2016. április 17., vasárnap

Az Észak Csillaga

Az Északi sarktengeren 1899-1900

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat IV.-V. kötete a Savojai (Szavoyai) Lajos Amádé által írott, „Az Észak Csillaga” című mű. A sorozat első kétkötetes műve mely 1904-ben jelent meg Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadásában 196+175 oldal terjedelemben. Olaszból Dr. Darvai Móric fordította. A MFTK kötetem ez esetben is képes borítójú, amely esztétikai látványa maradt az eddig bemutatott kötetek esetében már megszokott magas minőségű, művészi kivitelű. Az olvasás élményét a kötetben található 207 kép, 2 térkép és a 2 panorámafotó tovább növeli  (az MFTK sorozatban elsőként e kötetekben találhatók panorámafotók). A könyvben a szerző által szervezett sarki utazás kalandjait ismerhetjük meg. Az expedíció célja az volt, hogy a Stella Polare azaz Észak Csillaga nevű hajón északra hatoljanak a szárazföld mentén, majd ott telelve induljanak kutyaszánokkal az északi sark felé. Az 1899-1900-as években lezajlott expedíció bár az Északi sarkot nem érte el, de Cagni parancsnok vezetésével, a szánokkal olyan szélességig jutottak, melyet addig senki nem ért el soha.


Képes borítójú kötet (MFTK)



Savoyai Lajos Amádé (Luigi Amedeo Giuseppe Maria Ferdinando Francesco di Savoia-Aosta), Abruzzó hercege, olasz tengerész, admirális, hegymászó és felfedező 1873. január 29.-én született Madridban. A Savoyai-dinasztia a 11-20. századig Savoyában és Itáliában uralkodó család volt. 1861-től 1946-ig Olaszország királyi családja volt. Lajos Amádé apja I. Amádé spanyol király volt, édesanyja pedig Maria Vittoria dal Pozo della Cisterna olasz hercegnő.  Nagyapja II. Viktor Emánuel olasz király. Lajos Amádé születését követően rövidesen lemond apja a spanyol trónról és visszatér a család Olaszországba.


Savoyai Lajos Amádé Abruzzó hercege

Az Észak Csillaga

Az Észak Csillaga, midőn először jég közé szorul

Savoyai Lajos Amádé még nincs 18 éves mikor elkezd utazni a világban olyannyira, hogy körbe is utazza azt. Világkörüli utazását követően expedíciókat kezd szervezni és vezetni a világ számos különleges pontjára. Hegyi expedíciót szervez az alaszkai Mount Saint Elias hegységbe és a Himalájában fekvő K2 hegycsúcsra. Hegymászóként elsőként mássza meg a Stanley-hegyet, a Mount Saint Eliast, a Speke-hegyet és a Baker-hegyet. 1906. április 16.-án Henry Morton Stanley utolsó kívánságának megfelelően elindul Ugandába, hogy felfedezze a Ruvenzori hegység tavait és hegyeit, de emellett egyik leghíresebb útját az Északi-sarkra vezeti, amelyet bár nem ér el mégis addig ismeretlen távolságba jut a sarkvidéken 1899-1900-ban. Utazásairól több könyvet is ír. Felfedező eredményeiért 1912-ben kitünteti a New York-i Felfedezők Klubja.


Az Észak Csillaga vezérkara

Jegesmedve

A jégzaj május hóban

Az első világháború kitörését követően, mint tengerésztiszt az Olasz hadiflotta Adriai-tengerre vezényelt hajóinak főparancsnoka lett, bár e tisztségről még a háború vége előtt lemond. 1933. március 18.-án 60 évesen az Olasz Szomáliai Jowharban halt meg. Savoyai Lajos Amádé a kor egyik legjelentősebb hegymászó-felfedezője volt.


Kirakodás a Teplitz-öbölben

A kunyhó és a hajó nyugatról tekintve

Részlet a könyvből:

„ Augusztus 1-én. Az idő végre kiderül, a reggeli órákban először a szél mindenfelől fú; majd könnyű keleti szellő kerekedik fölül. Mióta a csatornában vagyunk, a keleti vagy nyugati szél mindig derült időt hoz, az északi vagy déli pedig ködöt. A Flóra-fok mellett és a Viktória-királynő Tengerében levő jégtől ment víznek tulajdonítandó-e ez? A köd ritkul s megpillantjuk annak a medencének a partjait, melynek jegébe be vagyunk zárva.

