2016. április 7., csütörtök

Ázsia sivatagjain keresztül

Ahogy azt az elmúlt bejegyzésben ígértem megkezdjük a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat köteteinek a bemutatását az ELBIDA projektben. Az első bemutatott mű az, amely az MFTK sorozatban is elsőként jelent meg, Sven Hedin „Ázsia sivatagjain keresztül” című műve. 1902-ben jelent meg Budapesten, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadásában. A könyvben számos kép és két színes térkép is található, terjedelmét tekintve pedig 219 oldal.

A sorozat első kötete képes kötésben




Sven Anders Hedin svéd földrajztudós, felfedező, sinológus és író 1865. február 19.-én született Stockholmban. Már iskolás korában érdekelte a földrajz és rajongott Henry Morton Stanley és David Livingston könyveiért. Adolf Erik Nordenskiöld sikeres expedíciójáról történő hazatérésekor Sven Hedin 15 éves. Elmondása szerint, ekkor döntötte el végleg, hogy felfedező akar lenni. 16 évesen már világatlaszt szerkeszt, 20 évesen érettségizik Stockholmban. Iskolája befejezése után Bakuban házi tanítóként vállal munkát. A Bakuban töltött 7 hónap alatt, munka mellett, nyelveket tanult, elsősorban latint, franciát, németet, perzsát, oroszt, angolt és tatárt. 1886 áprilisában Bakut elhagyva megkezdi első igaz nagy útját. Gőzhajón átszeli a Kaszpi-tengert, majd lóháton átkel az Elbruszon, onnan Teherán, Iszfahán, Siráz érintésével megérkezik Busehrbe. A Tigris folyón felhajózik Bagdadig, majd Kermánsáh tartományon keresztül visszatér Teheránba. Végül Konstantinápolyba utazik a Kaukázuson és a Fekete-tengeren keresztül mielőtt visszatér Svédországba 1886. szeptember 18-án. Ezen utazásáról írja első úti beszámolóját, amely 1887-ben jelenik meg.


Hedin Sven téli ruhában
1886-1888-ig az uppsalai egyetemen folytatja tanulmányait majd 1888 decemberében a filozófia kandidátusa lett. 1889 októbere és 1890 márciusa között Berlinben ahol hamar megszereti Németországot. Életének ebben az időszakában dönti el, hogy felfedező utakat fog tenni Közép-Ázsiába azért, hogy az utolsó fehér foltok is eltűnjenek Ázsia térképéről.

Khotán vásártere

Takla-makán, a romokban heverő város falfestményei
1890-ben indul második perzsa utazására egy hivatalos svéd küldöttség tolmácsaként. Utazása közel 1 évig tart, ezt követően visszatér Stockholmba és útjáról 2 könyvet ír. 1892-ben rövid ideig folytatja tanulmányait és ledoktorál.

Emin útat keres

A megsebzett yak megtámadja Iszlám bejt
1893-ban indul első nagy expedíciójára, amelyről 1897-ben tér vissza. Ezt követően 1899-1902-ig és 1905-1908-ig két további komoly expedíciót vezet Ázsiába. Az elkövetkező közel 15 évben három nagy expedíciójának eredményeit dolgozza fel és írja meg. Az első világháború idején többször megfordul a fronton, amiről beszámolókat is készít. 1923-ban előadás sorozatot tart Amerikában.


Tibeti rablók tanyánk körül ólálkodnak 

Első tanyánk Tibetben
A kínai politikai változások miatt újabb expedíciójának szervezése nehézségekbe ütközik, ezért 1926- bank Kínába utazik, annak érdekében, hogy expedíciója megvalósításáról egyeztessen a Kínai Tudományos Szervezetek Általános Szövetségével. Kína ragaszkodott ahhoz, hogy az expedíciót kínai tudós vezesse, továbbá a bizottság fenntartotta azt a jogot, hogy a kutatási eredményeket saját neve alatt publikálja. Hosszas tárgyalásokat követően Sven Hedin elérte azt, hogy közös kínai-svéd tudományos expedíciót indítsanak, előre meghatározott forgatókönyvvel. Az első ilyen formában lebonyolított expedíció melyet Sven Hedin finanszíroz 1927-1928-ig tart. Visszatérve Stockholmba a svéd parlamenttől sikerül anyagi támogatást szerezni, így folytatni tudják expedíciójukat. 1929-ben egy kínai orvosok gerincvelő tumort diagnosztizálnak nála. A kezelések miatt Amerikába utazik, ahol kiderül, hogy a diagnózis téves volt. Útja során azonban megismerkedik Vincent Hugo Bendix milliomossal és sikerül megnyernie támogatóként. Az expedíció 135 000 dolláros támogatást kap. Egészen 1933-ig folytatódik a kínai-svéd tudományos expedíció, amely végét a kínai belpolitikai problémák és a világgazdasági válság jelentik. Az expedíciók befejezése után Hedin visszatér Stockholmba, de pénzügyi helyzete addigra kritikussá vált. A tartozásait a könyveiből, előadásaiból és térképészeti munkáiból befolyó jövedelméből fizeti vissza. Ebben az időszakban sok előadást tart Európa szerte.


