Könyvek

Régóta vadásztam egy szép példányt a most következő ritka és izgalmas útleírásból. Chernelházi Chernel István Dezső Ákos Elek híres ornitológus az „Utazás Norvégia végvidékére” című könyve, igazi alapmű egy útleírásokat gyűjtő számára. A szerző 1891. június 4.-én indult feleségével útnak, a cél pedig Norvégia legészakibb vidékei voltak, ahol a Magyarországra északról érkező vándormadarakat saját környezetükben tervezték megfigyelni. Az expedíció eredményeként megjelent kötet a madárszerető és a Norvégia iránt érdeklődő olvasók számára egyaránt igazi csemege. A kötet 1893-ban Budapesten jelent meg, a szerző kiadásában. A mindösszesen 450 oldalas műben 57 csodás kép is található, melyeket közül jó néhányat Háry Gyula rajzolt, a szerző saját készítésű fotói és egyéb fotók alapján.

Extra ritka kötésváltozat
Saját, kiváló állapotú példányom borítója

Chernelházi Chernel István Dezső Ákos Elek ornitológus, 1865. május 31-én született Kőszegen. Apja Chernel Kálmán bár történész volt, de ő is érdeklődött az ornitológia iránt, így apja hatására István érdeklődése is hamar a madarak felé fordult. Középiskoláit Sopronban végezte el, ahol Fászl István tanára nagy hatással volt rá. Fászl tanította meg Chernelnek a madárpreparálás alapjait is. 1877-ben kezdte írni naplóját, amelyben madártani megfigyeléseit is rögzítette. Első cikke 1882-ben a Vadász Lapban jelent meg. Szülei alapvetően közigazgatási pályát szerettek volna Chernelnek, így négy évig a pozsonyi és a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Egyetemi évei alatt kezdte tanulmányozni a madártani szakkönyveket az egyetem könyvtárában, valamint ekkortájt járta be a Velencei-tó környékét, a Hanságot és a Kis-Kárpátokat, ahol természetesen madártani megfigyeléseket folytatott. 1887-ben Erdélyben járt ugyanezen célból. 1887-ben ismerkedik meg Herman Ottóval, akivel aztán életre szóló barátság alakul ki.

Chernelházi Chernel István Dezső Ákos Elek

1888-ban elvégzi az egyetemet és apja kérésére közigazgatási gyakornok lesz Sopronban. Hamar rájött, hogy nem neki való az a pálya, ezért 1889-ben felmond és visszatér Kőszegre, immáron azzal az egyértelmű szándékkal, hogy csak a madártannak éljen. 1890-ben már országosan ismert kutatóként tartják számon, sőt 1891-ben a II. Nemzetközi Ornithológiai Kongresszus előkészítő bizottságnak a tagja is lesz. 1891-ben feleségével Rótth Dórával, aki egyben segítője is volt, Norvégiába utazik, tanulmányozni a Tromso sziget és környékének a madárvilágát. Útjukról születik az 1893-ban megjelent „Utazás Norvégia végvidékére” című könyv. Chernel a norvégiai utazása során ismerkedik meg a sí használatával.

A szerző másik híres műve

1893-ban a könyve megjelenésének a évében már több cikket ír a sísport népszerűsítése érdekében, sőt 1897-ben megjelenik a témában a „A lábszánkozás kézikönyve” című könyve is, mely az első a témában Magyarországon. A „lábszánkozás” azonban nem terelte el eredeti szenvedélyétől, a madaraktól. 1899-ben jelenik meg a „Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentöségökre” című könyve, mely Chernel István főművének tekinthető. A fantasztikus kötet 22 évi gyűjtés eredményeként, részletesen beszámol a hazai madárfaunáról. A mai napig rendkívül népszerű munka eredményeként Chernelt megismeri a nemzetközi szakma is. Mindeközben folyamatosan járta Magyarországot figyelte a madarakat és gyűjtötte a fellelhető információkat a hazai madárvilágról. A madártani munkái mellett madárvédelemmel is foglalkozott. 1902-ben megalakította az Országos Állatvédő Egyesület kőszegi fiókegyesületét is, ahol gyakorlati madárvédelemmel foglalkoztak. 1902-ben Kőszegen amerikai mintára megszervezi a Madarak és fák napját, valamint létrehozza a Vasvármegyei Múzeum természetrajzi osztályát is, ahol 1908-tól egészen 1912-ig tevékenykedik is. 1916-ban Herman Ottó halála után megbízzák az Ornitológiai Központ vezetésével.

Chernel István

1918-ban összeállítja a magyar birodalom madarainak névjegyzékét (Nomenclator Avium Regni Hungariae), amely mai napig fontos forrása a madártani munkáknak. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság Földművelésügyi Népbiztossága elismerésül, duplájára emeli az Ornitológiai Központ vezetéséért járó tiszteletdíját. Az anyagi biztonságot azonban nem sokáig élvezi Chernel. A madármegfigyelések során lápokban, mocsarakban szerzett betegségek legyengítették a szervezetét, így egy fűtetlen vasúti kocsiban szerzett tüdőgyulladás következtében, 1922. február 21-én, 57 éves korában, Kőszegen halt meg.