A sark felé indulás előestéjén

Az árboc hordójából északnyugat felé egy jégnyelven túl kis hígvíz foltokat láthatni, míg körülöttük a jégmezők keresztülhatolhatatlanoknak tetszenek. Csak északnyugat felé tarthatunk, midőn útat törünk a hajó orrával a vízmedencét északon elzáró jég között. Az e helyen találkozó két jégmező egymás fölé helyezkedett, körülbelül száz méternyi hosszúságban és ebben az irányban van a legnagyobb nyomás. Az Észak Csillaga három hajóhossznyit hátrál, majd teljes erővel előre törtet, minden lökéssel 10-15 méternyi darabot áttör, azután fogva marad a szétzúzott jég között.


Umberto Cagni parancsnok

A gép, midőn hátrafelé mozgatja a hajót, majdnem mindig ki tudja azt szabadítani, és amikor ez nem sikerül, a jégen készen álló emberek hatalmas emelőrudakkal eltolják a hajót akadályozó szétzúzott darabokat, s így teszik lehetővé, hogy a gép a hajót hátra mozgassa. Addig foly ez a dolog, míg a hajó igazán megfeneklik a jégben s meg sem mozdul. Eleinte azt hisszük, hogy ennek oka a lökés által összetört jég nyomása, de utóbb némi csekély mozgás észlelhető a balra lévő jégmezőn. A hajó akaratunk ellenére a legrosszabb helyzetben marad, a nyomás főirányában, holott akár elül, akár hátul, csak pár száz méterrel odább, teljes biztonságban volna. Lassankint a balra levő jégmező végig súrolja a hajó oldalát és előre tolulva hiábavalóvá teszi az egész végzett munkát, s újra elállja útunkat. Majd megáll a jég, mozdulatlan néhány órán át, de öt óra felé ismét mozgásnak ered és hatalmas nyomást gyakorol. Meghajlik, függélyesen helyezkedik, végigfut a hajó oldalán, fölemelkedik a korlátperemig. Az egész lökést a tat felől a kormány állja ki és balfelé enged, minden izében csikorogva, recsegve.”

Cagni, Petigax, Fenoillet és Canepa 1900 junius 23-án

Savoyai Lajos Amádé terve eredendően az volt, hogy hajóval amíg tudnak haladnak a sark felé, majd mikor már megrekednek a jégben onnan szánon haladva kísérelnek meg eljutni az északi sarkig. 12 szánnal és 103 kutyával, valamint 444 kg tábori felszereléssel és ruhával, 728 kg élelemmel az embereknek, 1500 kg élelemmel a kutyáknak (pemmikán), 4 kajakkal és 35 kg egyéb aprósággal megrakva 1900. március 11.-én indulnak el a kutyaszánokkal a sark felé. A szánokat is figyelembe véve, terhük összesen több mint 3000 kg. Számtalan nehézség (a kutyák halála, a rendkívüli hideg, a nehezen járható jégsivatagok és az időjárás viszontagságai) mellett 1900. április 25.-én érik el az expedíció legészakibb pontját. Egészen az északi szélesség 86 fok 32 percéig jutnak el.


Egyenetlenség nélküli jégsivatag

Mindegyik szánka elé 16 kutyát fognak

Savoyai Lajos Amádé „Az Észak Csillaga” című művében élményszerűen számol be expedíciójáról, amely során számtalan kaland és kihívás közben próbálnak az északi sarkra eljutni. Éppen az élményszerű leírásnak köszönhetően, nagyon élvezetes olvasmány, szinte az ember filmszerűen látja maga előtt a cselekményeket. A számtalan fotó és illusztráció csak tovább fokozza ezt a hatást. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat IV.-V. kötete egy különleges mű, amely az expedíció történéseinek bemutatásán túl, egy sarkvidéki utazás csodás útleírása is egyben.

A Teplitz-öböl keletről tekintve

A sarkvidéki tájtól elbúcsúzunk egy időre (bár nem örökre) az ELBIDA projektben bemutatott MFTK sorozatban, ugyanakkor a hamarosan bemutatásra kerülő VI.-ik kötetben is marad a hajó az utazás eszköze.