A Pámir térképe
A Musz-tag-ata legmagasabb csúcsa, nyugatról nézve
Sven Hedin munkásságára "némi" árnyékot vett politikai nézete. Szerette Németországot, gyakran járt is ott előadásokat tartani, így hamar kapcsolatba került a nemzetiszocialista eszmékkel. Hitlerrel többször találkozott és aktívan részt a harmadik birodalom politikájának hirdetésében és megvédésében, sőt előadásokat is tartott a témáról egy nacionalista érzelmű svéd akadémikus egyesületben is. A zsidóüldözést azonban már elutasítja, de továbbra is lojális marad a Hitleri Németországhoz. A háború során Norvégia megszállása alatt kapcsolatai révén több embert is megment a haláltól. Hedin a háború után sem bánta meg, hogy szimpatizált a nemzetiszocialistákkal, mert kapcsolatainak köszönhetően embereket mentett meg a haláltól, illetve hozott ki koncentrációs táborokból. Egy liberális svéd napilap felkérésére nekrológot írt Hitler halálakor, amely 1945. május 2-án jelent meg.
„Hitler emléke mélyen és kitörölhetetlenül él bennem. A világtörténelem egyik legnagyobb alakjának tekintem, és most már nincs az élők sorában. Németországot világhatalommá tette, s ez az ország ma a szakadék szélén áll, mert ellenfelei nem viselték el növekvő erejét és hatalmát. De egy nyolcvanmilliós népet, amely hat éven keresztül ellenállt – Japán kivételével – az egész világnak, soha nem lehet elpusztítani. A nagy Führer emléke évezredeken át megmarad a német nép emlékezetében.”
Ezzel a megnyilatkozással végleg elszigetelte magát a társadalmi és tudományos életben. 


A Tengisz-bái hágón
A Tárim medencze, Lop-nor és északi Tibet térképe
Fantasztikus felfedező, rendkívül termékeny és sikeres író, komoly tudományos eredményeket elérő földrajz tudós és számtalan kitüntetéssel és elismeréssel rendelkező ember volt Sven Hedin. Politikai nézetei miatt egész életműve sokak szemében csorbát szenvedett, de elvonatkoztatva ideológiai szemlélettől Sven Hedin a kor egyik legmeghatározóbb felfedezője és utazója volt. 1952. november 26. halt meg Stockholmban 87 évesen.



Részlet a könyvből:

„Kis karavánunk a Csal-tumak-jéár balfelőli oldalhegyén szögzúgvonalban lassan felfelé kapaszkodott; ugyanaz a görgetegfedte hegyhát volt ez, melyre már megelőzőleg augusztus 2-ikán is felmásztunk volt. Déli egy órakor 5200 méter magasságban voltunk; a hó itt kis kerek foltokban feküdt s csak a nagyobb mélységekben és szakadékokban találtunk nagyobb hótömegeket. A kopár hegyhát végül keskeny éllé ékül, mely a jégpánczél alatt eltűnik. Ennek a széle nem volt éles, úgy hogy minden nehézség nélkül feljuthattunk a csekély hótakaró borította jégre. A yakok eleinte meg-megcsúsztak, de utóbb mélyebb hóra akadtak, úgy hogy épp oly biztosan kapaszkodtak tovább, mint annakelőtte a görgetegen.

Idyllikus csónakázás az Ilek folyón 
Veszélyes csónakázás
Ebben a pillanatban a Csal-tumak-jégáron túli sziklafal felől fülsiketítő mennydörgés hallatszott. A túlhajló jégpánczélról hatalmas hólavina vált le; nagy kék jégtuskók zuhantak le, melyek a sziklaélen ezer meg ezer darabra morzsolódtak szét s fehér por gyanánt szálltak le a mélységbe. A dörgés még soká tartott s a függőleges sziklafalak a dörejt sokszor visszaverték. Kitünő alkalmunk volt itt a jégár mozgásának észlelésére. A vastag jégpánczél lassan a szikla széle fölé tolúl, hasadékainál letörik s hatalmas tuskók alakjában a mélységbe zuhan, ahol azonban – mint említők – már csak finom jégpor alakjában jut a főjégár hátára.

Homokförgetegben
Bár tudtuk, hogy a jégtömeg, melyen haladunk, elég tartós, mégis azzal az érzéssel járhatunk rajta, mi bizonytalan jégen szokta az embert elfogni; itt kétszeresen bizonytalan volt ez az érzés, mivel a jégvidék ismeretlen veszélyei elé mentünk.”


Karaván a homoktengerben
Sven Hedin az MFTK sorozatban megjelent „Ázsia sivatagjain keresztül” című műve, az 1893-1897-ig tartó első nagy expedíció eseményeit és történéseit írja le. A könyv azon túl, hogy látványosan mutatja be az utazás során látottakat, rendkívül lebilincselően ír az út során átélt kalandokról is. Olvasás közben néha már-már úgy érzi az ember, egy kalandregényt olvas, ugyanakkor a mű egy pillanatra sem veszti el a tudományos alaposságát. Írói sikerének titka, abban rejlett, hogy utazásait rendkívül élvezetes formában tudta bemutatni, könyvei némely része szinte kalandregénynek hatot. Stílusát tekintve Henry Morton Stanleyre hasonlít, aki magának Sven Hedinnek is gyermekkori nagy kedvence volt. A könyvben leírt expedíció során 26 000 kilométert tettek meg, Hedin ebből 10 498 km utat térképezett fel. Az utazás mintegy 3500 kilométere addig ismeretlen területeket érintett.


Bazárutcza Khotánban

Sven Hedin a kor egyik legismertebb felfedezője, aki rendkívül termékeny író is volt. Az MFTK sorozatban 6 kötettel, míg a MUFK sorozatban 1 kötettel jelentkezik. A sorozatokban megjelenő kötetein túl is számos, értékes és izgalmas útleírás szerzője, így az ELBIDA projektben az egyik legtöbb kötettel szereplő szerző lesz Sven Hedin.