2016. július 1., péntek

A Boldog völgy országa

Barangolások Kasmirban

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat következő kötete az egyik legkülönlegesebb darabja az antik útleírás gyűjteményemnek. Baktay Ervin „A Boldog völgy országa” című műve bár nem nagyon ritka darabja a sorozatnak, mégis a saját példányom egy igazi kuriózum. Különlegességét az eredeti papír védőborító adja, amely mindaddig, amíg ez a példány elő nem került, hivatalosan nem volt ismert. A papír védőborító különleges értéket ad az MFTK sorozat példányainak, különösen, ha addig nem ismert borítóról van szó. Baktay ezen kötetében Kasmírba, a több utazó által „keleti Svájcként” emlegetett területre kalauzolja az olvasót a tőle megszokott stílusban. A szerző szerette ezt a vidéket, többször járt itt és gyakran hónapokat töltött Kasmírban. A könyv 1934-ben Budapesten jelent meg a Franklin-Társulat a Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában, 220 oldal terjedelemben. A kötetben 83 kép és 2 térkép is található. Baktay Ervinről ebben a bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben a „A világ tetején” című könyvének a bemutatásakor már részletesen megtettem, így ott az elolvasható.

Sorozatkötéses kötet (MFTK)

A könyv eredeti papír védőborítója




A Kasmiri belső katlant, a Boldog Völgyet környező hegyláncok a Himalája nyugati kiágazásai. Észak felől a Karakóram és a Hindukus hegyláncainak nyúlványai merednek be Kasmir területére, de ezek szintén a Himalája hegyrendszeréhez csatlakoznak és inkább azokra a területekre szorítkoznak, amelyek eredetileg nem számítottak Kasmirhoz. Ezek a később meghódított tartományok csak politikai értelemben vehetők a Kasmir-állam gyüjtőneve alá; a régi időkben Kasmir csupán a Dzsélam belső fennsíkját és az ezt keretező hegykoszorút jelentette. Kasmir, mint földrajzilag meghatározott terület, ma is csak ennyit ölel fel.

Jellegzetes szrinagari ház a vízparton

Esőfelhők a Himálaja déli falán

A Banihál-hágó tetején

Az autóbusz és utasai

Itt a Himalájáról lévén szó, meg kell jegyeznem, mennyire helytelen ez a szokásos írás- és kiejtésmód: Himalája. Miért Himalája? Az indusok nem így mondják és a szó etimológiája is arra utal, hogy a helyes kiejtés Himálaja. Ez a név két régi szanszkrit szó kapcsolásából keletkezett: hima, magyarul hó, és álaja, magyarul otthon, tartózkodási hely. A szanszkrit hangtan szerint az első szó a hangja egybeolvad a második szó behangzó hosszú á-jával, sőt még fokozza ennek hangzási időtartamát. E szerint a Himálaja szóban a második szótag á-jának kell nyujtottan és nyomatékkal hangzania.

A Dzsélam hídja Damelnél

Kasmiri szekeresek táborozása az út mellett

Kasmiri mohamedán család

A Takht-i Szulejmán-hegy Szrinagar fölött

A teljes hibás Himalája kiejtés- és írásmód, mint sok más helytelenség, idegen, még pedig német eredetű a magyar szóhasználatban. A német nem tűnteti fel ékezettel vagy más jellel a magánhangzó rövid vagy hosszú voltát, ezért egyszerűen Himalajat ír, de a németes, illetve latinos hangsúlyozás szabálya szerint a nyomatékot az utolsóelőtti szótagra teszi: Himalája. Minthogy azonban a magyar orthográfia, mint a keleti nyelvek írásmódjai, igenis különbséget tesz rövid és hosszú magánhangzók közt, nincs semmi értelme, hogy idegen, még hozzá helytelen kiejtés szerint írjuk le és mondjuk ki az indus szavakat, holott a magyar írásmód lehetővé teszi ezeknek csaknem tökéletes fonetikai lejegyzését. Legalább földrajzi tankönyveinkben arra kellene törekednünk, hogy az exotikus helyneveket a helyes kiejtés szerint tűntessük fel. Ehhez persze ismerni kell az illető szavak eredeti írásmódját és kiejtését. De még az is jobb, ha magyar fonetikai érzékünknek megfelelő hibákat követünk el az idegen szavak kiejtésében, semhogy éppen a németet utánozzuk még ebben is.

Kilátás a Takht-i-Szulejmánról

A szerző bárkaházának belseje

A kasmiri mahárádzsa palotája Szrinagarban

Szrinagari gerendahíd

A Himálaja jelentése tehát: a Hó Otthona, a Hó Hazája. Találó ez a név, hiszen a Föld legmagasabb, leghatalmasabb csúcsai sorakoznak Földünk e legnagyobb hegységében. Bár az örök hóhatár a Himálaja déli oldalán átlag 1000-1500 méterrel magasabb, mint a középeurópai, vagyis mérsékelt égövi hegységekben, azért még éppen elég magasság marad a hó számára, hiszen a Himálaja legnagyobb hegytömeg átlagosan is felülemelkedik a 4-5000 méteren, a 6-7000 méteres hegytetők egészen gyakoriak, nem ritkák a 6-7000 métert meghaladó csúcsok sem, míg a legemelkedettebb pontok mind magasabbak 8000 méternél.

Faragott faárú és bútorüzlet Szrinagarban

Csatorna Szrinagar egyik külvárosában

Papírmaséból készült műipari cikkek boltja Szrinagarban

A Himálaja legmagasabb csúcsa, a Mount Everest, 8850 méterre emelkedik a tenger szintje fölé. Ez és a többi megközelítően hasonló magasságú csúcs a keleti Himálajában emelkedik, légvonalban is 1300-1500 km-nyire Kasmirtól. De északi Kasmirban is szökkennek az ég felé 8000 méteres és ennél magasabb csúcsok, pl. a Nanga Parbat (8120 m). De már az északkeleti hegyláncban emelkedő Haramukh hegytetőjét és csúcsát (5160 m) is örök hó takarja, míg a keleti hegylánc legmagasabb csúcsa, az Amarnáth, 5280 m magas. A platót nyugatról övező hegyek legmagasabb pontja 3700 m, délen pedig 4575 méterig emelkedik a fennsíkot körülzáró hegylánc. Amiből kitűnik, hogy Kasmir hegykoszorúja elég tekintélyes védőbástya, és kitűnik az is, hogy Siva isten, amidőn szigonyával Barámulánál rést ütött az összegyült víztömeg lefolyásának, mennyei magasságából helyesen ítélte meg a hegyvidék földrajzi viszonyait, mert, láttuk, a platón körülzáró hegysorok tényleg a nyugati oldalon legalacsonyabbak, s itt nyílik az egyetlen hegyszoros, amely a kasmiri fennsík gyüjtőmedencéjének vizeit levezetheti a pandzsábi síkság felé.

Faekével szántó kasmiri földmívelők

Bárkaházak a bidzsbihárai parton

Szónamarg alpi rétsége

Ha valami hihetetlen arányú kataklizma betemetné a Dzsélam szűk sziklavölgyét a nyugati hegyek közt, Kasmir fennsíkja hamarosan ismét tófenékké változnék, hiszen a környező hegykoszorú gerincvonalai mindenütt vízválasztót alkotnak, úgyhogy a katlan felé forduló hegyoldalak minden megolvadt hótömege és folyóvize a benső fensík felé siet. Ezért nyilvánvaló, hogy a Természet nevelláló törekvése szerint el fog következni az idő, amidőn a hegyek tömegét folytonosan lepusztító hó és víz lassanként feltölti hordalékaival a kasmiri katlant. Hanem a felől nyugodtak lehetünk, hogy odáig még néhány milliárd ember fog születni és meghalni Kasmirban és még a turisták milliói fogják élvezhetni a Boldog Völgy szépségeit.

Kasmir térképe

Szrinagar térképe

A kunyhó ebédlője, kasmiri fafaragásokkal

Kirándulótársaság az Acsibal  Bághban

Baktay Ervin a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban már a második művel jelentkezett. Az előző a „A világ tetején” című művében csak érintőleg ír a szerző Kasmírról. Második az MFTK sorozatban megjelent művében azonban részletesen bemutatja, leírja az Ő szívéhez is olyan közel álló Boldog völgy országát. A "keleti Svájcként" is emlegetett Kasmír magasan fekszik a Himalája ölében, minden oldalról hegyláncok zárják be. A völgyben a Dzselám-folyó és a kasmíri tavak nagy kedvencei voltak a szerzőnek, ahol bárkaházában sok időt töltött. A műben nem kizárólag földrajzi tartalmú útleírással találkozhat az olvasó, hanem a Kasmírban élő népek szokásait, életét és művészetét is megismerteti vele a szerző. Baktay utazása során a hegyekbe is eljut lóháton és ezen útja során látogatja meg a kor ismert magyar születésű orientalistáját, Stein Aurélt téli táborhelyén.

Stein Aurél és a szerző a mohandmargi táborhelyen

Stein Aurél tábora Mohandmargon

Stein Aurél a Dál-tavi táborhelyen

Úton Gulmarg felé, teherhordó kulikkal

A szerzővel még többször fogunk találkozni a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat bemutatása során az ELBIDA projektben, de az MFTK sorozaton kívül is több izgalmas műve szerepelni fog a bemutatott kötetek között. Baktay Ervin termékeny író volt, 25-nél is több önálló kötete jelent meg és társszerzőként is több könyv írásában is részt vett. Útleírásaiból érződik, hogy Baktay mennyire szerette Indiát és a Himalája vidékét. Élményszerűen, de mégis tudományos alapossággal írja le utazásait műveiben, amelyek olvasása nagyszerű élmény, éppen ezért Baktay Ervin művei a bátran ajánlott kategóriába tartoznak az ELBIDA projektben.