Részlet a könyvből:

„Az egyes szigeteken fekvő Kirkelandet, Inlandet, Nordlandet és Skorpen városrészek között apró gőzpropellerek tartják fenn a közlekedést s szünet nélkül siklanak ide-oda. Valódi vizi omnibusok!

Toppő vizesés Trollhattan-nál
Threnen sziget az északi sarkkör alatt

A négy sziget majdnem körben fogja körül a kikötőt s a tenger olyan itt, mint dombkörnyezte, házakkal beépített tó, melyből nincsen kijárás. A házak sokszor magasan a sziklák közül tekintenek alá, meredek környéküket kertecske élénkíti, a háttérben pedig szép erdős halmok és hegyek zöldéinek.

Az éjféli nap Finnmarken-ben
Uj zsilipek Trollhattan-nál

Ebéd után végre 3 órakor indultunk s nemsokára szabad tengerre értünk, néhány óráig érezve azt a sajátszerű hosszú hullámzást, mely erre felé még szélcsendben is folytonos mozgásban tartja a tenger hátát.

Helvetes zuhatag Trollhattan-nál. (Jobbra és balra lazaczfogók)
Sandtorv a Lofotokon

A hullámok közt számos vitorlással, halászhajóval találkoztunk s részünk volt abban a látványban, mikor hol az egyik, hol a másik hajó eltűnt a hullámhegy mögött, hogy a következő pillanatban ismét előbukjék. A hajók közt egy helyen nagy sirályfelhő szunyograjként tánczolt a víz fölött s elárulta a haljárást.

A Svartisen glecser jégsziklái
Svolvaer a Lofotokon

Estefelé ismét szigetek közé jártunk be s a himbálódzás megszűnt. A Moldefjord vizeit hasítottuk.

Norvég cariol
Tromső keletről, mögötte a Sandsund és Kvalő sziget havas hegyei

Itt láttam azt a feltűnő, a partról a tenger fölé hajló magas faalkotmányt, mely alakra némileg hasonlít az Adriai tengerparton dívó halászok nézőkéjéhez. Norvégiában a lazacz halászatnál jut szerepe. A kivetett háló közvetlen a nézőke alatt van, összehúzó zsinege azonban felszolgál a magasban ülő halász kezéhez, a ki a tiszta vizén át belát a kivetett hálóba s ha préda került bele, megrántja a kötelet. Halásztársa ez alatt ladikon néz az eredmény után.

A “Prestvand” a viztaposó fészkelő helye
Finnmarkeni lappok

Otterő sziget alatt elhaladva, a bájos Molde városkánál kötöttünk ki.

A Flőifjeiden – Feleségem fényképfelvétele nyomán
Tájrészlet a Lyngenfjordból

Mintegy gyönyörű hegyitó, olyan itt a tenger, körül koszorúzva nagyszerű havas csúcsok, erdős fenyves kúpok egész sorozatával.

A “nagyfal” Svaerholt madárhegyén
Hornviken és a Nordkap

A tiszta időben belátunk a Fane-, Lang-, Rödven- és Romsdals-fjordok remek panorámájába, közel 2000 méternyire felágaskodó csipkés hegyoromzatokra, melyek közül a szarvszerű Romsdalshorn és a Troldtinder határozottan kivá­lik s az egész képen mintegy uralkodik.

Finkongkjeilen a Tanafjordban
“Duncan Greys” skaarői vadászhajó bálna-ágyuja

Molde városa festőién simul egy hegyoldalhoz s igazán pittoresk, idyllikus képet varázsol szemeink elé; szinte elfelejtjük, hogy a 63. ész. szél. fok táján járunk. A hely festett faházikói, nagy szállói — köztük néhány svájczias stylben, habár a norvég jelleg feladása nélkül — erősen délibb nyaraló- pontra emlékeztetnek; a csalódást a rózsás kertek, üdén. hajtó fák és növényzet csak erősbítik.

Téli tőkehalhalászat a Lofotok táján
Partra vonszolt bálna tetem

Útitársainknak egy kis része elhagyott ugyan, de helyettük három teljesen omnibus berendezésű — hátul még a portást sem nélkülöző — propeller annál több felszállói hozott fedélzetünkre, a mindenféle nemzetiségű utasok tarkabarka raját, megfelelő málhával. Volt köztük helsingforsi tanár, művelt norvég, műveletlen és előkelő angol, svéd, franczia és német. Jött egy cseh muzsikusokkal vetekedő zenekar is, lett azután eddig csendes hajónkon lárma, zsivaj és zaj, beszélgetés, felváltva vagy társulva a zenének nem valami elragadtató hangversenyével. A rengeteg podgyász a fedélzet közepén felhalmozódva egész hegyet képezett; áda, útitáska, szíjazott takaró, bödön, cserépbe ültetett szegfű, myrtus, virágcsokor össze-vissza zűrzavaros rendetlenségben hevert a fedélzeten, nem fért a hajó belsejébe, mely már halszállítmánynyal tömve volt.”

A Troldfjord
Tarándszarvasok

Chernel műve az egyik személyes kedvencem. Jómagam is életem egy lazább időszakában természetfotóztam és imádom a madarakat. Akkoriban a Dráva mellett földbe ásott kunyhóban ülve lestem, figyeltem és fotóztam a madarakat. Rendkívüli izgalmat jelentett, mikor egy-egy újabb faj jelentkezett a beszállóágon, így igazán át tudom érezni Chernel szenvedélyes madárszeretetét. A munkám egyre több elfoglaltságot jelentett, a profi fotósfelszerelést eladtam, de a madarak szeretete és ismerete megmaradt. Chernel könyvében számos faj megjelenik, amely olvasás közben elmémben is megjelent, így nekem az eredeti kötetben található 57 darab kép mellé, számos a fejemben megjelenő csodás madárkép is színesítette az olvasmányélményt. Chernel István igazi szenvedélyes madárszerető ember volt, akinek a szenvedélye áthatja a mű minden olyan részét, ahol madarakról van szó. 1891-ben amikor Chernel István és felesége az országban járt, még nagyon ismeretlen volt a vidék a hazai olvasók számára. A mű 1893-as megjelenését megelőzően bár jelent már meg egy-két Norvégiáról szóló munka, de nem olyan mennyiségben, hogy Chernel művében nem tudott volna újat mesélni. Ami érdekes azonban, hogy a két jóbarát, Herman Ottó és Chernel István műve a messzi északról, egy évben jelent meg. Chernel is, és Herman is könyvét 1893-ban adta ki. Herman Ottónak, „Az északi madárhegyek tájáról” című műve jelent meg időrendben elsőként, (hamarosan majd a blogban is bemutatom ezt a fantasztikus kötetet) majd Chernel István, „Utazás Norvégia végvidékére” című műve még ugyanabban az évben követte azt. Mindkét szerző expedíciója nagyon hasonló útvonalon haladt, de Herman Ottó 1888-ban, míg Chernel István csak 1891-ben járt az országban. Két jóbarát, azonos szenvedély, hasonló expedíció és két, a vidékről szóló izgalmas mű egy évben. Különös egybeesés.

Digermulen a Raftsundban
Szénagyűjtés Norvégiában

Chernel István műve egyszerűen fantasztikus. A szerző és felesége Dánián és Svédországon keresztül érkezik Norvégiába és ezt az útvonalat a könyv fejezetei is követik. A teljes expedíció közel két hónapig tartott, amelyből egy hónapot Tromső szigetén (ma helyesen írva Tromsø) töltöttek el. A szigeten tervezett madármegfigyelés volt az expedíció elsődleges célja. A könyvben 156 oldalt követően érkezünk el erre a pontra, azaz a szerző bőven ad felületet az odaút számos látványos és izgalmas eseményének. A hazaútra körülbelül 60 oldalt szán, de semmi olyan nem marad ki, ami hiányérzetet keltett volna bennem. Jól felépített és izgalmas a mű, amelyben a képek tovább növelik az amúgy is erős olvasmányélményt. Chernel jól írt, és szenvedélye is átütött a sorok között, amelynek köszönhetően létre is jött egy egészen lenyűgöző könyv. Beszerezni nehéz, ritka és drága könyv. Gyűjteményemben található egészen kitűnő állapotban lévő példánynak is magas ára volt, olyannyira, hogy a gyűjtemény egyik legdrágább kötete. Reprint kiadásról nem tudok, de akit érdekel a könyv, az a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumából ingyenesen letöltheti és elolvashatja azt. Egy kis szépséghibája van az archívumban található példánynak, mégpedig az, hogy hiányzik a 257-272 oldal. Izgalomra semmi ok, itt letölthető a hiányzó pár oldal is. Tudom, hogy nem ugyanaz egy számítógép monitoron vagy tableten olvasni egy művet, mint az eredeti könyv formátumot kézben tartva, de ennek ellenére is azt gondolom, megéri beleolvasni Chernel művébe. Madarászoknak, madárszeretőknek kötelező olvasmány, de mindenki másnak is ajánlott, hiszen Chernelházi Chernel István Dezső Ákos Elek műve a top kategóriát képviseli a műfajban. A szerzőtől bár búcsúzunk, hiszen egyetlen a blog tematikájába illő műve ez volt, ugyanakkor a hűvös északot egyre gyakrabban fogjuk látogatni a nyár folyamán.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment