a török és a perzsa nyelv tanulásához fogott hozzá. Vámbéry Árminnal kötött ismeretségének köszönhetően az új görög nyelvet is szorgalmasan elkezdte tanulni.

Kairó. A város képe

Vámbéry buzdítására 1868-ban Konstantinápolyba utazott, ahol tovább képezte magát a török és perzsa
nyelvben és irodalomban. Szegényes körülmények között két évet töltött Törökországban, ahol leginkább nyelvtanítással foglalkozott. Kis-Ázsiába, Görögországba, Egyiptomba, Albániába és Macedóniába is elutazott. Vámbéry támogatásának köszönhetően tolmács lett az európai törökországi vasútépítő társaságnál. Munkájának köszönhetően ismét sokat utazott. Bulgáriában tartózkodása alatt megtanulta a bolgár nyelvet is.

Egyetemi előadás az Al-Azharban

1870-ben hazatért Budapestre ahol besorozták a honvédségbe. Ezt követően újra felvette megszakított egyetemi tanulmányait, ahol földrajzzal és keleti nyelvekkel foglalkozott. Hírlapírással biztosította jövedelmét, ahol számos értékes keleti és török ismeretterjesztő közleményt írt.

Tevekaraván

1873-ban tanári képesítést szerzett. 1874-1882-ig a Magyar Földrajzi Társaság titkára. 1877-ben megkapja a harmadik osztályú Medsidie érdemrendet a Törökország és Magyarország kapcsolatát erősítő munkájáért. 1881-1882-ben hosszabb időt Olaszországban tölt ahol körbeutazza az országot és megtanulja az olasz nyelvet is.

Kairó. Arab nők

1888-ban a kolozsvári tankerület főigazgatójává nevezik ki. 1890-ben a Ferencz József-nevelőintézet kormányzója lett, majd 1891-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1892-ben Budapesti tankerületi főigazgatóvá választják. 1893-1904-ig a Magyar Földrajzi Társaság elnökeként is tevékenykedik. 1919-ig nyugdíjba vonulásáig tankerületi főigazgatóként dolgozik. 1936. május 5.-én halt meg Budapesten 90 évesen. Erődi Béla többek között igazi nyelvzseni volt. Élete során 15 nyelvet sajátított el társalgási szinten.

A Haszán szultáni iskola

Részlet a könyvből:

„Egyptom, Afrika éjszaki részének az a keskeny földszalagja, mely a Nilus folyónak köszöni létezését, földünk legérdekesebb vidékei közé tartozik. Már a legrégibb korban, mikor a mi öreg Európánk még csak a barbárság sötétségében szunyadozott, hatalmas virágzó állam volt a Nilus völgyében, melynek királyai, a Fáráók, örök emlékeket állítottak azokban a csodás építményekben, melyeket az utókor csak bámulni tud, de nem képes utánozni. Ezredévek mulva is még állanak a képzőművészet, az építészet, szobrászat, festészet hatalmas remekművei, melyek a görögöknek, rómaiaknak is mintákul szolgáltak. Mi több, a Fáráók a csodás alkotásokban nem csak nevüket, emléküket örökítették meg, hanem saját magukat is, mint mumiákat, hagyták fenn az utókorra.

E föld már Homeros költeményeiben is meg van énekelve s az ó-világ nagy irói mint csodás országot ismertetik. A Bibliának sok jelentős története van e darab földhöz fűzve. Felkeresték Ábrahám, Jákob, József pátriárkák, itt született a nevelkedett Mózes, aki Izrael fiait a Fáráok rabságából kiszabadította és lett népének törvényhozója. Ide menekült üldözői elől Jézus, aki a szeretet vallásának lett alapíója és itt talált a kereszténység első és legtermékenyebb talajra. Később az iszlám keríti hatalmába, s a Fáráok földjén a kereszt mellett ott ragyog az iszlám félholdja is.

A világ nagy hódítói Kambysestől Nagy Napoleonig gyors egymásutánban lépnek e földre, hogy azt hatalmukba kerítsék. Birásáért majdnem annyi vér öntözte a puszták homokját, mint amennyi áldást öntenek rá a Nilus hullámai. A Fáráok csodás országa örök időktől fogva ellenállhatatlan vonzóerőt gyakorolt az emberekre. Ma is évenkint ezrével zarándokolnak ide az utazók.

Én kétszer kerestem fel e szép vidéket. Először akkor, amikor a Szuezi-csatorna, az új-kornak e hatalmas műve, már közel volt befejezéséhez, amikor Iszmail pasa, Egyptom civilisatora, hatalmának delelő pontján állott, majd másodszor közel husz év után, amikor megváltozott állapotokat találtam a Nilus völgyében. De bármennyire változtak és változzanak is ott a politikai viszonyok: Egyptom mindig szép volt és szép marad örök időkre.”

Kairó. Felmászás a pyramisra
Kairó. A mamelukok sírjai és a fellegvár

Erődi Béla „A fáráók országában” című műve részletes képet ad a 19. századi Egyiptom építészetéről, képzőművészetéről, történelméről, földrajzáról, nyelvéről, természeti értékeiről és az ott élő emberek életéről. Külön fejezetet szentel Kairó „Al-Azhar” egyetemének és az itt zajló oktatási munkának, valamint az iszlám vallásnak is. A kötetben számos fénykép és egyéb illusztráció található, valamint egy teljes korabeli Egyiptom térkép. Erődi Egyiptomot objektíven és tényszerűn, de mégis rendkívül érdekesen mutatja be, ezáltal a könyv lebilincselő olvasmány lett, melyet bátran ajánlok mindenkinek, aki szeret a régmúlt világában kalandozni egy könyv segítségével. 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment