2019. január 18., péntek

Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón (III. rész)

Folytatjuk utazásunkat az S.M.S. Zrínyi csatahajón, Bodó Mihály haditengerész képeslapgyűjteményének segítségével.

S.M.S. Zrínyi

A képes úti emlék összeállításakor figyelt arra Bodó, hogy ne csak azokról a helyszínekről kerüljön képeslap a gyűjteménybe ahol a hadihajó kikötött, hanem olyan említésre méltó helyekről is, amelyek mentén a hajókaravánjuk elhaladt.

A Sziklamecset

Az Olajfák hegye

Mária Elszenderülésének Temploma

Szent Sír templom
Bejrútból a libanoni partok mentén hajóztak, majd tovább a part mentén egészen Alexandriáig.

Keresztelő hely a Jordán folyón

Betlehem látképe

A születés temploma

Ráhel sírja a betlehemi úton
A gyűjteményben az út ezen szakaszát, több Jeruzsálemet, Betlehemet vagy éppen a Jordán-folyót ábrázoló képeslap szimbolizálja.

Az arab negyed

Nubar Pasha szobra

Place des Consuls - Alexandria főtere
Az S.M.S. Zrínyi 1914 májusában olyan hatalmas melegben érte el Alexandriát, hogy az érkezést követően ki kellett feszíteni a hajókon az árnyékot adó vászontetőt, mert a fedélzeten elviselhetetlen hőség uralkodott.

Mohammed Ali turbános lovasszobra

A tőzsde épülete

A Nubar Pasha utca
Alexandria Egyiptom második legnagyobb városa volt Kairó után. A várost Nagy Sándor makedón király alapította kr.e. 331-ben. A város évszázadokon keresztül virágzott, a tudomány és a kultúra fellegvára volt, és valaha a világ legnagyobb városainak egyike is. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a Fároszi világítótorony, amely 160 méter magas és nyolc emeletes volt, fénye pedig 50–60 km-re ellátszott a tengeren.

A Cherif Pasha utca

A Porta Rosette utca

Pompei oszlopa

Alexandriának az S.M.S. Zrínyi érkezésekor körülbelül 500.000 fős lakossága volt, melyek közül közel 150.000 fő európai volt. A kikötőforgalma jelentős volt, köszönhetően a kereskedelemnek. Bodó Mihályt lenyűgözte Alexandria, amely nagyon hasonlított bármely akkori európai nagyvárosra. A hadihajók több napig állomásoztak a kikötőben, így volt idő felfedezni a várost. A gyűjteményben összesen 18 színes képeslapot helyezett el Bodó, többet, mint bármely más városról.

Bourse (tőzsde épület)

Mohammed Ali tér

Szent Márk templom

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadihajóinak érkezésekor, francia és orosz hajók is tartózkodtak a kikötőkben, melyből a városban kettő is volt. A régi mondák szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, aki Homérosz sorait idézte, amelyben szerepelt Pharosz szigete is. A monda szerint ez az álom volt az, amely arra sarkalta Nagy Sándort, hogy ott építse meg a várost. A szigetet egy közel másfél kilométeres gáttal csatolták a parthoz. A töltésnek köszönhetően két öböl keletkezett a nyugati és a keleti. A nyugati a kisebb, ahol az ó-kikötő található, míg a keleti a nagyobb ahol az új-kikötő van.

Nouzha parkja

Nouzha parkja

Nouzha parkja

Alexandria sokkal nagyobb és nyüzsgőbb város volt, mint az S.M.S Zrínyi és hajótársai eddigi megállói. A város igazi kereskedelmi csomópont volt és már akkor is a turisták közkedvelt úti célja. Az Európából Egyiptomba érkező hajók jelentős százaléka itt kötött ki, majd innen indultak a turisták felfedezni az országot. Az 1800-as évek legvégén közel 3000 hajó fordult meg évente a kikötőben, amely szám évről-évre jelentősen növekedett. Sokak vélekedése volt akkoriban, hogy az Európából érkező „idegenek” alapjaiban változtatják meg a várost és így a város elveszti régi jellegét. A 19. század végén a városban 50.000 fő európai tartózkodott, akik száma 1914-re legalább megháromszorozódott, így valóban érzékelhető változást hozva a város életében.

A királyi palota bejárata

Kikötői erőd

Kikötői erőd

Az S.M.S. Zrínyi hadihajóval érkező tengerészek esetében is hasonlóan alakult a program, mint a kor tipikus turistaútjai esetében. A város megismerése és bejárása után lehetősége volt a tengerészeknek a várostól körülbelül 200 kilométerre lévő Kairóba és környékére látogatni. Innen folytatjuk Bodó Mihály és az S.M.S. Zrínyi utazását. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése